Mi az a szabad bölcsészet?

Én meg kikérem magamnak, hogy a törit a lébecolós szakok közé sorold.

A magyarnak sincs sokkal több "értelme".

Ha csak a sok pénz keresése lebeg a szemed előtt akkor természetesen nem a legjobb. De ez majd minden bölcsész szakra igaz.

Általában olyanok a BTK-ás szakok, hogy "lébecolni" röhögve lehet rajtuk, egy lusta és gyenge képességű arc is elvégzi őket - idővel.

De más is itt a mentalitás, mint egy műszaki karon. Itt nem az életben maradásra gyúrnak az emberek,és "a kettes a jegy, a többi csak pompa". Itt jobbak a jegyek, de ugyanakkor a harc, csak nem az egyes és a kettes határán.

Nekem mondjuk elég jó lett a tavalyi átlagom, de szerintem tanultam annyit, amivel senkinek sem kellene szégyenkeznie.

Ez a véleményem a karok közötti hierarchiáról is: mindent lehet keményen és lazán is nyomni. Igazán jól tanulni mindenhol egyformán nehéz.

Azért a törit megvédeném (bár én magyar szakos vagyok): rengeteg évszám és adat, nagy lexikális anyag, nem gyerekjáték...

hatalmas tudát ad, csak ma erre nincs kereslet

van nekem két fiú szabad bölcsész ismerősöm, és hát egyik se semmi figura

Hát igen.

De mint mondani szoktam, a bölcsészszakok szinte kivétel nélkül olyanok, hogy a szerzett diplomával nagy tudásod lehet, de kitörölheted vele a feneked. Ezért nyomják a normális bölcsészek általában párosával, ha nem hármasával a szakokat és ezért sok a történelem-földrajz szakos (pl. én is), mert a kettőből valamelyikkel (vagy mindkettővel egyszerre) csak elboldogulsz.

Amúgy ha az a szempont, hogy sok pénzt keress, akkor ne menj bölcsésznek! Sőt, egyáltalán tudományegyetemre ne menj! Akkor ajánlom a műszaki, esetleg a jogi pályát.

De ha a pénzkereset csak másodlagos és olyannal szeretnél foglalkozni, ami érdekel, akkor a bölcsész szakok többségével is szépen meg lehet lenni.

Ezekbe persze az olyan "áltudományok", mint a politológia, vagy a szabad bölcsészet, nem tartoznak bele.

Azt max. hobbi szinten, minornak ajánlanám, ha nagyon érdekel.

Látom, mindenki eldarálta már a féligazságokat a bölcsészszakok értelmetlenségéről. Három megjegyzésem van.

(1) Nem az megy bölcsésznek, aki ezzel akar sokat keresni, hanem az, akit ez érdekel, és ezért az alacsonyabb jövedelmet is vállalja.

(2) Nem a szaktól függ, hogy lébecolsz-e vagy keményen dolgozol, hanem azon, hogy lébecolásra vagy ismeretszerzésre kívánod-e használni az egyetemet. Ha végiglébecolsz egy mérnöki szakot, akkor valami beosztott műszakvezető "mérnök" lesz belőled, ha végiglébecolsz egy bölcsészszakot, akkor levelező vagy ügyintéző (=titkárnő) lesz belőled. Ha keményen végigdolgozol egy mérnök szakot, akkor kiváló, keresett fejlesztőmérnök vagy tudományos kutató lehetsz, ha keményen végigdolgozol egy bölcsész szakot, akkor lehet belőled professzor, kutató, vagy írhatsz jó könyveket. Tudom, hogy nagyon divatos a bölcsészfikázás, aminek van néhány oka a nyilvánvalóbbaktól a kevésbé nyilvánvalókig, de ha valaki a bölcsészkarra nem melegedni jár, hanem tanulni, akkor ott is tanulhat eleget. Az meg, hogy a bölcsészkarra melegedni járók utána nem tudnak jó helyen elhelyezkedni, ugyanolyan mellékes, mint az, hogy a mérnöki karokra melegedni járók nem tudnak elhelyezkedni. A különbség annyi, hogy az utóbbiakat már az egyetemről kirúgják, az előzőeket kisebb arányban (bár meg lehet nézni, hogy pl. filozófiából, történelemből, szociológiából kb. az induló létszám 1/3-a végez).

(3) Éppen ezért, bár ismerek bölcsészeket, mégpedig egy tucatot, közülük egy sem árufeltöltő vagy pincér. Van, aki kiadóban dolgozik, van, aki fordító és tolmács, van, aki tévés, vannak köztük vállalkozók, menedzserek. Az elhelyezkedéshez és a munkához elsősorban képességek kellenek, ezek pedig nem attól függnek, hogy mi van a papírjaidra írva.