Az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb szakértője MAx Stephan Schulze szerint az OMM egy sikertelen gazdasági csődtömeg volt. Egyetértetek?
Ez a birodalom egy egységes egész volt, minden lehetősége megvolt a jó gazdaságra.
Sajnos az erőforrások döntő többsége belső harcokra ment el.
Így bármiféle birodalmat csődbe lehet vinni.
"Az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb szakértője"
Ki mondja ezt?
Lehet, hogy valaki szerint csődtömeg volt, más szerint pedig nem. Különbség van aközött is, hogy mit mondanak az osztrákok, mit mondanak a magyarok. Magyar szempontból pl. az OMM a magyar történelem egyik virágzó korszaka volt gazdasági szempontból 1867 és 1914 között. A magyar gazdaság fejlődési üteme meghaladta a német szintet. Az OMM emelett hatalmas piacot jelentett, a szabad tőke-és munkaerő áramlás pedig kedvezően hatott a magyar gazdaságra, olyannyira, hogy a korszak vége felé a magyar gazdaság olyan erős lett, hogy a birodalom súlypontja kezdett Magyarországra átbillenni. Ki hogy értelmezi ezt, egy Stephan Schulze nevű embernek ez biztos egy sikertelen korszak, magyar szempontból viszont sikertörténet, amit az első világháború rontott el.
Vagy akkor dicsőítsétek azt a korszakot, amikor szétesett a Monarchia, és létrejöttek a kisantant országai, amikor az egységes közép-európai piac szétesett, és kis, soviniszta nemzetállamok kicsinyesen szembefordultak egymással és az egységes gazdaság, közös piac helyett elkezdték a saját kis nemzetállami létüket egymás ellen építgetni. Ha valami, akkor pont a Monarchia szétesése jelentette a gazdasági csődöt Közép-Európa számára. Az egységes politikai keret, a Monarchia a fellendülést, a prosperitást jelentette, amíg létezett.
Kedves 4.hozzászóló!
Max Stephan Schulze-ot közgazdászt idézik legtöbben, a magyar gazdaságtörténészek is (Komlós is), a tudósok rangsora pedig gyakran az idézetek számán múlik, mennyire használják más tudósok kutatásaikhoz vagy műveik alátámasztásához egy szerző művét. HA tetszik ez neked, ha nem. A magyar gazdaság virágzó korszaka 1870-1895 közötti időszak volt, , amíg nagy mennyiségű osztrák és nyugati tőke áramlott a gazdaságba, utána a következő 20 évben a magyar gazdaság lassult, és az osztrák növekedett gyorsabban. Így esély sem volt beérni Ausztriai felét a birodalomnak. Ráadásul az jóval népesebb is volt (30 milliós). Tehát jóval nagyobb népesség az osztrák részen, és gyorsabb növekedés az 1895-1913 periódusban mint Magyarországon, mindezek kizárják annak a lehetőségnek a csíráját is, hogy Magyarországra billenjen bármiféle súlypont.
A monarchia gyakorlatilag egyetlen vezető államhoz csatolt "al-államok" csoportja volt.
Amikor egy állam irányít többet és szinte csak a saját érdekprioritásaival foglalkozik, kevéssé véve figyíelembe a "csatlós" államok szükségleteit, érdekeit, sőt, lehetőségeit, az nem működhet tökéletesen. Lásd ma EU.
De a csődtömeg kifejezés erre erős. Egyszerűen csak rosszabb a hatásfoka, mint egy érdekeiben is homogén államnak.
A világháború elmaradása esetén kérdéses, hogy egy konszolidáció vagy szétesés felé folytatódott volna a történet.A '48-as forradalom idején elég xarul állt a széna, de kiegyezés utáni időszak alapján feltételezhető, hogy a monarchia államai közt létrejöhetett volna (nem méltányosságból, hanem szükségletből) egy viszonylagos jogi-gazdasági egyenjogúság.
Persze a mi lett volna, ha kérdések válaszai sosem biztosak.
"A nagy mértékű nemzeti diverzitása miatt halálra volt ítélve."
Pontosabban a nemzeti diverzitás figyelembe vételének hiánya miatt. Az is kezelhető, sőt előny is lehet.
De ha uniformizálásba akarják fojtani, akkor tönkretesz mindent.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!