Sokaknak miért fáj még mindig Trianon?

"Más nemzetek is elszenvedtek hasonló igazságtalanságot"

No és melyik volt az a nép itt Európában? Egyik sem. Gyarmatbirodalmak elvesztését ne hasonlítsd már ehhez, az teljesen más.

"Mert nézd már meg az 1920 UTÁNI térképet is, azon pl. Jugoszláviát, Csehszlovákiát. Ugyanolyan tarka-barka az etnikai térképe, mint a történelmi Magyarországé, ha nem tarkább."

[link]

Magyarország akkor halt meg. Ami azután maradt, elég nehezen nevethető országnak, inkább csak egy kis szemétdomb.

És azért fájdalmas, mert betolakodó potyaleső kaptak területeket, akik különböző ellenőrizhetetlen teóriákat is gyártottak az eredetükre vonatkozóan (dák-román, nagymorva-szlovák eredet). Nem lett volna szabad odaadni nekik területeket.

A kesergésről meg annyit, hogy a franciák 50 évig keseregtek Elzász-Lotaringia miatt, ami kb az országuk területének 5-10%-át tette ki.

A bolgárok a mai napig nemzeti tragédiának tartják azt hogy elvesztettek jelentéktelen területeket 1920-ban, pedig tényleg kb semmit nem változott az országuk azzal.

Az osztrákoknál is még mindig téma a több millió német elcsatolása 1919-ben, az olaszokhoz került német területek pl Dél-Tirol visszacsatolása is napirenden van.

Akkor mi ne keseregjünk az országunk 60%-ának elvesztése miatt (Horvátország nélkül). Az országot tönkretették, a gazdaság összeomlott, a nyersanyagok másokhoz kerültek, az infrastruktúra nagy része szintén, a turisták célpontjai (Tátra, Erdély stb) ismét csak máshol találhatóak. A magyar kisebbséggel való rossz bánásmódról nem is beszélek.

Benito Mussolini szavait tudom idézni:

„Magyarország számíthat Olaszország barátságára. Meg lehet állapítani, hogy a trianoni szerződés területi meghatározásainál nagyon is elevenébe vágtak az országnak, s ehhez hozzá kell tennünk azt, hogy Magyarország a Duna völgyében ezer év óta rendkívüli történelmi hivatást teljesít."

„Egy szerződés nem lehet sírbolt! A magyar nemzet, a maga lángoló hazaszeretetével, erejének tudatában, a békeidőkben való szívós munkássága révén jobb sorsot érdemel.”

Nápolyi beszédében, a fasizmus győzelemre jutásának kilencedik évfordulóján, a „rémület, bosszú és áskálódás békéjének” nevezte a háború utáni békediktátumokat.

HOMETÖRTÉNELEMMUSSOLINI TRIANONRÓL: EGY SZERZŐDÉS NEM LEHET SÍRBOLT!

Főoldal Történelem

Mussolini Trianonról: Egy szerződés nem lehet sírbolt!

Itália teljes mellszélességgel állt revíziós törekvéseink mellé. Maga Benito Mussolini a római szenátusban 1928. június 5-én ezt mondta:

„Magyarország számíthat Olaszország barátságára. Meg lehet állapítani, hogy a trianoni szerződés területi meghatározásainál nagyon is elevenébe vágtak az országnak, s ehhez hozzá kell tennünk azt, hogy Magyarország a Duna völgyében ezer év óta rendkívüli történelmi hivatást teljesít”.

A trianoni békediktátummal kapcsolatban is határozottan fogalmazott:

„Egy szerződés nem lehet sírbolt! A magyar nemzet, a maga lángoló hazaszeretetével, erejének tudatában, a békeidőkben való szívós munkássága révén jobb sorsot érdemel.”

Jó olvasni bizony az akkori magyar sajtót, mert belőle kiderül, hogy a liberalizmust levetkőző Olaszország felismerte a magyar nemzet világtörténelmi szintű jelentőségét. Itt van erre kitűnő példaként az egykor (főleg a cserkészek körében) oly népszerű Zászlónk című ifjúsági lap 1932. februári számának egy írása (Mihály László: Az olasz ifjúság szeme rajtunk).

Idézzünk csak belőle!

„Mussolini nápolyi beszédében, a fasizmus győzelemre jutásának kilencedik évfordulóján, a „rémület, bosszú és áskálódás békéjének” nevezte a háború utáni békediktátumokat.

"Sürgősen változtatni kell rajtuk. Nemrégiben jelent meg egy fiatal milánói fasisztatudós, Giacomo Bascapé könyve, amelyben Erdély történetét írta meg. Giacomo Bascapé pontos tudományos kutatások alapján halomra dönti Jorga oláh tudós otromba és tervszerű történelemhamisításait.

Kimutatja, hogy Erdélynek három nemzete volt: a magyar, székely és a szász.

Az oláhok (valacchi) egyáltalán nem őslakók Erdélyben, sőt nem is a római légiók leszármazottai. Kóbor, cigányszerű nép volt az oláhság, amely a tizedik században még Tesszáliában, Epirusban, Közép-Macedóniában élt és csak a tizenkettedik század vége felé szivárgott be szép lassan Erdélybe.”

HOMETÖRTÉNELEMMUSSOLINI TRIANONRÓL: EGY SZERZŐDÉS NEM LEHET SÍRBOLT!

Főoldal Történelem

Mussolini Trianonról: Egy szerződés nem lehet sírbolt!

Itália teljes mellszélességgel állt revíziós törekvéseink mellé. Maga Benito Mussolini a római szenátusban 1928. június 5-én ezt mondta:

„Magyarország számíthat Olaszország barátságára. Meg lehet állapítani, hogy a trianoni szerződés területi meghatározásainál nagyon is elevenébe vágtak az országnak, s ehhez hozzá kell tennünk azt, hogy Magyarország a Duna völgyében ezer év óta rendkívüli történelmi hivatást teljesít”.

A trianoni békediktátummal kapcsolatban is határozottan fogalmazott:

„Egy szerződés nem lehet sírbolt! A magyar nemzet, a maga lángoló hazaszeretetével, erejének tudatában, a békeidőkben való szívós munkássága révén jobb sorsot érdemel.”

Jó olvasni bizony az akkori magyar sajtót, mert belőle kiderül, hogy a liberalizmust levetkőző Olaszország felismerte a magyar nemzet világtörténelmi szintű jelentőségét. Itt van erre kitűnő példaként az egykor (főleg a cserkészek körében) oly népszerű Zászlónk című ifjúsági lap 1932. februári számának egy írása (Mihály László: Az olasz ifjúság szeme rajtunk).

Idézzünk csak belőle!

„Mussolini nápolyi beszédében, a fasizmus győzelemre jutásának kilencedik évfordulóján, a „rémület, bosszú és áskálódás békéjének” nevezte a háború utáni békediktátumokat.

Sürgősen változtatni kell rajtuk. Nemrégiben jelent meg egy fiatal milánói fasisztatudós, Giacomo Bascapé könyve, amelyben Erdély történetét írta meg. Giacomo Bascapé pontos tudományos kutatások alapján halomra dönti Jorga oláh tudós otromba és tervszerű történelemhamisításait.

Kimutatja, hogy Erdélynek három nemzete volt: a magyar, székely és a szász.

Az oláhok (valacchi) egyáltalán nem őslakók Erdélyben, sőt nem is a római légiók leszármazottai. Kóbor, cigányszerű nép volt az oláhság, amely a tizedik században még Tesszáliában, Epirusban, Közép-Macedóniában élt és csak a tizenkettedik század vége felé szivárgott be szép lassan Erdélybe.”

Vagyis nemcsak általánosságokban, diplomáciai kézfogások vagy alkalmi pohárköszöntések erejéig foglalkoztak az akkori Itáliában velünk, hanem, ahogyan Mihály László megjegyzi, rendszeresen, valósággal sürgetve „a trianoni járom alatt senyvedő magyarságról és a vérlázítóan igazságtalan békediktátum megváltoztatását”. De lássuk teljesen a cikk folytatását!

»Nagy olasz folyóirat van a kezünkben. A Rómában megjelenő „Gioventu Fascista” (Fasiszta Ifjúság), az érettebb olasz fasiszta fiatalság sajtóorgánuma. A „Gioventu Fascista”-nak ez a száma hosszú cikkben, a tények, adatok pontos ismeretével, az igazság bátor, őszinte hangján foglalkozik az ötfelé széjjeltépett Magyarországgal.

A komoly, lelkes cikk címe: „Giustizia All’ Ungheria – Un popolo martoriato ed inerme” (Igazságot Magyarországnak – Egy megkínzott és fegyvertelen nép). Az elején mindjárt megemlékezik a szerző „a demokrata képmutatásról”, amely általában „jellemzi a háború után létrejött békeszerződéseket”. Ennek köszönhető a Balkán túlzott szerepre jutása Európában. Így folytatja:

„Magyarország a trianoni békeszerződés következtében 325 000 négyzetkilométer területéből 232 000 négyzetkilométert veszített. A Magyarországra kimondott békefeltételekből azt lehetne következtetni, hogy ő a legnagyobb bűnös, sőt egyedül felelős a világháború előidézéséért, hiszen Németországtól területének csak 13 százalékát, Bulgáriától 10 százalékát vették el, addig Magyarországot területének 72 százalékától fosztották meg. A népességet tekintve, Németország összlakosságának 9 %-át, Bulgária 1, 8 %-át, Magyarország 64 %-át veszítette el.”

„A versaillesi béke Németországban minden húsz német anyanyelvű polgárból csak egyet vett el és Bulgáriában is a neuilly béke következtében is hasonló az arány, addig Magyarországtól Trianon minden húz magyar közül hetet tépett el.”

„Hogyan igazolják majd a magyar nemzetnek ezt a kegyetlen megcsonkítását a szerződések megszerkesztői? Az ürügy a nemzetiségek felszabadítása volt: és mi történt? Három és félmillió magyart taszítottak idegen uralom alá.”

22 000 kilométer volt Magyarország vasúthálózata, ma pedig mindössze 8000 km.

Martalékul estek a hatalmas erdőségek és bányák, amelyeknek 21 millió métermázsa volt az évi termésük. Ebből Magyarországnak két és félmillió mázsa maradt. A stratégiai szempontból fontos vidékeket, amelyeknek a lakossága pedig színmagyar, elszakították: a szerbek egészen a nagy magyar Alföld szívéig terjeszkedtek,

az oláhok majdnem a Tiszáig, és a csehek Szobig, ahonnan messze hordó ágyúikkal kényelmesen bombázhatják Magyarország fővárosát.”

„A kisantant, amely a megkínzott és lefegyverzett Magyarország őrsége, háborúval fenyegetőzik, valahányszor a magyarok vágyakoznak a király után, vagy kérik Trianon igazságtalanságainak orvoslását."

Sokaknak miért fáj még mindig a holokauszt?

A kérdés így is helyes lenne szerintem. Az az érv hogy régen volt felejtsük el, szerintem minden ilyesmire ráhúzható.