Napóleon miért támadta meg az Orosz Birodalmat? Tud esetleg erről valaki más verziót a tankönyvin túl?

18:

Ez az általános iskolás vs gimnáziumi könyv azért nem olyan egyszerű történet. Egy 6-os gyereknek azért sztem még nem szerencsés az etnikai változásokról beszélni, hogy rossz irányba fordult a magyarság etnikai aránya a Kárpát-medencében a tatárjárás után, stb... Ha túl komolyan tanítanák a történelmet az nem lenne szerencsés, sok gyerkőc nagyon nincs olyan szinten még 5-6-ban, hogy mindent fel fogjon belőle, de egy egyszerűbb formában muszáj tanítani valamit már korábban, hogy legalább alapszinten tudjanak valamit a történelmi eseményekről, ne kamaszkorban haljanak először róla. Azt meg felnőtt fejjel tényleg nehéz összerakni, hogy milyen szinten emészthető még a 11 éveseknek a töri, nem könnyű eltalálni. Legjobb barátom, aki töriből anno úgyszintén ,,élvonalba,, tartozott, kritizálta, hogy igazából 5-12. osztályok között kétszer megyünk végig a törin, mi tök felesleges, hosszú idő, meg az általános iskolásnak semmi értelme, de erről meg az a véleményem, az milyen lenne már, ha nagyon sok, alacsonyabb színvonalú oktatásban élő gyerek először 18 évesen hallana a nácizmusról, kommunizmusról, amikor már teljesen kialakul jobb esetben a világnézete. Ha meg mondjuk 7-ben kezdenék a töri és 10-ig befejeznék, az meg a suliváltás miatt lenne kivitelezhetetlen.

Nem egyszerű téma...

#20. Én nem kezdelek el kóstolgatni, hanem néhány dolgot kiigazítottam, amiről úgy gondoltam, hogy érdemes. Pont te vagy, aki folyamatosan henceg a versenyeredményeivel... Most mit mondjak erre? Attól még nem fogod tudni a törit, hogy középiskolás versenyeken vettél részt... :D Jézus... De egyébként is szánalmas ez a magamutogatás, főleg egy, a témában magasabb végzettséggel bíró ember előtt, de mindegy, ebbe se menjünk bele.

Hogy mi volt a bajom az állításoddal?

Te azt képzeled, hogy a Kelet-Nyugati munkamegosztás azt eredményezte, hogy Nyugaton "elfelejtették" a földművelést. Holott az első ipari forradalom koráig Nyugat-Európában a társadalom jó része továbbra is a mezőgazdaságból élt (leszámítva olyan fejlett területeket, mint pl. Hollandia). Itt arról van szó igazából, hogy a 18. századig a mezőgazdaság technológiája lényegében középkori volt, és ezen a technológián alapuló földművelés nem bírta eltartani a népességet, ezért kellett az élelmiszert kereskedelemmel beszerezni (és az is lényeges, hogy Nyugaton igazából sok helyen már nem is gabonát termesztettek, sőt, nem is élelmiszert). Viszont az ipari forradalom során pont Nyugat-Európa volt az, ahol a mezőgazdaság megújult, mert újfajta technológiákat vezettek be (az ipari forradalom egy sor eredményét alkalmazták, az egyik legfontosabb a műtrágya, illetve a vetésforgó eljárás). Nem véletlen, hogy pl. nálunk is az ún. mintagazdaságok az 1700-1800-as években nyugati mintán alapultak, azért az sokat elárul, hogy a nagy mezőgazdasági országnak kikiáltott Magyarország a Nyugatról hozta az új irányvonalakat a mezőgazdaságba...

Szóval nem azért hozták Keletről az élelmiszert, mert Nyugaton elfelejtették, hogy mi az a mezőgazdaság, miközben pont Nyugaton újították meg és értek el nagyon nagy hozamokat. Hogy Keleten mi történt, milyen eredménye lett a társadalmi fejlődés szempontjából a jobbágyság konzerválódásának, azt mindenki tudja, a kérdés szempontjából ez is felesleges.

Bár ez a téma szempontjából úgy összességében teljesen lényegtelen, igazából a Napóleon-orosz konfliktusról már írtam, úgyhogy a többi dolgot felesleges ragozni.

24:

Lol, azért azok alapján, amiket írtam, rosszul esik, hogy ebből az átvitt értelembe írt ,,elfelejtették a földművelést,, (értsd, ahol tudtak, ott már az manufaktúrákba csalták a munkaerőt a mezőgazdaság rovására, ez volt az állam érdeke is, erre lassan a jobb helyeken rájöttek maguktól), másrészről ha nálam magasabb történelmi végzettséggel rendelkezel, megint csodálkozom, hogy ebből az irányból is úgy értelmezted a nyelvezetemet, hogy hülye vagyok...

Ez már csak végül is személyeskedés, sok hozzáadott értéke nincs a vitának :/