Miből fakad a hit?

Önmagában a szóban is benne van az, hogy honnan ered. "Hit" Azaz tapasztalás nélkül is elhiszek valamit, bármit, attól függetlenül, hogy bizonyított-e vagy sem.

Az isten létezésébe vetett hitet pedig pláne könnyű a magunkévá tennünk, hiszen olyan értékes dolgokkal kecsegtet mint pl. az öröklét lehetősége. Egyáltalán nem csoda, hogy sokan elhiszik a létezését, mint ahogy az sem csoda, hogy aztán foggal-körömmel ragaszkodnak eme hithez.

A szó jelentésében van a lényeg.

Egy kisgyerek hiszi, hogy a szülei által mondott dolgok igazak.

Aztán találkozik más gyerekekkel, akik elmondják neki, hogy "az nem úgy van", mert az ő szüleik mást mondtak. És szegény gyerek az utóbbit kezdi igaznak hinni. A szülei újból mondják neki, az eredetit (jó esetben).

Na ebből a káoszból aztán lesz egy olyan gyereked, aki szeretne egy stabil dolgot, amiben hihet. Jó esetben találkozik valakivel, akiben bízik, és aki az igazat mondja el neki.

Ha az a valaki nem túl nyilvánvalóan, de hülyeséget mond, akkor lett egy gyerek, aki továbbviszi ezt a hülyeséget.

Ha abban, amit igaznak hiszel, kétségek nélkül hiszel, akkor az egy biztos célt tud adni. Biztos célért pedig hatalmas erővel lehet kűzdeni. Ez bátorság.

Azzal, hogy így bátran tudsz is haladni a cél felé egy olyan boldogságot hoz, ami megerősít a célod igaz voltában. Tehát még bátrabban kiállsz érte.

Csak az kell, hogy ne bizonytalanítsanak el a cél igaz voltában. Akkortól ugyanis elveszne az ezirányú bátorságod. Sajnos, emiatt van aki nem is hajlandó elfogadni egész nyilvánvaló hülyeségekről sem, hogy az hülyeség.

Remélem így kifejtve érthető is a folyamat.

(És ne higgy abban, hogy a fű és a többi pszicho-drog nem árt a szellemi képességeidnek)

Bizonyos esetben ez így van, de nem törvényszerű. (a kérdező kommentjére reagálva - szintén "szerintem" vonatkozásban)

G.

Írtak már jókat az előttem szólók, bár egy kicsit egybe lett mosva a hit és a hitvilág fogalma szerintem. Szerintem -- ha már elfogadjuk, hogy a hit a bizonyosság nélküli igazként elfogadás -- a hit a bizonytalanságból fakad, pontosabban arra gyógyír, ha fogalmazhatok ekképpen. Meglátásom szerint, konkrét példával élve, ha a maratoni táv lefutása közben hiszek abban, hogy le tudom futni, akkor ez egyfajta bizonyosságot ad nekem, így nem a fájdalmon és a fáradtságon fogok rágódni, részben nem foglalkozom azokkal, így valóban tovább tudok majd valamivel futni. Ezen a téren pedig képes erőt adni a hit, pontosabban szerintem inkább az akaratom gyengeségére gyógyszer, azt csökkenti, de az eredmény ugyanaz lesz.

A "hit", mint "gyógyszer", mint minden más gyógyszer is, lehet túladagolva, és ekkor már kártékony lehet. Én ennek tekintem már a fanatikus hitet, amire azt hiszem sok-sok történelmi példát is fel lehet sorolni. (Bár vitathatatlanul nincs bizonytalanság egy fanatikus hívőben, bármiben is higgyen.)

Remélem, a gondolataim segítenek a filozofálgatásban ezzel az örök témával kapcsolatban.

ostobaság, együgyűség, félelem!

Majdnem mindenki tudja, de sosem beszél róla senki, és valami miatt a történelem órán se tanítják, hogy a világban, a legtöbb ember, eddig a hit, a vallás, és az ezeken alapuló nézet különbségek miatt halt meg. Többen meghaltak vallási nézetek miatti összetűzésben, vagy valamilyen vallási népirtás következtében, mint a két világháború alatt összesen!

A mai, úgynevezett civilizált világban is, a vallás miatti összetűzés miatt hal meg a legtöbb nő, gyerek, és ártatlanok, többnyire a közel keleten.

Én, személy szerint az egyházat a világ legnagyobb, legálisan működő, szélhámos szervezetének tartom. Az emberek butaságából, és hiszékenységéből táplálkozik, és tartja fent magát! Gyakorlatilag abból, hogy a halál utáni gondoskodást, és a jobb életet, és a szebb jövőt, Isten szeretetétől, és tiszteletétől teszi függővé!

Ismered a mondást? A vallás akkor született, amikor az első ostoba, találkozott az első szélhámossal!

Nem akarok teológiai vitákba merülni :D Hit ? Vallás ? Igen, összefügg de NEM UGYANAZ !

Elhinni valamit ? Vagy : Hinni valamiben / valakiben ? Szintén két teljesen különböző téma, csak a szókincsünk nem elég széles ennek kifejezésére :) Na mindegy, ezt le lehetne rajzolni grafikonon, de az alkalmazás nem teszi lehetővé :D Hagyjuk a matematikát ! Térjünk vissza a transzcendens ( természetfeletti ) oldalára a témának.

Most jön az , hogy : Mire is keresünk magyarázatot ? Szerintem felesleges. Miért gondoljátok néhányan, hogy a tudomány nem bizonyított ?

Mégis , szerintetek melyik tudomány az alapja a természettudományoknak ? Segítek : a fizika :) Minden ami létezik, interakcióban áll egymással. A kémia alapja is a fizika, részecskék kölcsönhatása. A biológia ( élettan ) alapja a kémia ... nem ? Visszatérve a fizikai kölcsönhatásokhoz, amikor az iskolában fizikai számításokat végzünk, pl. m x g x h = 1 / 2 m x v2 csak hogy egyszerű legyen minden egyenleteken alapul, de aki ismeri a koordináta geometriát az tudja, hogy még a síkidomok is kifejezhetőek egyenletekkel . Na ? Most azt gondoljátok ki ez a hülye aki itt osztja az észt ? Integrálpszichológiával foglalkozom, mellesleg :)

Szóval a létezés alapja egyetlen törvény, az egyenlőség törvénye a kiegyenlítődés , a körforgás ha nem így lenne, akkor már régen minden visszazuhant volna önmagába, mint a kavitációs vízgőz-buborékok, persze ez is csak a látható részekre igaz:)

Végső konzekvencia : A félelem nem jogosult alapot szolgáltatni a hit számára :) A tudomány már kizárta :D

Kedves kommentelők ! Lenne egy kérdésem :) Szerintetek létezik a semmi ? Ha igen, hogyan , ha nincs ? Aki így gondolja, definiálni is tudja ? Vagy amire a matematika is pontatlan definíciót ad : a pontnak miért is nincs kiterjedése ? Akkor most van vagy nincs ? Ha létezik a végtelen pozitív irányban és negatív irányban is, miért ne lehetne konvencionálisan a pont kiterjedésének mértékét mínusz végtelenben meghatározni ? De, az is lehet, hogy minden csak mátrixok halmaza ? És azok, honnan valóak, mert vannak ... ha illúziók vagyunk, honnan az illúzió, mert van ... nem ? Akkor miért is ne lehetne hinni valaminek a létezésében amit nem ismerünk ? Csak mert minden tudomány azt támasztja alá, hogy nem léteznénk, ha az ismeretlen ( transzcendens ) nem létezne. Attól mert nem tudjuk hogy valójában mit tartalmaz ez az erő, attól még van :) Nevet adunk neki ... na és ? valahogy hívni kell :D

Meg, hogy legyen kit okolni a " nyomorunkért " ? Én nem okolok senkit, sőt élvezem az életet , nagyon nehéz néha, de élvezem benne a kihívásokat is, akadályok ? azért vannak hogy megtanuljuk legyőzni őket és fejlődjünk ! Ha nem ezért lenne, akkor miért ? Mindenkinek át kell élnie azt, amit nem képes átérezni

Különben ez a nyomor téma csak Mon. jellemző ( MOST ) , mert itt ez adaptálódott a társadalomban, de ez a néhány évezred is csak egy apró intervalluma a nagy egésznek Nem folytatom, mert már majdnem novellát írtam :D Várom az oltogatásokat -LOL-

Régebben hallottam...

A hit: tapasztalat nélküli meggyőződés.

Nem mennék túl messzire és egyoldalúan a témában (spiritualitás vs. tudomány)hanem inkább integráltan tekintek a hit-re.

Nyilván több nézőpont is létezik és a néző tudatállapota a nézett tárgy és a konzekvencia így sokféle lehet /kettős rés kísérlet!/).

A holografikus univerzum léte jó ideje bizonyított tudományosan. (akit érdekel: Dienes István előadásai youtube).

Vagyis ha "csak" abban hiszek, hogy jónak lenni jó és ezáltal azt tapasztalom, hogy ez belőlem kívülre is "manifesztálódik" akkor én személy szerint hiszek a jóban és ennek teremtő erejében. Ezzel gyakorlatilag el is érkeztünk a 10 parancsolathoz bár nekem a Buddhista életszemlélet ajánlásai(!) sokkal közelebbi mint a parancs.

Lehet, hogy mára összekuszálódott (finoman fogalmazva)pár vallás értelmezése a felszínen de az alapjuk szinte ugyanaz és a Szeretet erejébe vetett hit abszolút közös pont.

Van egy nagyon érdekes könyv, Dr. Héjjas istván: Buddha és a részecskegyorsító. Már a címe is sokatmondó...