Az Űrhajók miért nem így működnek?

A Nap v lézer vitorla jó ötlet csak a célállomáson nincs megoldva a fékezés vele.. (szólunk ET nek küldje a lassító lézert)

A cipősdoboz jó ötlet, de ugyanaz a probléma mint a 60 as évek rakétáival: magával kell vinni az üzemanyagot ami felesleges túlsúly. Nehezíti a gyorsítást.

"A Nap v lézer vitorla jó ötlet csak a célállomáson nincs megoldva a fékezés vele.."

A sima napvitorlának viszont meg van oldva. Hát csak van a célállomáson is egy nap, nem? :)

#12: A Nap v lézer vitorla ugyanaz. Csak a Napnak csak a Naphoz közel van előnye elegdő ereje, így a Földről indulva a Mars pályájáig elegendő a Nap is, de utána lézeres segítség kell a további gyorsításhoz.

Fékezéskor ugyanígy. Ha csak a nap használható lassításra de volt lézeres rásegítés is, akkor talán a Merkúrhoz hasonló bolygón lehetne azon naprendszerben leszállni, az Európa, Mars és hasonló külső objektumok elérése esélytelen.

"Csak a Napnak csak a Naphoz közel van előnye elegdő ereje, így a Földről indulva a Mars pályájáig elegendő a Nap is, de utána lézeres segítség kell a további gyorsításhoz."

Ugyebár itt most egyértelműen NEM emberes űrhajóról beszélünk és nem fénysebesség közeli gyorsaságú repülésről.

Mármint tiszta napvitorlás hajtás esetén.

A nap tolóereje valóban szépen csökken távolodva, de továbbra is megvan. És ez a lényeg, a gyenge is jó, ha akármeddig működik, plusz energiaigény nélkül.

"Ha csak a nap használható lassításra de volt lézeres rásegítés is, akkor talán a Merkúrhoz hasonló bolygón lehetne azon naprendszerben leszállni, az Európa, Mars és hasonló külső objektumok elérése esélytelen."

Vagy kifejezetten erre a lassításra vinni csak hajtóanyagot, lehetőleg nukleárisat.

De viszont ha nincs lézeres gyorsítás, akkor a lassításhoz is elég a nap.

Mondjuk nem ártalmas dolog ekliptika-síkban érkezni, különben a bolygókhoz jutás plusz pályamódosító energiaigénye nagy lehet.

Ekliptikában csak jó időzítés kell, a többit megoldod hintamanőverekkel.

#14: Igaz időről nem volt szó. Csak feltételeztem hogy a sebesség fontos. Ha nem fontos számodra a sebesség akkor azzal számolj hogy a Nap csak ~4 milliárd évig fújja a napvitorlád, utána novává válik és csökken az ereje. Eddig legalább félútig el kell jutnia a cipősdoboznak. ;)

De én nem számolnék pár ezer éves útnál többre mert ezen idő után már az adattároló és irányító mehanizmusok is sérülhetnek..

"#14: Igaz időről nem volt szó. Csak feltételeztem hogy a sebesség fontos."

Hát projektje válogatja.

Megfelelően nagy napvitorlával meglepően nagy sebességeket el lehet érni elvben.

"Ha nem fontos számodra a sebesség akkor azzal számolj hogy a Nap csak ~4 milliárd évig fújja a napvitorlád, utána novává válik és csökken az ereje. Eddig legalább félútig el kell jutnia a cipősdoboznak. ;)"

No azért ennél illene rövidebb ciklusnak lennie. Konkrétan ez a technika már pár fényévnyi távoknál messzebbre értéktelen.

Ja, egyébként a cipősdobozt nem kell nagyon lassítani. Ki a fenét zavar, ha az idegen naprendszeren átsuhanva, a szükséges adatok beszerzése és leadása után továbbhúz a búsba? :)

Ha a fénysebesség 5%-át eléri, akkor is napokig tud adatot gyűjteni egy naprendszerben lassítás nélkül is.

Ha meg elhurkolod egy-két bolygó meg a nap körül, még tovább is.

Ilyen alacsony sebességre a meglevő rakétameghajtás is megfelel. Sőt már az 1970-es években el is indultak a szondák. Úgy hívják őket: Voyager–1 és 2 Most a naprendszer határán járnak, mégcsak vitorla sem kellett hozzá. Még egy 'kicsit' kell várni és küldeni fogják az adatokat az útjukba kerülő naprendszerekről..

Ezért gondoltam hogy ennél jó lenne valami gyorsabb. De azt még itt közel fel kell gyorsítani, mert a Jupiter pályáján túl már lézerrel se érjük el, a Plútó távolságában pedig a Napot se tudod megkülönböztetni a többi csillagtól, úgyhogy a napvitorla ott már nem sokat ér. Vinni kell a lézerpointert.. :)

Nem tudok elmenni az mellett hogy hogy lesz egy lézer minden irányba polarizált és hogy lenne tökéletesen nem széttartó sugár?

Ha minden irányba polarizált akkor az nem polarizált sztem meg a polarizáció az nem is kizárólag síkban lehet hanem a sík és a kör között végtelen átmenetben bármilyen ovális polarizáció is lehet.

Az elméletben abszolút párhuzamos fotonnyalábokat még értem de a valóságban levegőben egyből szétszóródik , vákkumban meg a gravitációs tér téríti el nem egyforma mértékben mivel a fénysugárnak is van szélessége azaz más rádiuszok tartoznak az egyes fényutakhoz.