A medveállatkának tényleg van valami köze a valósághoz, vagy csak egy jól kitalált hoax?

Amúgy speciel nekem van egy nagyon para képem.

Egy egér agyát vizsgáltam fluoreszcens mikroszkóppal, és az agyhártyán valami furcsa benövés volt. Ahogy készült a kép pixelről pixelre, egy zöld alien embrió rajzolódott ki.

Mindez tök sötétben, egyedül voltam a laborban, és éjszaka volt... talán még az eső is esett.

Totál mint az Alienben, mikor scannelik Ripley hasát... 😃 A kép még ma is megvan valahol és baromi ijesztő.

Nem szkifi. Az elektronmikroszkóppal készült felvételek alapján máshogy néznek ki, mint ahogy valójában látnánk. Egy medveállatka átlátszó. Vízben inkább néz ki egysejtűnek, mint egy atkaszerű rovarnak. Egyáltalán nem medveállatka szerű. Egy elektronmikroszkóppal készült kép egy speciális kép, ahol számítógép segítségével megalkotják a teljes képet az állatról. A valóságban átlátszóbb, így néz ki:

[link]

És néz meg a többi képen, hogy az elektronmikroszkóppal készülteken hogy néz ki. Szkifiszerűbb, viszont jobban látszanak a részletek. Ettől függetlenül igaz, számítógéppel is kreálható lenne ilyen. Ha szerinted mindegyik az, akkor marad a sima mikroszkóppal készült kép, amit belinkeltem, ha másnak nem, hát annak hiszel, az alapján úgy néz ki mint egy kis rövid hernyó kampós lábakkal. Esetleg gyűjtesz pénzt és veszel 50 ezerért egy sima mikroszkópot, azzal már azért lehet látni szerintem. Ráadásul több 100 fajával találkozhatsz, tehát lesznek különbségek.

Medveállatka élőhelye beír googlebe, és kiadja hol találod.

Lényegében bárhol... kimész valami pocsolyához vagy mohás tóparthoz és próbálkozol.

Amikor srác voltam, elég régen volt már, nem volt valami különleges dolog a medveállatka, ahogy a papucsállatka sem.

Volt egy mikroszkópom, max 900x nagyítással de messze nem kellett hozzá ekkora, sőt szerintem a legkisebb tárgylencse elég volt, talán tíz, vagy hússzoros volt, de nem emlékszem már pontosan, mert a hatvanas évek végén volt ez.

Több vízmintában benne volt, a Feneketlen tóban is Lágymányoson, akkor még nem volt így kiépülve és úgy emlékszem a margitszigeti aranyhalas tóban is fel lehetett találni, egyáltalán nem volt különleges dolog.

Bárhol rátalálhatsz, akár egy pocsolyában is az édesvízi fajtájára.

Bevittem a suliba a mikroszkópot, meg vízmintákat, preparátumokat, sokkal izgalmasabb volt egy vércsepp, vagy a kristályok, meg a metszetek, vagy polarizált fényt csinálni, egészen beleástam magam egy időben, csak aztán a sportolói korszakom miatt polcra tettem a cuccot, mert edzés lett a program, mégpedig egyre keményebb és másra nem jutott időm a suli mellett, végül eladtam a mikroszkópot, a cuccokat, csak a könyveket nem.

Ha keresel egy mikroszkóp klubot, ott egészen biztosan lesz valakinek, így adhat neked pár csepp vizet, amivel beolthatod a saját kis tenyészeted és akkor gyönyörködhetsz bennük.

Előttem már bőven leírták, a lényeg:

Number 0: Hiányosak az ismereteid, önállótlan vagy internet használat terén.

Amennyi ideig a kérdés plusz a 3 kommented megfogalmazása tartott, már rég végigolvashattál volna egy wikipédiát az állatról, plusz még pár értelmesebb cikket a témában.

Könnyen bedőlsz ezen túl a szenzációhajhász, színes-szagos de egyben felületes hírportáloknak.

Ez az állat nem egy "szuper lény". Nem valami ultimate, überelhetetlen, legvégső, mindent is kibíró lény.

Nagyon sok faja létezik, nem mind ugyanolyan környezetben él. Már itt árnyaltabbá válik a kép.

Ezen kívül a "túlél" nem egyenlő a "megél" szóval.

Number 1.:

Ha a bulvár sajtó azt írja hogy "A medveállatka túléli a kiszáradást, évekig tartó fagyott állapotot, magas hőmérsékletet, stb." akkor az nem azt jelenti hogy aktívan él ott.

Túlél = átmenetileg olyan állapotba kerül hogy gyakorlatilag megkülönböztethetetlen egy halott medveállatkától. (nem fejtem ki a sejtbiológiai mechanizmusokat, mert nem rendelkezel a szükséges alapokkal. Pl jó lenne ha értenéd, hogy a víz milyen szerepet is tölt be egy sejt molekuláris biológiai folyamataiban)

Tehát nem táplálkozik, nem lélegzik, nem emészt, nem növekszik, nem szaporodik, nem csinál jóformán semmit sem ebben a felfüggesztett állapotban.

Várja hogy a környezet barátságosabbra forduljon.

De erre rengeteg baktérium is képes.

Laborban pl túlnyomásos kuktában kell hőkezelni a desztillált vizet 120 C fokon 20-30 percig, hogy 100%-ra biztosan ne maradjon meg benne életképes baci.

A baktériumok hasonlóan ellenállóak tudnak lenni bizonyos környezeti hatásokra.

Nem akármiért borít a világon MINDEN felületet valamilyen baktérium közösség.

Egyedül az izzásig hevített kőzetet/fémet mondanám valóban sterilnek.

Number 2.:

A CGI és az elektronmikroszkópos kép nem ugyanaz.

Amúgy a 21. században kb bármire rámondhatnád hogy CGI.

A scanning elektronmikroszkóp valóban egy CGI-ra hasonlító képet ad, mert ez nem úgy működik mint egy mezei fényképezőgép.

Elektronsugár visszaverődési mintázatából alkot SZÁMÍTÓGÉPES vizualizációval képet.

És ez egy fekete fehér kép lesz, szóval ha színes képeket látsz vérlemezkékről, baktériumokról, vagy pont medveállatkáról készült EM képek esetén, akkor azok utólag színezettek.

A színezés legtöbb esetben csak arra való hogy a különböző struktúrákat elkülöníthessük egymástól a képen (egy fekete fehér kép nem olyan látványos).

Number 3.:

Ahogy már előttem írták, a komplexitás inkább csak sebezhetővé teszi az élőlényt a szélsőséges hatásokkal szemben.

Hány olyan emlőst ismersz ami simán eléldegél 90 fokos vízben?

Egyet se, mert ilyen nincs.

És hány ilyen baktériumot?

Jó, TE éppen pont nem ismersz valszeg egyet se, de én pl igen, mert tanultam mikrobiológiát sok egyéb mellett.

>Google

>extremofilek

>katt a keresésre

Number 4.:

"Hol/honnét"

Hát te nagyon utánanézhettél.

(Ha már egyetemen vagy, akkor >>>elvileg<<< egy idegen nyelven is tudhatsz, és >>>elvileg<<< utána is nézhetnél idegen nyelven a medveállatkának. Ismét csak kibukik az önálló nethasználat hiánya)

Pocsolyák, moha párnák, avarban félig korhadt kéreg/levelek, zuzmó telepek, levágott növényi hulladék.

Ha nem a frissen fertőtlenített orvosi műtőben keresgélsz, akkor bárhol találhatsz.

És igen, fénymikroszkóppal bizony csak 2D-s képet fogsz kapni.

Bár megfelelő nagyítással már abból is kivehető tökéáletesen a térbeli alak, és a végtagok helyzete.

Tanszéken 200 000 HUF értékű fénymikroszkópokkal pl növényi spórákat is tökéletesen lehetett vizsgálni, feltételezem a fél milliméteres medveállatkára még a legkisebb 100X-os nagyítás is bőven elég lenne.

Elektronmikroszkóp meg eléggé más pénztárca kategóriát igényel.

Kb 30-40 millió lehet egy elektronmikroszkóp.

Plusz annak egy külön szobát kell kialakítani, mert egy jó mélyen betonozott, rezgéstől mentes talapzatra kell ráépíteni.

(ugyanez van pl nagyon nagy nagyítású csillagászati távcsövekkel is)

Number 5.:

Áruld már el, melyik szakra jársz :D

Nem kell egyetem név, simán csak érdekel hogy melyik szak az, amit kvázi zérus természettudományi ismerettel és tudományos gondolkodás hiányában el lehet végezni.

Politológia?

Marketing és menedzsment?

Amúgy a medveállatke első leírását még valami 19. századi német mikroszkóp használó biológus tette közzé.

A név is tőle származik, "wasserbärchen", magyarul "vizi medvécske" volt az elnevezés.

Szóval cirka 150-180 évvel előzte meg az első CGI-ok korát.

Elektronmikroszkóp kb a 60-as évek találmánya, úgyhogy fix hogy már ott is készült kép erről a jószágról.

Ez a kérdés amúgy hasonló magasságokat közelít meg, mint a laposföldes és holdraszállás tagadós kérdések.

Sőt, bocsánat. Tévedtem, nem is 19. századi biológus volt, hanem 18.

[link]