Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Mivel a világegyetem a fényseb...

Mivel a világegyetem a fénysebességnél jóval lassabban tágul, mit látunk 5-10 vagy 13mrd fényév távolságban, hiszen annyira még ki sem tágult?

Figyelt kérdés
Elvileg óránként 261 000 kilométeres sebességgel tágul, tehát messze fénysebesség alatt. Ha pedig 13 milliárd éves, akkor már 1 milliárd fényév távolságban sem szabadna lennie semminek. De 13 mrd fényév távolságban aztán már bőven nem kellene lennie semminek sem. Jó, ott csak a háttérsugárzás van már, de nem furcsa, hogy ott is van valami, ahol nem kellene hogy legyen? Miért van ott egyáltalán tér?
2019. okt. 4. 19:32
1 2
 1/15 anonim ***** válasza:
93%
A világegyetem tágulását nem úgy kell elképzelni hogy volt egy nagy robbanás, és a repeszek száguldottak fénysebességgel előre az űrben, hanem úgy, hogy elképzelsz egy lufit, és elkezded felfújni. Maga a való világ ennek a lufinak a felszínén van, és a felszínen a legnagyobb sebesség a fénysebesség. Könnyű belátni, ha a lufi fénysebességnél lassabban is fúvódik fel, a felszínen lévő pontok távolodhatnak fénysebességnél gyorsabban egymástól úgy, hogy tényleges mozgást nem is végeztek. Ez nem sérti meg a fénysebesség maximumára vonatkozó szabályt, mivel ez a tágulás nem tud információt hordozni, egyszerűen csak távolabb kerülnek egymástól az objektumok. Persze a valóság nem analóg ezzel a lufis hasonlattal, mert a világunk három dimenziós, és a lufi felszíne csak kettő, de szemléltetésnek jó. Erre a fénysebességnél gyorsabb tágulásra bizonyíték az, hogy a világegyetem nagyon izotróp, a háttérsugárzás szinte tökéletesen egyforma minden irányból. Ez csak úgy lehetséges, hogy egyszer minden nagyon közel folt egymáshoz, és olyan hirtelen tágult ki a világegyetem, hogy azóta nem tudtak információt cserélni a távoli részek, mert a fény túl lassú ehhez a hirtelen növekedéshez.
2019. okt. 4. 20:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/15 anonim ***** válasza:
67%

Kérdező, ezt rosszul tudod.

Úgy tágul, hogy most éppen 96 mrd fényév átmérőben a tágulás sebessége pont a fénysebesség.


Tehát ami ezen kívül van, azt nem látjuk, és nem is fogjuk soha.


Ez az egyik.

A másik viszont az, hogy NINCSEN neki határa. Ha a mostaninál sokkal kisebb lenne, akkor sem látnád a végét, mert nincs neki.

Helyette saját magad látnád nagyon nagy távolságban, minden irányban. Már persze, ha közben nem lenne akadály.

2019. okt. 4. 22:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/15 anonim ***** válasza:
93%

Egyébként valami zavart érzek a gondolataidban, kérdező.

A világegyetem nem úgy tágul, hogy lenne neki egy határa, és ez a sebesség a határának a sebessége lenne.

Nem.

Egyenletesen tágul: minden rész ugyanolyan gyorsan.

Tehát 48 mrd fényév távolságban ez a fénysebesség.

Ezért 1 mrd fényév távolságban kb. a fénysebesség 2%-a, tehát kb. 6000km/mp.

1 millió fényév távolságban kb. 6 km/mp.

1000 fényév távolságban kb. 6 m/mp.


Hozzánk képest, természetesen.

2019. okt. 4. 22:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/15 anonim ***** válasza:
100%
A kozmológia elég sokat változott, és jelenleg is tele van kérdőjelekkel (sötét anyag, sötét energia). Ennek következtében elég bizonytalan még a tudásunk. Jelenleg az a legvalószínűbb magyarázat, hogy kezdetben volt egy "inflációs" szakasz, amikor a felfúvódás a mostanihoz képest nagyon gyors volt. Ezt nem határolja be a fénysebesség, miután itt nem az anyag mozog a térben, hanem maga a tér keletkezik. Ennek következtében fogalmunk sincs mekkora a világ, de biztosan sokkal nagyobb, mint amekkora a az általunk elvileg látható része. (világegyetem kora*fénysebesség)
2019. okt. 4. 23:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/15 A kérdező kommentje:

De ez viszont akkor azt követelné meg, hogy mi legyünk a közepén. Ennek a fajta gondolkodásmódnak a hátrányát pedig már a középkorban is láthattuk.

Tehát matematikailag a logikus az lenne, hogy valahol az egyik oldalon mondjuk a kétharmad környékén vagyunk, úgy mint a tejútrendszerben a föld, és akkor az egyik irányban 13 mrd fényévnyire már semminek sem szabadna lenni, még háttérsugárzásnak sem, a másik irányba pedig a "látóhatáron" is galaxisoknak és csillagoknak.

Szóval valami csak nem stimmel.

2019. okt. 5. 10:22
 6/15 Barnabas333 ***** válasza:
91%
Senki nem mondta, hogy a közepén vagyunk. Egyébként meg 4essel értek egyet.
2019. okt. 5. 12:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/15 anonim ***** válasza:
89%

Mindenki a közepén van.

Ha megállsz valahol, akkor egy 96 mrd fényév nagyságú gömböt látsz magad körül.


Ha megállsz 10 mrd fényévvel odébb, akkor egy ugyanekkora gömböt látsz, csak a középpontja van máshol.

Ha 40 mrd fényévvel mész odébb, akkor is ugyanez a helyzet.

2019. okt. 5. 14:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/15 anonim ***** válasza:
89%

Kérdező, fogd már fel:

A VILÁGEGYETEM NEM GÖMB ALAKÚ!

...és NINCSENEK határai!

Tehát nincs olyan, hogy bárhova is mész, valamiféle határt látnál.


Csak mi, ha körülnézünk, akkor egyszerre ennyit látunk belőle. Azért, mert messzebbről még nem ért ide a fény.

2019. okt. 5. 15:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/15 Barnabas333 ***** válasza:
8as valaki már bebizonyította, hogy végtelen a világegyetem? Asimov még azt feltételezte, hogy egy táguló gömb...
2019. okt. 5. 17:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/15 anonim ***** válasza:
100%

Nem tudjuk, hogy végtelen-e.

Azonban az alakja nem gömb, hanem valószínűleg egy 4 dimenziós gömb felülete.

Analógia: ha megnézzük a lufit - annak a felszíne kör alakú?

Nem.

Te csak egy kört látsz belőle, ha ott állsz rajta, de az egész felület 𝐧𝐞𝐦 kör alakú.

2019. okt. 5. 18:59
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!