Tegyük fel hogy a föld egy nagyobb bolygó holdja! Mi lenne más?

Senki nem tudja milyen lenne ha, és ha és ha.

De szerintem nem lenne élet. A növényeknek is sok lenne két hónap sötétség. Márpedig ha nincs növény akkor más se nagyon lenne.

Egyetértek az elsővel. Két hónapos sötétség túl sok.

Plusz képzeld el azokat a mindennapos szuper-mega tsunamikat amiket a bolygónk gravitációja okozna.

Plusz azt hogy a 2 hónapos sötétség és fagy alatt mindig újrafagynának az óceánok. Nem igazán lenne esélye itt életnek.

A feltételezés irreális.

A 6 hónapos keringési időhöz olyan messze kéne keringenie a holdnak a bolygótól, hogy egy kör alatt a kitakarási idő biztos, hogy sokkal rövidebb lenne.

Érdemes lenne kiszámolni, milyen tömegviszonynál és bolygó-hold méreteknél lenne ilyen lehetséges. Én gyanítom, hogy semmilyennél.

Amúgy szerintem egy 4 hónap világos, 2 hónap sötét nem zárná ki az életet. De tény, hogy egy ilyen égitestnek a zöld zónája a mi napunkkal egyező nap esetén a Vénusz pályájánál is közelebb kéne, hogy legyen.

A napos és sötét időszakok közt extrém hőmérséklet-különbségek lennének.

Esetlegesen a szárazföldi élet fejlődne sokkal nehezebben, mint nálunk.

A Merkúr tekinthető olyan bolygóméretnek, ami még elég nagy egy légkör megtartásához, ugye?

Ez ugyebár a Nap körül 88 nap alatt csinál egy kört.

Ha a nap bolygó lenne és lenne egy nap valahol messzebb, még a Merkúr sem lenne takarásban a teljes köridő egyharmadában, ahhoz túl nagy sugarú pályán kering.

Ha meg közelebb keringene a nagyobb arányú fedéshez, akkor egy kört tenne meg sokkal gyorsabban a mostaninál.

Remélem ebből kábé látható, hogy a teljes pályahossz egyharmadán takarásban lenni csak egy a bolygóhoz nagyon közeli pályán keringő holdja lehet képes, abban a közleségben pedig a keringésidő biztosan sokkal rövidebb lesz 6 hónapnál, inkább órákban mérhető.

Akkor meg hiába lehet valóban 1/3-2/3 arány a sötét és napos pályaszakasz közt, ezek váltakozása sokkal gyorsabb, akkor meg nem lesz az életnek semmilyen módon akadálya.

Azt azért hozzátenném, hogy ilyen közeli hold esetén valószínűleg kötött keringés áll fenn, a takarási időhöz hozzájönnek az éjszakák is, tehát adott helyzetben a hold egyik felén éjszaka van, a másik felén nappal, megszakítva egy takarással, takarás után megint kicsit nappal, majd az igazi éjszaka.

Itt tehát a holdon felváltva egyik-másik felén az év egy részében több lehet a sötét, mint a napos időszak. Egy 1/3-2/3 arányhoz a napos idő javára egy messzebbi keringési pálya is elegendő lenne.

Viszont az év másik felében meg azon a félgömbön még több lesz a napos időszak.

Akárhogy nézem, szerintem egy ilyen holdon az életnek semmiképpen nem lehet az akadálya csak magának az anyabolygónak a fénykitakarása.

Ha ez kiegészül mással is, mondjuk erőteljes ionizáló sugárzás az óriásbolygó mágneses tere miatt, másik hold állandó perturbációja, ettől erős vulkanikusság stb., az lehet probléma.

A keringési idők és a távolságok összefüggését a Kepler törvények adják meg. A keringési idők négyzeteinek aránya = a távolságok köbeinek arányával. Így kiszámolható, hogy a kb 1 hónapos keringési idő és 384 ezer km távolság ( Föld Hold viszonya) megfelelne egy 36-szoros (!) távolságnak a 6 hónapos keringést feltételezve. Ez ugyebár 13.8 millió km távolságot (keringési sugár) feltételez, ez pedig bőven azt jelenti hogy ...

1. szerintem nem lesz állandóan életzónában,

2. Még egy Szaturnusz méretű bolygó sem tudja számottevő ideig kitakarni ezt a "holdat" ...

maci

Elszámoltam magam ... (köbgyökvonás köbreemelés kimaradt ... 1,23 millió km a keringési távolság ...) és így kicsit más a dolog. De még számolgatok ;)

maci

Na, ha jól számoltam a kitakarás kb. 64 óra lenne Ha a keringés távolságában az árnyék mérete megegyezne a "bolygó" méretével ... De ennél kicsit kisebb lesz (úgy 8000 km-rel) az árnyékban megteendő út. Ez időben nem jelentős különbség, nem számolom ki mennyi de már a 65 óra sem olyan vészes. A keringési sebesség különben nagyjából 0.49 km/sec ilyenkor.

maci

Én azért hozzátenném, hogy az élet kialakulását nem feltétlenül teszi lehetetlenné a periodikusan megjelenő nem élhető hőmérséklet.

Legalábbis a hideg felé.

A primitívebb élet a Földön is túléli a hibernációt.

Az biztos, hogy a fejlődést minimum a hibernált szakaszok arányában lassítja illetve a bonyolultabb, fejlettebb, specializáltabb fajok létrejöttét erősen akadályozhatja.

De még azt a kijelentést sem merném megkockáztatni, hogy egy ilyen környezet maximum bakteriális szintet enged.

Jó lenne végre belátni az Europé jege alá.

Hát menjünk aztán fúrjunk le.

Holnap indul a busz.

Hátha találunk sellőket.

Ha nem is holnap indul a busz, de nemsokára.

Éppenséggel sajnos nem mindjárt fúrni.

[link]