Tudomány-e a jogtudomány?

#34: Én is olvastam valamit holmi newtoni törvényekről, de ezek annyira leegyszerűsítik a világ jelenségeit, hogy vegytisztán kvázi soha nem fordulnak elő. Newton első törvénye ide vagy oda, a kuka feldőlt a múltkori viharban, az autó meg lelassul, ha nem nyomom a gázt. Ergo a fizika nem tudomány.

#36: > de ha egy diszciplínának ilyen rossz a predikciós képessége

Megint leírom, hátha sikerül átmennie. A predikciós képesség nem feltétele, hogy valami tudomány legyen. Ez maximum a természettudományok feltételrendszerében szerepel.

#42: > A makroökonómia NEM működik, ez látszik is abból, milyen hülyeségeket csináltak a kormányok pl. a recesszió idején.

Akkor az orvostudomány sem tudomány, mert a kormányok tiltják a marijuana fogyasztását, míg az egészségre jóval károsabb alkohol fogyasztását meg nem, sőt nemzeti értékké nyilvánítanak bizonyos alkoholtartalmú termékeket? Mi köze a kettőnek egymáshoz? A politika nem feltétlenül a tudományos eredmények tekintetében hoz döntéseket.

#34: > Ezután a fickó amiatt aggodalmaskodott, mert az üzleti partnerei nem értik az ún. Girsanov-elméletet (az egy ilyen közgazdaságtani elmélet). Ekkor vált Taleb számára világossá: AZOKNAK A SIVATAGI, MŰVELETLEN KERESKEDŐKNEK SEMMI SZÜKSÉGÜK A GIRSANOV-ELMÉLETRE.

A társadalomtudományok esetén külön probléma, hogy maga a vizsgált rendszerre kihat a róla megszerzett tudás, és a tudás csak adott keretek között működik. Kicsit olyan ez, mint a sakk. A megnyitások elmélete visszahat arra, hogy egy-egy játékos hogyan játszik. Aki nem ismeri ezt, vagy más szabályok alapján játszik sakkot, ahol a figurák máshogy lépnek, akkor persze, hogy a megnyitások elmélete kevésbé kiszámítható, kevésbé lehet megjósolni, hogy egy e4 lépésre sötét játékos milyen valószínűséggel mit fog reagálni. De ettől az adott keretrendszerben a megnyitások elméletével semmi gond nincs.

Már régen nem a jogról beszéltek, hogy az tudomány-e. Igen, tudomány. Elég egyszerű rájönni.

Nem tudom melyik egyetemre jársz,de biztos benne van a Kar nevébe, hogy jogtudomány. Hidd el, az is tudomány, csak te "másféle tudománynak" tekinted a fizikát, kémiát stb. Azok is tudományok, ez is tudomány. Nem csak az a tudomány ahol zseninek kell lenni, és szemüveges, kopasz, óriási fejszámoló művész és mindenre tud válasz. A jog is egy tudomány, hiszen azt is használjuk ugyanúgy a mindennapokban.

"Nem hiszem el, csak mert Te mondod. Miért tudomány?"

Mert beletartozik a tudomány definíciójába, ennyi, hiába kapálózol ellene. A wiki, a MÉK és az online szótár definícióit is megaptad, mind egyértelmű volt.

#53: Attól tartok ez egy hosszú, parttalan vitába fog torkollni. Közelítsük meg egészen máshogy a kérdést.

Az ember gondolkodik, beszél, ír. Fogalmakat alkot, amelyek arra jók, hogy összekössenek, vagy éppen szétválasszanak különböző dolgokat, jelenségeket. Az ember ösztönösen tanulja meg az egyes fogalmak jelentését. De látni kell, hogy minden fogalom jelentése igazából homályos.

Ezért nem szereti a természettudomány a fogalmakat. Inkább ír le dolgokat számokkal, adatsorokkal. Mert bár nagyjából ugyanazt érti mindenki sárga alatt, de mitől számít valami sárgának, és mikortól narancssárgának vagy zöldnek? A fizika jobban szereti, ha monokromatikus fény esetén pontos hullámhosszat, összetett fény esetén egy spektrumot ír le. De a fizika is kénytelen bizonyos dolgokról beszélni, ezért megpróbálja a különböző szavak jelentését pontosan definiálni.

De bármelyik definíció mögé is nézünk, mindig látható, hogy egyrészt minden definíció más definíciókra építkezik, másrészt minden definíció ötletszerű, akár lehetne egészen máshogy is definiálni fogalmakat, annak sem lenne kisebb a létjogosultsága. (Lásd például a matematikában a természetes szám fogalmát, amibe hol beletartozik a nulla, hol nem.)

Emlékszem, egyszer megpróbáltuk definiálni az élet, élőlény fogalmat. Nem ment. Bárki bármilyen definíciót próbált rá alkotni, mindig tudtunk ellenpéldát hozni. Él az, ami önreprodukcióra képes. Akkor aki meddő, vagy túl van a menopauzán, az már nem él? Él az, ami anyagcserét folytat. De hiszen az autó is folytat anyagcserét, oxigént és benzint vesz fel, és szén-dioxidot, vízgőzt bocsát ki. A levágott kisujjam él? Vagy a vágott virág a vázában? Végül rá kellett jönnünk, hogy az életnek nincs igazán jól definiálható jelentéstartama, annak ellenére, hogy a legtöbb esetben mindenki egyhangúan mondja valamire azt, hogy él, és egy másik dologra azt, hogy nem.

Vagy gyakori kérdés szokott lenni, hogy akkor most a paradicsom gyümölcs-e. Igen, le lehet vezetni valami definíciófélét, hogy zöldség az, ami a növénynek a levele, szára, gyökre, gyümölcs meg az, ami a termése. De pont ebbe a definícióba nem fér bele a paradicsom. Aztán lehet valahogy máshogy definiálni, mondjuk a zöldséget sózni szoktuk, a gyümölcsöt cukrozni. Akkor megint gond van, mert mondjuk répából lehet levest is főzni, meg répatortást is sütni. Akárhogy is definiálod a zöldség és gyümölcs fogalmát, az soha nem fedi le teljesen jól a bennünk élő fogalmi rendszert.

A faj fogalma is problémás a biológiában mondjuk a körfajok miatt. Az intelligencia fogalmát is jobb híján önmagával lett definiálva, „intelligencia az, amit az intelligencia tesztek mérnek”. De még a matematikában is probléma van definíciókkal, mert egy gömb definíciójához kell a tér fogalma, amiről meg tudjuk, hogy axiómarendszertől függő jelentése van, és az axiómák megállapítása meg esetleges, sőt Gödel óta tudjuk, hogy bár az axiómarendszerek képezik a matematika alapját, de ez az alap is erősen ingatag, repedezett.

De ha megnézzük, hogy mi a természettudományok, elsősorban a fizika módszertana, akkor azt találjuk, hogy ez elsősorban nem a valóságból levezetett, hanem inkább filozófiai kérdés. Ha a tudomány mélyére ásunk, akkor látható, hogy azért vannak itt ebből fakadó filozófiai problémák bőven. Pl. a fizika az igazságot írja le, vagy csak jól használható modelleket alkot? Elfogadhatók-e igazságként a fizika törvényei, ha a fizika története során rengeteg ilyen törvényről kiderült, hogy nem fedik le teljesen a valóságot?

A tudomány fogalmával más probléma is van, amit már kezdtél pedzegetni. Oké, tudomány volt az, amit Newton, vagy Einstein papírra vetett. Te tudomány-e a feltalálás? Új alapvető összefüggéseket nem hoz, viszont mégis hozz új addig nem ismert összefüggést, mondjuk ha ilyen méretekkel, így építek meg egy motort, akkor ennyi és ennyi a gyakorlatban a hatásfoka. A mérnöki tevékenység tudománynak számít? A tudományhoz nem ad hozzá semmit, de mégis a tudomány célját, a használható tudást valósítja meg azzal, hogy valóban használja a tudást.

Az, hogy mit jelent az a szó, hogy tudomány, az kis mértékben filozófiai kérdés, nagyobb mértékben alapvetően nyelvtani kérdés.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Jöjjön hát a non plus ultra érv, hogy a jogtudomány miért tudomány. Azért mert annak *szoktuk* nevezni. Történelmileg úgy alakult, hogy ezen ismereteket összefoglaló néven jogtudománynak hívjuk. Miért? Amiért a paradicsomot zöldségnek hívjuk, amiért a karfiolra a legritkább esetben mondjuk azt, hogy virág, amiért a gomba külön ország a növények és állatok mellett. Csak. És ennyi érv bőven elég is.

Persze lehet definiálgatni a tudományt, de ez teljesen önkényes és esetleges lesz, és mindig lesz, ami kilóg ezen definícióból, vagy éppen belóg. Tehát minden fogalom jelentése valahol közmegegyezés kérdése, sok-sok önkényes definíció metszete és uniója között húzott homályos határvonal. Neked nem fér bele a tudományról alkotott képedbe az, hogy a jogtudomány tudomány. A többségnek meg igen. De akkor itt megint el kell gondolkodni, hogy akkor nem neked kell-e újradefiniálni magadban az adott fogalmat? Oké, hogy sokak szerint a Trabant nem autó, és lehet érvelni mellette, de ettől még autónak fogjuk hívni továbbra is.

Hagyjátok rá, mert csak kötekedik.

Kedves kérdező, idézed a válaszomat, és azt mondod, hogy mondtál te egyáltalán ilyet. Na én meg idézem ezt a válaszodat, és mondom, hogy egyáltalán nem írtam bele semmi olyasmit, hogy te ilyet mondtál volna :) Ez nagyon alap jogászkodás, amit te próbáltál, vagy nevezzük inkább kötekedésnek, mert a jogászkodásnak van alapja, ennek nincs, hogy te kérdőre vonsz, miközben egy szóval sem mondtam.

Ha nem hiszel ezeknek az embereknek, semmi probléma. Ezt nem is a gyakorikerdesek-en kén megkérdezned, mert te nem kérdést tettél fel, hogy választ kapj, hanem kérdést tettél fel azért, hogy a kérdéssel kapcsolatban te mindenkire rácáfolj és a saját véleményedet mond el. Amivel úgyszintén nincs probléma, csak azt tanácsolom, hogy ezzel a "kérdéssel" (már ha választ akarsz rá kapni, amit esetleg félig elfogadnál), akkor fordulj tudományosabb körökhöz, pl az ELTE jogi kara dékánjához, szerintem teljeskörű választ fog tudni adni a számodra.

Annyira ráér itt mindenki, hogy egy kizárólag a saját gondolatai iránt érdeklődő, kizárólag azt elfogadó emberrel vitatkoztok szakmányba?

Legyen boldog a hitében, hogy a jog nem tudomány. Szerencsére sem a vonatkozó terület, sem az azt művelő (vagy iránta érdeklődő) embereket abszolút nem befolyásolja, ha valaki nem érti és nem fogadja el. Ez így működik, mióta világ a világ, és az így van jól. Apró perturbációról meg nem érdemes ennyit beszélni.