A föld és a többi bolygó a nap körül kering. És a nap? A nap is kering egy nagyobb nap (vagy fekete lyuk, vagy fehér törpe) körül?

A Napnak nincs ikercsillaga (bármennyire erőlködnek az ezósok a Nibiru-Niburu-Nemezis legendával.

Szóval a Nap tényleg a Tejútrendszer magja körül kering.

A Tejútrendszer közepén pedig egy jó nagy fekete lyuk van.

Jelen tudásunk szerint.

' ... A Napnak nincs ikercsillaga ...'

Helyesen: Jelenlegi ismereteink szerint a Napnak nincs ikercsillaga.

Teljes bizonyossággal nem lehet kizárni egy társcsillagot, de tény hogy jelenleg nem ismerünk olyan égitestet, ami az volna. De álljon itt okulásul az a mindössze 6 fényévnyire lévő csillag, amit nem is olyan régen fedeztek fel. És a közelsége ellenére eddig nem volt tudomásunk róla.

A kérdésre a pontos válasz: hogy a nap a Tejútrendszer közepén elhelyezkedő feketelyuk körül kering, bár a pályája nem kör alakú. Rendszeresen áthalad a tejútrendszer fősíkján. Maga a pálya, amit a NAP befut az olyan mintha egy spirálrugós füzet rugóját kihúzva egy kört alkotsz a rugóból. Így valahogy :

https://www.youtube.com/watch?v=geoEzV4xFgM

"Teljes bizonyossággal nem lehet kizárni egy társcsillagot, de tény hogy jelenleg nem ismerünk olyan égitestet, ami az volna."

Nos, a Nap mozgásában NEM mutatkozik semmi olyan összetevő, ami arra utalna, hogy van ikercsillaga.

Elvileg lehetséges, hogy valahol nagyon messze, iszonyatosan messze létezik valami barna törpe, amivel ikercsillagnak tekinthető a Nap. De ennek annyi minden mond ellent, hogy kár is beszélni róla. A tudomány, ha objektív, ritkán beszél 0% és 100% valószínűségekről.

"De álljon itt okulásul az a mindössze 6 fényévnyire lévő csillag, amit nem is olyan régen fedeztek fel. És a közelsége ellenére eddig nem volt tudomásunk róla."

Egen, igaz. Viszont ennek, illetve a még közelebb lévő (4.2 fényév) vörös törpe szomszédunknak is van mérhető hatása a Napra, mégsem ikercsillagunk egyik sem, így felmérhető, hogyha volna még közelebb egy akármilyen sötét barna törpe, akkor azt valamilyen módon már észleltük volna, akár gravitációja, akár infra tartományú fénye alapján.

A valószínűségben, hogy nincs ikercsillagunk, a 99, után nagyon sok kilences áll még a százalékban.

Ha a Nap mozgásában mutatkozik is valami az nagyon kicsi lenne és gyakorlatilag folyamatosan hatna. Így marha nehéz lenne eldönteni, hogy az egy mondjuk 1 fényévnyire lévő társcsillag hatása avagy azé a 10-15 olyan csillagé ami mondjuk 10 fényéven belül van. A komolyabb hatás, illetve a változás mértéke akkor volna nagyobb és kimutathatóan változó, azaz bizonyító, hogy ha a Napközeli pontja környékén tartózkodna. Mondjuk egy 20-80 ezer éves keringési időt feltételezve erre akár bőven várnunk kellene. Erre egyébként megint remek példa az Alfa Kentauri és a Proxima összetartozása. A távolságuk olyan nagy, hogy akár különállónak is lehetne tekinteni, csak az eggyüttmozgásuk alapján sejthető hogy összetartozó csillagok. Lehet ilyen tárcsillaga a Napnak is, semmi okunk kizárni teljes bizonyossággal. Hogy infravörösben nem észlelhető, erre pont a friss felfedezés az ellenpélda. Ez is itt volt már a megfigyeléseink kezdete óta, sugárzott is infravörösben, és mégis csak manapság fedeztük fel.

Fenntartom továbbra is: Nincs bizonyosság arról, hogy a Napnak nincs egy nagyon távol tartózkodó, mondjuk vörös törpe társcsillaga. Legalábbis annyira biztosan nem zárható ki, mint amennyire azt az eredeti mondatod alapján gondolhatnánk.

Igaz. Viszont semmi okunk, hogy feltételezzük a létét.

Ha lenne és olyan a pályája, olyan messze jár, mint ahogy kellene ahhoz, hogy semmi kimutatható jele ne legyen, akkor az összes Nibiru-Niburu-Nemezis stb. köré szőtt összes legendához és feltételezéshez túl messze van, vagyis az ég egy világon semmi alapja, hogy feltételezzük a létezését.

Természetesen amint valami kézzel fogható adódik, ami alapján feltételezhető, akkor van mit vizsgálni.