A medveállatkának tényleg van valami köze a valósághoz, vagy csak egy jól kitalált hoax?
#11-es .
Írtad, hogy gondolkozzunk már egy picit.
Ezzel egyetértek, és mindenkire ráfér :)
De sztem a kérdező csak az egészséges szkeptikus hozzáállást mutatja.
Nem látott még ilyent élőben a saját szemével. Logikátlannak tartja, hogy ez megtörténhet, ezért inkább utána jár, hogy mi az igazság.
Egy jó szakember/tudós szerintem inkább teszteli az állításokat, mintsem mindent elhisz.
Persze, ha szerez egy mikroszkópot és megvizsgál egy medveállatkát közelről, akkor majd rájön, hogy "oké ez tényleg létezik", de addig is miért ne kételkedhetne?
Inkább ezt csinálja, mintsem mindent elhiggyen reflexből.
"A föld lapos." Ezt is lehet vizsgálni, hogy hátha igaz. Felküld az ember egy kamerás hőlég ballont és már abból látszik a föld görbülete. És még egy rakás ilyen random dolog van, amit meg lehetne vizsgálni, de az emberek inkább elhiszik, amit tanulnak a suliban. Ami persze nem rossz, hogy elhisszük azt a sok dolgot, amit már a tudósok felfedeztek és bebizonyítottak. De ha ő maga jár utána és vizsgál meg egy medveállatkát, akkor sokkal mélyre hatóbb és valóságos tudása lesz róla.
PLUSZ tényleg vannak dolgok, amiket az emberek ilyetén típusú hiszékenysége miatt terjesztenek el. Ezért ma már sok mindent inkább saját kezűleg érdemes vizsgálni.
Én díjazom a kételkedését. Persze én hiszek a medveállatkákban... bár sosem láttam egyet sem élőben, csak képen.
,,De sztem a kérdező csak az egészséges szkeptikus hozzáállást mutatja."
Szerintem meg a kérdező nemigazán gondolt bele abba, hogy mit is állít. CGI-nak gondolt egy létező állatfajt. Ez azt jelenti, hogy a tudósok hazudnak ezzel az állattal kapcsolatban. Meghamisított bizonyítékok milliárdjainak kéne lennie, amiket profi színészek próbálnak beépíteni a köztudatba. Mindezt úgy, hogy az egésznek semmi értelme és haszna sem lesz. Tehát elszórunk titokban egy rahedli pénzt, azért hogy a kérdezőhöz hasonló embereket átverjék. Csak úgy!
A medveállatka neve Tardigrades. Vízben is él (ezért is hívják még water bear-nek), szóval ne keverd össze a poratkával.
Ezt érdemes elolvasni róla:
Akkor is baromira CGI-nak néz ki. Egy futurisztikusan kinéző (porszívó)porzsák.
Azt azért már ne vitassátok el, hogy elég nagy szerencse kell ahhoz, hogy pont egy ilyen jellemzőjű állat ennyire sci-fi filmbe illően nézzen ki.
És hiába szereznék mikroszkópot, 1) ahhoz medveállatkát is kéne szerezzek; 2) nem segített volna semmit, sőt: a linkelt YouTube-os videó szerint (is, meg még más neten talált felvételek szerint) "átlagos" (civil ember számára elérhető) mikroszkóppal 2 dimenziós képet nézve arra a porszívózsák kinézetre egyáltalán nem utaló, lapos, átlátszó, nagyon zömök kukacszerű valamiket láttam volna.
És ha hoax lenne, pont annyi értelme lenne, mint a valóban megtörtént hoax-oknak : Szenzációhajhász cikkek lenyomása az olvasók torkán. Sejtésem szerint ez online magazinoknál (az instant ott futó reklámok miatt) méginkább jövedelmező.
És amúgy az is igaz, hogy még van ilyen pár *szenzációs* állat. YouTube-os bemutatókból például egy másik kedvencem volt egy olyan megtalált lepke, ami teljesen úgy néz ki, mint egy pixie.
Ráadásul ott csak egyetlen egyet találtak belőle (ha igaz a hír), és nem is tudják emiatt (a *történet* szerint), hogy ez csak egy mutáció, vagy egy új állatfaj.
Na, ilyenekből teljesen jogosan hihetném, hogy ez a hoax-okon belül egy különálló, "nagy népszerűségnek örvendő" műfaj, amivel közvetetten sok-sok pénzt lehúznak, miközben megtévesztik a szerencsétlen átlagembereket.
Az hogy hiányosak az ismereteid az elektronmikroszkópiából, miért lenne minden ilyen hoax?
Kb minden második képből leforgathatnál egy horror-zombi scifi filmet. Kicsiben a dolgok nagyrésze brutál ijesztő 😃
A hoax leküzdésére meg van egy rém egyszerű módszer.
Fogod a forrását és megnézed honnan ered. Ne a harmadrendű szórakoztató science oldalakról szedd a képeket, hanem kövesd vissza egészen a forrásig.
Ahol nincs forrás, nagy eséllyel kamu írás vagy CG!
Ha megtaláltad az eredetit, már meg is van a válasz.
pl egy Index tudomány cikk hivatkozik egy angol cikkre... mondjuk ScienceDaily, és az már lehozza az eredeti Pubmeden fellelhető ellenőrzött, elbírált publikációt. Vagy egy imaging facility vagy egyetem oldala sem szokott CG képekkel (aláírás nélkül) szórakozni, mert ezt pillanatok alatt észreveszik a tudósok és ott kb vége is a bulinak. Ha egy valódi tudóst hazugságon, vagy Photoshopon vagy CG hamisításon kapnak, akkor ott vége a karrierjének. Szakmai öngyilkosság...
Tehát ha visszaköveted az eredetit, akkor 99.9%-ban rá fogsz jönni, hogy az egy CG vagy igazi mikroszkópos kép.
Lehet egy kamu science oldal lehoz egy egyetemi 3D animáció illusztrációt, mint áttörő felfedezés. Ám ha visszaköveted az eredetit ott szépen le lesz írva, hogy ezt csak Blenderben rakták össze.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!