Mi bizonyítja két nyelv rokonságát? A magyar nyelv miért nem rokon a finnugor nyelvekkel? Miért mondják sokan, hogy a törökkel rokon? Mi erre a bizonyíték?
#20-as, azt nem nyelvharmóniának hívják, hanem hangrendi illeszkedésnek :) Nyugi, tudom, mi az. De erről semmi kézzelfoghatót nem írtál.
#18. Az a baj azzal a sok szóval, amit felsoroltál, hogy a legtöbb valójában jövevényszó, nem pedig alapnyelvi szó. A másik részével pedig az a probléma (apa=baba stb.), hogy ezek nyelvi univerzálék és nem közös alapnyelvi szavak.
Nem én sértődtem, meg, hanem te, de ez engem cseppet sem zavar.:)
Az eredi kérdésedre válaszolva:
A finn nyelv is rokon a magyarral, mag a török is. Ha ez neked fáj, akkor is qrvára mindegy, mert ez tény.
"Az a baj azzal a sok szóval, amit felsoroltál, hogy a legtöbb valójában jövevényszó"
4 részre bontottam a szavakat, az első 2 csoportnál igen valószínűtlen, hogy jövevényszavakról lenne szó. A 3-4-nél felmerül, de az sem biztos. Próbáld meg előítéletek nélkül szemlélni. A Swadesh-listát pont azért találták ki, hogy legyen egy kiindulópont az alapszókincsbeli szavakhoz. Így azért elég merész azt állítani, hogy ezek mind jövevényszavak. Persze lehetnének is, de nem valószínű, mivel túl sok és túl alapvető szóról van szó. Egyszerűen amikor ezeket jövevényszavaknak mondják, akkor (helytelenül) abból indulnak ki, hogy ami nem finnugor eredetű, az csak jövevényszó lehet. De a tudomány nem úgy működik, hogy valamit eldöntünk, és onnantól kőbe vésett tényként kezeljük, főleg, ha nagy számban vannak olyan adatok, amik nem illenek bele a koncepciónkba. Éppen ezért valószínű az urál-altáji nyelvcsalád, mert akkor egyik sem lenne jövevényszó, és megoldódik a probléma, hogy hogy lehetséges, hogy az alapszókincsünkben legalább annyi a török jövevényszó, mint az alapnyelvi szó. Pontosan emiatt a kettős mérce miatt nem lehet a mai nyelvészetet tudománynak tekinteni. A tudomány objektivitásra törekszik, és olyan módszertant dolgoz ki, amely alkalmas a kérdés megoldására. A nyelvészet sajnos ettől távol áll. Mi bizonyítja, hogy ezek a szavak jövevényszavak lennének (a feltételezésen kívül)?
Szintén nem illik bele a jövevényszavas koncepcióba, hogy a személyes névmások is összecsengenek a 2 nyelvcsalád közt, ráadásul szabályos hangmegfelelésekkel. Illetve a az általam a 2. pontban felsorolt szavak egy részének a finnugorban is megvannak a megfelelői, akkor honnan gondoljuk, hogy nem ott jövevényszavak?
"A másik részével pedig az a probléma (apa=baba stb.), hogy ezek nyelvi univerzálék és nem közös alapnyelvi szavak." Említettem, hogy a példáknál nem vettem figyelembe ezeket a kritériumokat, mivel a finnugor elmélet képviselő sem szokták (az "apa", "anya" és hasonlók szerepelni szoktak a finnugor etimológiák között). De kb. 3 ilyen szót írtam, de volt mellette még kb. 40 másik, amire ez nem áll. De rendben, legyünk szigorúak, és ne vegyük figyelmbe ezeket. De akkor legyünk szigorúak akkor is, amikor a finnugor rokonság bizonyítékait szemléljük meg. A kettős mérce a tudományban nem megengedhető.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!