Tudomány-e a jogtudomány?

Korábban írták, de nem lett figyelembe véve.

Ezért van természet és társadalom tudomány.

> "És a gazdaságtudományt tudománynak nevethetjük,kérdező?"

> Nem.

[link]

„A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.”

Meg vannak gazdaságtudomány alá tartozó képzések: [link]

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Amit te tudomány alatt értesz, az a tudománynak csak egy részhalmaza, az egzakt tudományokat, a természettudományokat érted tudomány szó jelentése alatt. Csak ha ez így lenne, nem lenne szükség a hozzáaggatott „egzakt” és „természet” jelzőkre.

A kérdés az, hogy ennyi egybehangzó ellenvélemény után nem lenne-e célszerű felülvizsgálni a saját tudomány fogalmad definícióját? Mert az ugye eléggé képtelen álláspont, hogy te tudod jól a tudomány fogalmának jelentését, a Wikipédia „tudomány”, „jogtudomány”, „közgazdaságtan” szócikke nem, az egyetemek, a tudósok, tudományfilozófusok, professzorok sem, meg az itt válaszolók kvázi 100%-a sem. Vedd észre, hogy ez ugye a „mindenki hülye, csak én vagyok helikopter” esete…

Semmi gond. Nem jól értesz egy fogalmat. Más is van ezzel így, más fogalmaknál. Ha ragaszkodsz a rossz értelmezéshez, akkor egy hibás világképet kezdesz építeni magadban. Ez nem jó. Ha viszont képes vagy ezt belátni, és nem azt gondolni, hogy mindenki más értelmezi félre a tudomány fogalmát, akkor viszont képes vagy javítani magadban ezt a hibát, és az jó, mert tanultál valamit.

Ha mindenképpen arra szeretnél példát, hogy a jogtudomány képes hipotéziseket felállítani, majd ebből következtetéseket levonni és predikciókat közölni, igen, tud, csak nem szokás.

Például vizsgálhatjuk azt, hogy a házassági jog milyen összefüggésben áll a társadalmilag elfogadott nemi szerepekkel és irányultságokkal, és az adott törvény alapján annak alanyaira, végrehajtóira következtetéseket vonhatunk le, amelyekből predikciók írhatók le. És ezt megtehetjük több történelmi korban és helyen is. Például a pederasztia végigkísérte a történelmet, de a jogba vagy nem emelték be minősített szexuális helyzetként, vagy büntetést vont maga után. Mégis vannak feljegyzett esetek, ahol házasemberek éveken-évtizedeken keresztül háborítatlanul űzték, oka ennek a társadalomban elfoglalt szerepük és befolyásuk. Ennek alapján szerintem az kavarhatott meg téged Kérdező, hogy a jogtudomány (és a társ.tudományok általában) több külső tudományterület eredményeit és eszközeit is használja a módszereiben. Ha kellő alapossággal vizsgálják a jogrendszert, az bizony tudománynak minősül. A jogi szaklapok is sokat foglalkoznak a jogi környezet pl. építészeti vagy vállalkozási következményeivel, tehát következtetéseket vonnak le, amiből predikciók következnek, pl. a megbonyolított építési engedélyeztetési rendszer bizonytalanságot szül az ingatlanpiacon, ami az árak emelkedését vonja maga után. Itt a jogból levont következtetést a gazdaságtudomány összefüggéseivel értelmeztük és tettünk szakmai predikciót.

#34

Ez csak kötözködés, nem érv. A biológiában is kijelenthető, hogy a hidrokortizon vérnyomásemelő tulajdonsággal is bír, de a vérnyomás beállítása is rettentő soktényezős folyamat a szervezetben, szóval előfordulhat hogy magasabb kortizolszint sem okozza majd a vérnyomás emelkedését, mert közben egy másik hatás a szervezetben ellensúlyozza.

Ettől még ugyanúgy igaz marad általánosságban, hogy a kortizol emeli a vérnyomást, és természetesen ettől még a biológia is tudomány marad.

Ha valaminek csak a töredékét értjük, az a töredéknyi tudás is tudomány.

#36

Miért ne lenne már attól tudomány? Attól hogy vannak tényezők amiket adott esetben nem ismerünk, a már ismert tudás még valós!

#38

Attól még hogy nem természettudomány, tudomány. Próbáld már szétválasztani a fejedben a kettőt!

Mellesleg a közgazdaságról is ugyanez, hogy sokmindent nem tudunk, de ettől még sok szempontból praktikusan működik a dolog.