A magyar nyelv az 1844-es évi országgyűlés óta hivatalos úgy tudom. Viszont akkor előtte a magyarság egészen a honfoglalásig visszamenőleg milyen nyelven beszélt?

Azért neked címezve írtam, mert a hun – magyar kérdést éppenséggel te emlegetted föl legutoljára.

Azért írtam a történettudományról mert te ezt írtad: "A történettudományban elvetett elmélet a hun-magyar rokonítás. Senki nem veszi komolyan." Ez utóbbi kijelentés enyhén szólva meredek, és az ember nem tudja, olvasva - hallva sírjon-e ezen avagy nevessen.

A több tudományágra kiterjedő, a több szakterületet közösen érintő eredményeket nemcsak a bölcsészettudomány vagy társadalomtudomány, hanem a természettudomány, az orvostudomány vagy műszaki tudományok területére kell érteni. Ezért írtam azt, hogy a módszereket és a gondolkodásmódot ki kell tágítani.

Azért írtam ezeket, a szerinted mindenki által ismert, meg nem cáfolt dolgokat, mert úgy látom, hogy a gyakorlat nem bizonyítja, hogy tényleg ismerik és gyakorolják ezt.

Az egyes tudományok gátjaivá válhatnak régebbi, a maguk idejében korszerű megállapítások, ha azokhoz a tudomány jeles, elismert művelői görcsösen ragaszkodnak.

Példákra is utaltam. (egyiket most nevesíteném: a Magyar Szent Korona, vesd össze ötvösök vizsgálati eredményeivel vagy dr. Ferencz Csaba fizikus anyagszerkezeti vizsgálati eredményeivel - keresd meg, hány évvel ezelőtt tudományos lapban leközölt - és amit a történészek nem hajlandóak befogadni.) Elkerülte a figyelmedet. Sajnálom.

Nem tudom, miért sértődtél meg. Rendes választ adtam, úgy gondolom. Kenyerem javát már – gondolom – megettem, egyet s mást megtapasztaltam még az ún. egzakt tudományok világában is.

A történettudomány nem nevezhető annak. De törekednie kellene a minél szélesebb alapokon nyugvó kutatásokra, azok eredményeinek el- és befogadására, és addigi megállapításainak a felülvizsgálatára.

Én nem sértődtem meg egyáltalán. :D Miért lenne az sértődés a részemről, hogy igazságtalanul írsz dolgokat nekem, és én ezt szóvá teszem? Csak arra kértelek, hogy fejtsd is ki, azt, amivel megvádolsz, de továbbra sem fejtetted ki, és továbbra is parttalanul fogalmazol.

Pl. semmit nem mondtál arra, hogy mi az, amivel tudományosan lehetne támogatni a hun-magyar rokonságot...

És a másik, hogy szerinted miért vicces az, hogy ezt a történettudomány elítéli? Mutass már nekem egy történészt, aki szerint ezt komolyan lehet venni! És mi ezen szerinted a vicces? Vagy mi azon a gúnyos, amit én írok?

És egyáltalán. Azért, mert te bedőlsz mindenféle hülyeségnek, áltudományos, Benedek Elek-féle meséknek, szerinted, ha a tudományos körök kijelentik, hogy a hun-magyar rokonság TUDOMÁNYOSAN nem állja meg a helyét, akkor a törtnészek szerinted gőgösek és nem tudom, milyen gonoszak és pökhendiek, mert neked nem tetszik ez?

A tudományban nincsenek érzelmek. Semmilyen komoly tudományos szaklap és semmilyen szakirodalom nincs, ami alátámasztaná a hun-magyar rokonságot. Ilyet sehol nem fogsz találni. Én pedig leírtam neked ezt a tényt, mindenféle érzelem és egyéb ilyen dolok nélkül. Csak úgy leírtam. Te erre pedig felkapod a vizet, hogy én megsértődök, meg nem tudom, mit csinálok. :D Inkább te vagy megsértődve, ráadásul válaszolni sem válaszolsz rendesen.

Minden tudománynak megvannak azok a kérdései, amelyekkel foglalkoznak és a módszerei, amelyekkel a kérdésekre megpróbálnak választ találni. Pl. a történettudomány az emberi múlt kérdéseire keresi a választ, az ember történetével foglalkozik. Alapvetően a múltból ránk maradt emlékeket, főleg írásbeli forrásokat kutatja,vizsgálja és von le általuk következtetéseket, persze olyan hozzáállással, hogy minden következtetést meg lehet cáfolni.

A történettudománynak vannak segédtudományai (pl. papirológia, numizmagika, diplomatika stb. - amelyek az írásbeli emlékekkel foglalkoznak). Bizonyos megszorításokkal a régészet és a nyelvészet is a segédtuodmánya lehet, ha bizonyos történelmi kérdésekre ezeknek a tudmányoknak az eredményei választ tudnak adni (persze egy régész vagy egy nyelvész nem úgy definiálja magát, mint a történelemtudomány segédtudománya, mert ezek önálló tudományok). Persze egyéb más tudomány is szóba jöhet, ha információkat szolgáltat a múltról, vagy valamiben segítenek a történésznek.

Mivel a hun-magyar rokonságra vonatkozólag semmilyen olyan forrás nem áll rendelkezésre, ami ezt az állítást alátámasztaná (sőt, nincs is ilyen állítás), ezért a történészek nem tartják ezt tudományos kérdésnek. De erről írtam fentebb is. Semmilyen történészi szakfolyóiratban, monográfiában nem fogsz komoly értekezést találni a hun-magyar rokonságról.

De én sokkal több kérdést tettem fel neked, és arra egyáltalán nem válaszoltál, így eléggé illetlenségnek tartom ezt a kérdésedet. Csak azt sugallja ez nekem, hogy fogalmad sincs, mit válaszolj arra, amiket kérdeztem...

És még valamit leírnék, ha már a tudománynál tartunk.

Van Közép-Európában sok frusztrált nép, akiknek valahogy létkérdés, hogy ilyen-olyan okokból igazolják a nemzeti dicső múltjukat. Ilyen a román is, a szlovák is, és sajnos a Trianoni sokk óta a magyar is. Ez azért szomorú, mert azelőtt semmi szükségünk nem volt az áltudományos okoskodásokra, de manapság nagyon előtérbe került nálunk is ez a román dáko-román-féle hablaty, csak a magyar nem a rómaiak leszármazottja akar mindenáron lenni, hanem a hunoké.

Persze szerencsére a magyar történészekre ez nem jellemző, inkább a közvéleményben és a politikában hódítanak ezek a hülyeségek. Ennek az a következménye, hogy ezek a tanulatlan, félművelt elemek hajlamosak a tudományt mint gonosz dolgot beállítani, és ilyen jelzőket aggatnak rá, hogy "hivatalos tudomány", mintha ez valami gonosz, elitista, magyarságtól idegen kollaboráns valami lenne. Ez a nézet az, ami pl. a Habsburgokat úgy állítja be, mint akik a magyart ki akarták írtani, II. József is el akart minket németesíteni, a finnugor-elméletet azért találták ki, hogy a nemzeti lelkesedésünket letörjék stb...

Jó, persze, érthetőek ezek az urban legendek, igazbából természetes dolgok ezek. Csak akkor kezdenek engem ezek idegesíteni, amikor engem, mint történész-hallgatót elkezdenek lehülyézni félművelt, áltudományos egyedek, hogy kiszolgálom a kollaboráns idegeneket, meg a zsidókat, mert azt mondom, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsalád része és a hunok nem az őseink :D

Azt kéne belátni, hogy a tudomány nem érzelmi alapokon működik. Ne akard már, hogy mi is olyanok legyünk mint a románok, miközben a magyar tudományosság a legjobb a Kárpát-medencében! Legalább ebben még a legjobbak vagyunk. Mert a románok milyenek? Eltökélték, hogy kitalálnak maguknak egy múltat, meghamisítják a történelmet, és a tudomány ebben segít nekik! A román "történészek" valójában történelemhamisítók, mert úgy működnek, hogy a politika elvárja azt, hogy milyen eredményre jussanak, és ezeknek a történészeik eleget is tesznek. És Romániában nem is kötelező érettségizni történeélemből (ez is a politikájuk része), hogy történelemből annál képzetlenebbek legyenek a fiataljaik, hogy aztán annál könnyebben lehessen őket hülyíteni. Na szóval, a történészek náluk egy kitalált koncepciót magyaráznak meg, hogy ők a Rómaiak leszármazottjai, és mindig ott voltak Erdélyben. És ami ezt alátámasztja, azt kinagyítják, ami pedig ellene van, azt elsikkasztják (és sokkal több dolog szól ellene, mint mellette. Igzaából nem is szól semmi mellette, ezeket az érveket is úgy csúsztatták, ferdítették).

Na, kérdezted, mi a tudomány. Ez, ahogy a románok csinálják - na ez az, ami NEM az.

És ez, amit te csinálsz, ugyanez. Érzelmi alapon meg vagy győződve róla, hogy mi hunok vagyunk. Rendben, szíved joga, felőlem mehetsz is nyilazni, vagy lovagolhatsz a csillagösvényen stb. De ha a történettudomány nem támasztja alá a mesédet, akkor ne akard már mindenfélével megvádolni a történészeket!

De mindegy, ezt csak zárójelben jegyeztem meg, inkább várom a válaszodat a fentebbi kérdéseimre.

Az 52., 55., 56. számú Hozzászólásokhoz:

1. Van egy közmondás ami így szól: akinek nem inge, ne vegye magára! Te történész-hallgató vagy, még nem kutató, még nem tanár, még nem tudományos cikkek írója, akkor miért veszed magadra azt az inget, ami nem a tiéd?

2. Történész-hallgató vagy. A történelemtudomány nem egzakt tudomány. Annyira nem az, hogy az oktatott tárgyat az illető egyetem, az oktatók, a tanszékvezető vagy kari vezető személye, személyisége a tudományágban kifejtett munkássága, annak minősége erősen tudja befolyásolni, főként akkor, ha "iskolateremtő" módon teszi ezt.

Te – válaszaid alapján - olyan egyetemre jársz, ahol ezt a kérdést – a hun – magyar rokonságot tagadják. Nyilván nem fognak téged és társaidat megismertetni az ezen kérdésekkel szemben állók véleményével, nem fogják felhívni a figyelmedet ezen kutatók munkásságára.

3. Neked ehhez alkalmazkodnod kell, hogy meg tudd szerezni a végzettségedet, tehát óvlak attól, hogy ha utána is jársz ennek a kérdésnek, és kitárul előtted egy szélesebb látókör, széles tényanyag, hogy azt kimondjad. Erről hallgass mélyen! Egzaktnak nevezett tudományág (fizikai-kémia) vizsgán egyik csoporttársam elvérzett. Más tankönyvet is elolvasott a vizsgájára. A vizsgáztató erre rájött, és mivel szakmai ellenlábasa írta eme tankönyvet, a vétlen, a szorgalmas, az amúgy jeles hallgatót egy elégségessel "jutalmazta".

4. A hangnemed, a hangnemed!!!! Vedd vissza kissé magadat, túlontúl elönt az érzelem! Közmondással fejezem be: Bagoly mondja verébnek, nagyfejű!.. Azt hiszem (meg)érted miért írtam ezt. :-D

További válaszként - csakhogy ez most hosszú lesz!!!!!!! – nevek, kijelentések, munkák, adatok, forrásmegjelölések illetve a forrásokból idézetek:

"Mikor és miért alakult ki a magyar történelemtudomány-ban igen erős ellenszenv a hún-magyar rokonságot illetően? Miért élvezik neves történelemkutatóink a régiek pocskondiázását, olykor a legnagyobbakat sem kímélve?"

"Az ELTE BK régészeti tanszékének vezető professzora 1996-ban teljesen méltatlanul nekiesett Nagy Gézának (Bóna István, Régészetünk és a honfoglalás. Magyar Tudomány 103 (1996) 929-932.), azt állítva, hogy "Nagy Géza fellépése negatív volt és régészeti értelemben is hamis", "gyakran éppen a legnagyobbak tévedtek a legnagyobbat". "

"Ugyanis Nagy Géza híve volt a szkíta-hún-avar-székely-magyar rokonságnak és 1913-ban ő vetette föl először az ún. kettős honfoglalás lehetőségét."

"Ezért csúfolja Bóna István Nagy Géza "ritka éleslátását". Nagy Géza (1855 -1915) pedig a magyar történelemtudomány egyik jelese volt (+Nagy Géza. Történelmi Szemle. Szerk. Angyal Dávid. 4(1915) 477-478. - Századok 49 (1915) 225-227.), aki hozzáfogott a magyarság őstörténetének feltárásához. "

"Vakmerőséggel csak azok vádolhatják meg őt, akik csupán "egyeneletes fércelményeket termelnek egy életen át" és azt hiszik, az a történelemtudomány.

Az idézett budapesti tanár azonban másutt (1993-ban) elárulja magát, és színt vall: gyűlöli a "csalfán délibábos hajdani dicsőséget", "a magyar önvígasz-talást", "a feledésbe merült ősi hagyományokat", "a zavaros magyar tudatot", a magyar nemzeti krónikákat, amelyeken "legfeljebb mosolyogni szabad", s aki ezeknek hisz, az "ábrándkergető áltudós", aki bűnös módon terjeszti "silány portékáját a hun-magyar rokonságról" (Bóna István, Valóság és mitikus torzkép: Attila. Rubicon 4 (1993) 4. szám. 4-22. A kritikáját lásd: Bakay Kornél, A húnokról – magyar szemmel. In: Szász Béla, A hunok története, Attila nagykirály, Budapest, Szabad Tér. 1994, XIII-XIV.)"

"Két év múlva, talán a kritikák hatására, módosított álláspontján és tárgyilagosabb képet rajzolt a húnokról. ("A vad hunok", História 17 (1995) 7. szám 5-7. - Attila és a nyugati világ. História 17 (1995) 8. szám, 3-6. - Attila sírja História 18 (1996) 1. szám, 14-16.)"

"Ám azok sem jobbak, akik tartózkodnak a szélsőséges indulatoktól, mert ők a tárgyilagosság szenvtelen ál-arca mögött terjesztik a "semmit sem tudunk a húnokról" elméletet. (pl. Az MTA Régészeti Intézetének igazga-tója, Bálint Csanád, Die Archäologie der Steppe. Steppenvölker zwischen Volga und Donau vom 6. bis zum 10. Jahrhundert. Hrsg. Falko Daim, Wien-Köln, Böhlau Verlag. 1989, 13: a hunok feltehetően azonosak a kínai források hiung-nu-jaival és perzsa források hjon-jaival, de mindez nem tisztázott, nem világos, amint az sem, hogy török, mongol vagy valamilyen más ismeretlen nyelven beszéltek-e?)"

"Kétszáz évvel ezelőtt még neves jogtörténészeink hosszan értekeztek a hún jogról (Horváth István Ignác, Bibliotheca jurisconsutorum Hungariae. Tomus I. Posnii S. P. Weber, 1986, 9 – 26. : De Jure Hunnorum usque ad tempora professe Fidei Christianae.) , amely Szent István királyig fennállt, mivel hitelt adtak az elődöknek (Verbőczi István Hármaskönyve. Az MDXVII.-ki eredeti kiadásra ügyelve magyarul kiadta a Magyar Tudós Társaság, Pesten, Eggenberger József és Fia. 1844, 49: "a hunnok vagy magyarok...Scythiából Pannóniába jöttünk után, mely most változtatott névvel az azt lakó magyaroktól Magyarországnak neveztetik..." és 412. o.: "Az erdélyi scíthákról, kiket székelyeknek hívunk."), és az írott forrásoknak. Nemcsak azoknak persze, amelyek becsmérelték a húnokat. ......"

A többit is elolvashatod, itt: Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai I.-II. Egyetemi tankönyv gyanánt. Miskolci Bölcsész Egyesület 1999.

Nos, egyrészt senki nem cáfolja a hun-magyar rokonságot, én sehová nem írtam ilyet. Elméleteket lehet cáfolni, de a hun-magyar rokonságról komoly elmélet manapság nincs.

Másrészt, az első világháború előtti történettudomány jórészt a "nemzeti romantika" jegyében íródott, gyakorlatilag 100 éve elavult már, így felesleges ide citálni 100 éves tanulmányokat. Persze Bóna Istvántól csúnya dolog volt lehordani őket... Egyébként elolvastam a Históriában lévő cikket (egyébként a História egy ismeretterjesztő folyóirat) a "vad hunokról", és sehol nem beszél benne Bóna hun-magyar rokonságról, max. hun-magyar kapcsolatokról, ami azért nem ugyanaz, és csak feltételezve beszél. Ezekből messzemenő következtetéseket felesleges levonni.

A "hun jog", ami Szent Istvánig fennállt, és amit Werbőczivel hivatkozol, azon jót nevettem. Ezt nem fejtem ki miért, mert szerintem felesleges.

Nézd, beszélhetsz itt arról, hogy a történettudomány az nem objektív és nem egzakt tudomány. Itt arról van szó, hogy ami nem egzakt, az nehezen lehet tudomány. De mivel te nem a tudomány szabályai szerint játszol, ezért neked felesleges megmagyaráznom, mi az egzakt történettudomány. Nem tudom elmagyarázni, de a lényeg az, hogy ha szerinted volt "hun jog", mert Werbőczy írt a hunokról (egyébként ő semmilyen hun jogról nem írt, de mindegy), akkor onnantól kezdve most miről beszélünk?

Igazából azt hiszel, amit akarsz, a te dolgod. De ne akard már ebbe a tudományt belemagyarázni. Én csak ezt akartam korábban is elmondani. Itt is a fejtegetésedben öszsehordasz hevet-havat, mert annyira hinni akarsz a hun-magyar rokonságban. Akkor higgy, én nem tartalak vissza.

De az viszont sértő, hogy erre te azt hiszed, hogy köze van a tudományhoz, és nekem magyarázod meg, hogy a történettudomány az nem egzakt. Már bocsi, de nekem van diplomám belőle, nem neked, inkább menj vissza a fizika-kémia dolgaidhoz, de nekem ne magyarázz már erről, légyszi. Jöhetsz itt a hangnemememmel, nem érdekel, te sétregetsz engem, ha nem vennéd észre. Én sem kezdek el neked magyarázni hülyeségeket a fizikáról és a biológiáról.

Most képzeld el, ha elkezdeném neked magyarázni, hogy hiszek a horoszkópokban, és ezért a fizika nem egzakt tudomány, mert mindenféle ezoterikus dolgok vannak benne... Kb. ilyen, amit te csinálsz itt.

Egyébként pedig azon is jót nevettem, amit arról írtál, hogy egyetemen nem gondolhatok azt, amit akarok, mert ez az előmenetelemet akadályozza. Ez koránt sincs így. Itt is te magyarázod meg nekem, milyen a töri szak? Na kösz, én járok oda, nem te! Mindenki azt gondol, amit akar, a tanárok egyáltalán nem pipák ezért, sőt, örülnek is neki, és mindenkit támogatnak. Persze szakmai keretek között és a tudományosság határain belül. De mindegy, te biztos jobban tudod, úgyhogy nem fogom neked bemutatni az egyetemet :D Úgyhogy inkább te fogd már magad vissza légyszi, és még egyszer mondom: azt hiszel, amit akarsz, de nekem ne akard már megmagyarázni, mi az a történész szakma, ezt ne már! :D

"egyrészt senki nem cáfolja a hun-magyar rokonságot, én sehová nem írtam ilyet. Elméleteket lehet cáfolni, de a hun-magyar rokonságról komoly elmélet manapság nincs.  "

SFADN! VIGYÁZZ, MERT VALAKI VISSZAÉL A NEVEDDEL!!!

A nevedben ezeket a hozzászólásokat merészelte valaki ideírni, ,

46. hozzászólás Sfadn - "A hun-magyar rokonságnak semmilyen történeti alapja nincsen"

48. hozzászólás Sfadn - "A történettudományban elvetett elmélet a hun-magyar rokonítás. Senki nem veszi komolyan."

52. hozzászólás Sfadn - "ha a tudományos körök kijelentik, hogy a hun-magyar rokonság TUDOMÁNYOSAN nem állja meg a helyét...... Semmilyen komoly tudományos szaklap és semmilyen szakirodalom nincs, ami alátámasztaná a hun-magyar rokonságot. Ilyet sehol nem fogsz találni." (....Találtam!! Létezik!! Egyetemi tankönyv gyanánt használható könyv, de írhattam volna a VI. általános osztályosok számára írt tankönyvet is, szintén Bakay Kornéltól, de hát ez ellentmond vakmerő állításodnak, tehát nullának kell venni...)

54. hozzászólás Sfadn - "Mivel a hun-magyar rokonságra vonatkozólag semmilyen olyan forrás nem áll rendelkezésre, ami ezt az állítást alátámasztaná (sőt, nincs is ilyen állítás), ezért a történészek nem tartják ezt tudományos kérdésnek. De erről írtam fentebb is. Semmilyen történészi szakfolyóiratban, monográfiában nem fogsz komoly értekezést találni a hun-magyar rokonságról. (...Egy történész hallgatótól ilyen állítás - nem kis bátorságra vall, szerénységre, a dolgok után való utánjárásra viszont egyáltalán nem. Egyoldalú a tudásod! Pl. Mátyás király történetírójaként Bonfinit említed, holott Thúróczi nevű is létezett, ha talán, mint történést hallgató összehasonlítanád a két író munkáját....)

Elgondolkodtatóak a kijelentéseid, olyan, mintha nem olvastad volna a hozzászólásokat. Mintha nem ismernéd az idézőjeleket, mintha nem ismernéd a betűjelek által jelzett szavakat, s a gondolatokat nem értenéd meg, valamint mintha halvány lila gőzöd sem volna, mik az ismérvei a tisztességes beszédnek, válaszoknak.

A veled való párbeszéd lehetetlen és értelmetlen, tiszteletlen vagy, beképzelt, és olyan, aki cáfolhatatlannak és megingathatatlannak tartja az igazát. Kitűnő inkvizítor lettél volna a középkorban Giordano Bruno vagy Galilei "örömére".

De, ha ez neked így jó, ám ég legyen veled!