Maradhatott volna szerintetek a Trianon előtti úgymond 'régi' Magyarország ha nem a Franciák hozzák a döntést?

Népneveket nem írunk nagy kezdőbetűvel. Tehát franciák.

Másik, a fontosabb: nem ők hozták a döntést, hanem a győztes hatalmak. A francia nép mai szóval ki volt akadva a döntésen, s a kormány sem lelkesedett érte.

Tk. a „trianoni határok” kb. 4 évet jelentenek. A magyar királyság volt nagyobb is, kisebb is.

Amikor a mai nagy magyarok üvöltöznek, hogy Magyarország a magyaroké, megfeledkeznek róla, hogy a magyar csak a legnagyobb lélekszámú kisebbség volt a hazában, nem érte el a magyar ajkúak száma az 50%-ot.

Ez alapot adhatott arra, hogy etnikai alapon büntessenek minket, mind a világháború kirobbantói.

(A fenti százalék természetesen nem a monarchia egészére vonatkozik, úgy még rosszabb lenne az arány).

Van olyan felfogás is, mely szerint Magyarország az Árpád-ház kihalásával megszűnt, utána csak a tanácsköztársaság, majd a Magyar Népköztársaság tekinthető önálló magyar államnak (természetesen a mai előtti időkre gondolok).

A kiegyezés után élveztük annak minden előnyét, s igen látványos fejlődés volt az országban, az osztrákok oldalán.

Elég nehéz lett volna kimaradni Ferenc Ferdinánd megölése után a háborúból. Ha a jóra igényt formálunk, a rosszból is ki kell venni a részünket.

Más kérdés, hogy a Habsburgoknak feltétlenül hadat kellett-e üzenni Szerbiának.

Trianon miatt egyébként már rég lehetne újra Nagy-Magyarország, a fennálló helyzetet más, későbbi döntések fagyasztották be.

Nem a franciák hozták a döntést. A döntést a béketanács hozta, aminek az elnöke valóban a francia Georges Clemenceau volt, de itt nem egyszemélyes tanácsról volt szó.

Valamiféle határmódosítás mindenképpen lett volna. A közvetlen szomszédoknak nyilván érdekül volt területeket szerezni, Nyugat-Európa meg ellenérdekelt volt abban, hogy itt Közép-Európába újjászülessen egy ha nem is nagyhatalom, de egy erős középhatalom, így nem is bánták ezt.

Amúgy járhattunk volna rosszabbul is, a románok az 1919-es magyar–román háborúban elérték a Tisza vonalát, sőt elérték Budapestet is, így simán benne volt a pakliban, hogy a Tisza vonala fogja jelenteni az új magyar-román határt.

Nem csak a franciákon múlt, sok esemény rendkívül szerencsétlen együttállása vezetett ehhez

Amúgy nem csak a franciák hanem az angolok is erősen magyarellenesek voltak, "hála" a kisantant lobbinak

Nekünk ezeknél a hatalmaknál meg lényegében nem volt semmilyen képviseletünk

A másik, hogy románoknak, cseheknek, szerbeknek is maradt erős szervezett hadserege a háború végére, nekünk meg nem..

Ha más az antant szándéka az sem nagyon érdekelte volna őket, elég erős alkupozíciójuk volt

Aztán jöttek a kommunisták is, miattuk nem vehetett részt az ország a béketárgyalásokon, itt dőlt el például Burgenland sorsa is

Előző, persze volt amit a tisztek nem tudtak egyben tartani és a fele Magyarországon fosztogatott, a másik fele meg nemzetiségiekből állt akiknek kérdéses lett volna a bizalmuk egy anyaországukkal való konfliktus során

Az emberek éheztek, senki nem akart harcolni lényegében összeomlott az egész magyar társadalom ekkorra

Nem véletlen szerelték le a sereget

A francia nagyhatalmi érdekek érvényesültek a legjobban, amikor a békéket meghozták. Ennek az az oka, hogy az amerikaiak gyakorlatilag kivonultak a békekonferenciáról, miután 1920-ban a kongresszusi választáson veszített Wilson. Ezután az USA újrakezdte az izolacionalista politikáját, és nem foglalkozott tovább Európa dolgaival. Számunka ez azért volt rossz, mert így a wilsoni 14 pont nem érvényesült a békekonferencián, amelynek értelmében népszavazások döntöttek volna egy-egy terület hovatartozásáról, nem pedig a szigorú francia nagyhatalmi kényszer. Ennek Magyarország nagyon megitta a levét, mert színtiszta magyar területeket szakítottak el az országból, illetve fontos azt is tudni, hogy népszavazás esetén egyáltalán nem biztos, hogy minden nemzetiségi többségű terület arra szavazott volna, hogy ne Magyarországon lakjanak... Persze népszavazások voltak Európában, de ezek esetlegesek voltak, illetve sokszor úgy kellett más hatalmak támogatásával nagy nehezen elérni, hogy megtartsák őket (pl. Sopronnál). Ha az USA nem hagyja ott a békekonferenciát, akkor kedvezőbb béke jöhetett volna létre. Akkor is veszítettünk volna területeket, de nem ennyit.

Wilson és Clemenceau között az volt a fő különbség, hogy Wilson olyan békét akart, ami a feszültségeket rendezi és megnyugtató helyzetet teremtene mindenki számára (pl. mindenki döntsön arról, melyik hazában szeretne élni), Clemenceau ezzel szemben csak a pillanatnyi helyzetet használta ki és szétalázta az ellenfeleit, ezzel elvetve a leendő konfliktusok magvát, amiből majd a II. világháború lett...