A magyar nyelv az 1844-es évi országgyűlés óta hivatalos úgy tudom. Viszont akkor előtte a magyarság egészen a honfoglalásig visszamenőleg milyen nyelven beszélt?

#38-as, igaz, az általad tőlem idézett szövegben valóban azt a szót használtam, hogy "fejletlen", de akkor félreértettél, illetve én sem használom ezeket a szavakat mindig ugyanabban az értelemben, mert azt hittem, lehetett követni, amit írok. De akkor maradjunk annyiban, amit a #37-es válaszomban írtam: a magyar nyelvű kultúra ebben az időszakban alapvetően orális kultúra volt, és nem volt alkalmas az írásbeliségre.

Írod, hogy fejtsem ki ennek az okait. Ezt korábban ki is fejtettem.

Tehát miért a latin, miért a latin írás?

Azért, mert amit leírtak (kódexek szövegei, vagyis geszták, annaleszek, királytükrök stb., oklevelek, egyházi iratok stb.) - ezek olyan műfajű szövegek voltak, amikhez olyan szókincs, illetve grammatikai, nyelvi fordulatok voltak szükségesek, amik nem voltak meg az akkori magyar nyelvállapotban. Egyértelmű, hogy latinul fogják ezeket leírni, amikor e műfajokat is latinul tanulták meg az iskolában az írástudók. Egyszóval: csak olyan írásbeli regiszterek voltak a középkorban, amelyeket latinul lehetett megtanulni is, így latinul is művelték őket. Ez mindenütt így volt Európában ebben az időben.

Írtam a Jókai-kódexről is, amely az 1300-as években íródott, de ez már magyarul és latin betűkkel. A nyelvészeti elemzések egyértelműen kimutatják, hogy hiába van magyar nyelven írva, a grammatikát egy az egyben a latinból vette át a magyar szöveg. Vagyis tele van magyartalan mondatokkal. Ez bizonyítja azt, hogy a magyar nyelv nem volt alkalmas az írásbeli kultúra nyelvének lenni. Erre csak hosszú évszázadok múlván lesz képes a magyar nyelv.

Szóval a középkorban is írtak magyarul, de ezek a magyar szövegek mindenben a latint utánozták, még a nyelvtanukban is.

A hatalmi döntés dolog ez úgy látszik egy rögeszméd. Nyilván Géza fejedelem és Szent István "hatalmi" döntése volt az, hogy felveszik a latin kereszténységet és megalkotják a keresztény magyar államot. A kulturális váltás is ennek a folyománya. Hatalmi döntés volt a nyugati szerzetesek és ezzel a nyugati írásbeliség beengedése is az országba.

"Magyarország hivatalos nyelve István előtt a hun majd a magyar, István után a latin, kivéve a török hódoltság területein és idején"

Ehhez három megjegyzésem lenne.

1. Magyarországot mint keresztény államot István hozta létre, szóval azelőtt nincs értelme "hivatalos nyelvről" beszélni. Sőt, igazából még a középkorban sincs ennek értelme, mert ez a fogalom, hogy "hivatalos nyelv" a modern államokban létezik. A középkorban inkább úgy mondjuk, hogy az állami ügyintézés nyelve, írásbeli kultúra nyelve stb.

2. A hunok nem tudom, hogy jönnek ide.

3. A nomád állam és a keresztény állam nem egymással összekeverendő fogalmak. A nomád állam ugyanis nem tekinthető "államnak", hiszen nincs területe, közigazgatása stb. Inkább amolyan nemzetségi-vérségi alapokon nyugvó társulás, ahol az "állam" egyenlő egy törzsszövetséggel, azaz egy "néppel" (ami nem biztos, hogy etnikailag homogén). Ennek a törzsszövetségnek van egy nyelve vagy nyelvei, amely a mi esetünkben a magyar, kabar és egyéb türk, bolgár stb. nyelvek.

A keresztény államalapítás után viszont megkülönböztetjük az állami szervek által használt nyelvet és az egyház nyelvét és az állam területén élő nemzetiségek nyelvét egymástól.

#30-asnak!

A lényeg: István előtt, a római keresztény magyar állam megalapítása előtt, a magyarok tudtak írni és olvasni. Rovásjeleket.

És ezzel Te is egyetértesz.

:)

#86-os!

Válogasd meg a szavaidat!!!!

Ha így írsz, sértegetsz, (rögeszme, korábban hülyeség, csúsztatás) akkor hogyan beszélgethetsz?

Nem vagy alkalmas az új ismeretek befogadására, és hadd nem folytassam, hogy még mire nem.

Részemről a veled való beszélgetést én is befejezem, nemcsak az, aki korábban már, épp ilyen okok miatt már megtette.

Remélem, nem tanári pályán vagy....

Kedves 38-as!

Először is a hunok magyarul beszéltek.A magyar nyelv töb mint 5000 éves.Szent István nem a kereszténységet vette föl, mert már az volt a magyar nép ősidőktől kezdve és a velük rokonságban élő népek pl:hunok,szkíták,sumérok,avarok és még sok más törzs.A magyar nép és a velük rokonságba élő népek voltak a világon először keresztények.A kereszténységnek az egyik fajtáját gyakoroltuk.Mi hoztuk be a kereszténységet Európába és mi voltun a legfejleteb nép a Földön.Nálunk volt a legfejleteb a mezőgazdaság meg egy csomó minden dolog.A kereszténységnek sok fajtája van.Szent István a Római kereszténységet vette föl.Azért vehette föl mert érezte ha nem csinálja meg egész Európa Magyarországot fogja támadni.

Bocsi, de te nagyon el vagy tévedve :D A magyar népnek a kereszténység előtt nomád vallása volt (sámánizmus stb.), amit az is bizonyít, hogy egy csomó dolog megőrződött benne a népi kultúrában (pl. busójárás).

"A kereszténységet mi hoztuk be Európába"

:D Akkor megmagyaráznád, hogy mit keresett itt a pápa, a kalandozások idején? :D

A hun kérdés....

A hun-magyar rokonságnak semmilyen történeti alapja nincsen. Ezt már Bonfini is észrevette, aki Mátyás udvari történetírója volt. A korábbi, Anonymus és a követői gesztáit olvasva ugyanis feltette magának a kérdést, hogy miért lenne rokon a hun és a magyar nép, amikor a hunok az V. században voltak Európában, a magyarok pedig csak a IX. században jöttek be?

Ezt a hun-magyar rokonságot Anonymus írja le először a gesztájában, de a geszta egy irodalmi műfaj, ahogy azt már a 86%-os válaszoló is kifejtette. Nincs történeti hitelessége.

"A hun-magyar leszármazási ágra valóban nincs egzakt bizonyíték, de véleményem szerint a vezetőrétegnek valamiféle legitimációja valóban Attilához eredeztethető. Ennek számtalan nyoma van a néphagyományban is."

A történettudományban elvetett elmélet a hun-magyar rokonítás. Senki nem veszi komolyan. Az, hogy a néphagyományban vannak ennek "nyomai", az nem tudományos kategória. Egyébként az irodalomtudomány és a történettudomány is le tudja vezetni, hogy miért van nyoma a hun-magyar rokonságnak a néphagyományban. De nem azért, mert valódi rokonságról van szó, hanem a kódexirodalom és annak a népi kultúrára való közvetett hatása miatt.

Ez most olyan, hogy a népi kultúrában annak is van hagyománya, hogy Mátyás álruhában járta a vidéket és igazságos királyként mindig kiállt az elesettek és a szegények mellett mint valami hoolywoodi filmben. Holott mindenki tudja, hogy a valóság az volt, hogy úgy megadóztatta a parasztságot, mint soha más király előtte vagy utána.

Az tehát, hogy a népi kultúra mit mond és mi a valóság, két teljesen különböző dolog.

Tisztelt Előző Hozzászóló!

Szerintem a történettudomány, benne a történetírás, azon tudományágak közé tartozik, amelyeknek lassan kötelezően ki kell egészíteniük kutatási módszereiket más tudományokéival, s amelyeknek szinte kötelezően ki kell egészíteniük gondolkodásmódjukat más tudományokéival.

Persze csak akkor

- amennyiben egyre pontosabb, egyre hitelesebb adatokra, megállapításokra akarnak törekedni,

- amennyiben kutatóik valóban kutatói vénákkal rendelkeznek,

- amennyiben kutatóik hátrébb sorolják kutatói és emberi hiúságukat, önérzetüket, büszkeségüket, azokat a megismerés, a felismerés öröme valamint a tudás adathegyeinek gyarapítása szándéka mögé helyezik - a Tudás iránti alázatból. (.....)

Ez a bizonyos tudáshegy, bármilyen rosszul is esik ezt hallaniuk sokaknak, nemcsak az adott tudományág művelői által gyarapodik.

Gyarapítják más, az adott tárgyhoz illeszthető tudományágak. Pl. a régészet (ásatások leletei, temetkezési szokások nyomai, fegyverzet, páncélzat, díszítő elemek, ruhaviselet, vagy erre utaló leletek),

vagy pl. a fizika, ezen belül az anyagszerkezet-vizsgálati módszerek, amelyek pl. meg tudják állapítani, egyazon anyagból készült-e egy tárgy avagy nem (pl. egy koronának két különböző korúnak vélt része).

És akkor már megdől egy csomó - korábbi szemléletű - történészi kijelentés.

Itt van továbbá a matematikának, a számoknak a mennyiségeknek a világa! Ezt a bölcsész agyak nem nagyon kedvelik, van, aki szinte büszke is arra, hogy ő "hülye" a matematikához.

Pedig ez a tudományág az, amelyben nemcsak adatok vannak, nemcsak adatokat kell "bemagolni", hanem azokat kötelező elemezni, összehasonlítani, ábrázolni, összefüggéseit megkeresni.

Azoknak szántam ezt a választ, akik képtelenségnek tartják a hun - magyar rokonsági kapcsolatot.

Lépjenek ki egy tágabb területre is, ismerjék meg az ott felhalmozódott sok-sok idevonatkozó dolgot, és legyen bátorságuk belátni, ismeretük és tudásuk gyarapodott, és ezt a kérdést már másként látják.

Volt már erre példa, nem is egy, akivel ez a csoda megtörtént!!!

Bocs, a hosszúra nyúlt válaszért.

Most ezt miért nekem címezve írtad? Amit leírtál, azzal mindenki tisztában van. Nem is értem, mit akartál ezzel mondani.

Hol nem fogadják el a történészek a tudomány interdiszciplináris eredményeit?

Hol cáfoltam én erre rá, hogy ezt nekem írod?

Attól, hogy vannak olyan kérdések, amiket több tudománnyal együtt lehet vizsgálni, miért lenne a hun-magyar elmélet reális gondolat?

Jah és... már az én válaszom is interdiszciplináris volt, mert a kódexekre és reneszánsz történetírókra utaltam, ami inkább az irodalomtudomány asztala és nem a történettudományé.

Ha nem tudsz egy normális választ adni az előző bejegyzésemre, akkor inkább ne is írj semmit. Még az is jobb, mintha olyannal vádolnál meg engem (gőgös vagyok stb.), ami inkább rád jellemző, mert valótlansággal vádolsz meg, miközben nem is adsz normális választ.

Én leírtam a véleményemet (egyébként ezek csak vélemények, ez meg a másik) a hun-magyar rokonságról. Ha ez nem tetszik, akkor én itt vagyok, beszélgethetünk róla. De hülyeségeket ne kezdj már nekem zagyválni össze-vissza a történészek gőgösségéről, ami nem is tudom, hogy jön ide, amikor én csak a véleményemet írom le....