Van-e véletlen?

Az előző vagyok...

Bocsi, ha félreérthető voltam. Persze, hogy van "szabad akarat", mert semmi nem mond ellent neki. Ideológiákat nyilván gyárthat mindenki, de a Dolgok Természete attól nem változik meg. És ez (a dolgok természete) következetes, de nem kiszámítható 100%-ban.

Egyébként 100%-ban megnyilvánul.

„azzal a kiegészítéssel, hogy máshol, magasabb dimenziókban kell lennie véletlennek, különben tényleg semmi értelme az egésznek.”

„nincs véletlen, minden meg van elöre irva, a véletlenek igazábol nem véletlenek,csak azt gondoljuk, de igazából az megvolt irva, szóval igy kellett történnie”

Ha ezt mindkettőt te írtad, akkor el kéne döntened, hogy van-e vagy nincs. Mert ha magasabb dimenziókban van, akkor az bizony leszivárog. Lehet, hogy az véletlen, ahogy a kockát dobod, de az véletlenné teszi a kockadobást. Te azt állítod, hogy egyik se véletlen. De ha ami eldönti, hogy hogyan dobd a kockát (a magasabb dimenzió) véletlen, akkor véletlen lesz az ahogy és véletlen lesz a kocka is. Ha valahol felül van egy véletlen a rendszerben, akkor az legyűrűzik.

”Egyébként az, hogy nem tudunk mérni valamit, nem jelenti, hogy nincs neki egzakt értéke.”

Ez egy ál-érv. Van, amit pontosan az igazol, hogy nem tudjuk mérni vagy elérni. Az abszolút nulla fok létezését éppen az igazolja, hogy bárhogy próbáljuk, nem tudjuk elérni, csak közelítgetni. A fénysebesség dettó. Vagy akkor nem léteznek ezek a határok, csak mert nem tudjuk elérni őket (s ezáltal mérni sem, csak kiszámolni)?

Ha a Heisenberg-féle határozatlansági relációra gondolsz, akkor az bizony szintén létezik: éspedig elvi okokból. És pont a léte mondja ki azt, hogy nem mérhető.

„Amikor azt írtam, hogy nincs véletlen, azt úgy is értettem (én, a válaszoló akinek tetszett a válasza :D): az agyban sincs. Tehát a szabad akarat egy nagyon bonyolult folyamat absztakciója.”

A kémiai reakciók statisztikus volta levezethető a határozatlanságból. Abból meg levezethető az agyi reakciók határozatlan jellege. A mindenféle filozófia tudományként tálalása csak parasztvakítás, hókuszpókusz a szavakkal.

„Amiről a biológus kolléga beszél, az esélyek meg statisztikák mind abból fakadnak, hogy elvonatkoztatunk a konkrét eseményektől, és magasabb absztrakciós szintről nézzük az események előzményeit és hatását.”

Ez valami bölcsészhablaty, értelme nem sok van. Lásd fent.

„Amit, az eseményről mit sem tudva, nem tudunk megjósolni, csak valószínűségeket mondunk. Ez sokkal hatékonyabb a mindennapi életben, mert nem tudunk ésszerű időn belül mindent kiszámolni, de a véletlen illúzióját hozza, ami megtévesztő lehet.”

Lehetetlen mindent kiszámolni. Nem azért mert nem tudjuk, hanem mert ugyanolyan elvi határa van, mint a sebességnél a fénysebesség. Ha minden energiát egyetlen test gyorsítására használnánk, akkor se tudnánk a fénysebességre gyorsítani. Ha minden energiát a számolásra használnánk, akkor se tudnánk minden állapotot megmérni és kiszámolni. Erről szól a határozatlanság.

”Sosem értettem amúgy, miért teszünk különbséget egy patak folyása és az agyunk működése között, már ilyen értelemben, hogy véletlen vagy sem.”

Mert különbség van köztük.

Sziasztok, első vagyok.

Először a másodiknak:

"Egyébként az, hogy nem tudunk mérni valamit, nem jelenti, hogy nincs neki egzakt értéke."

Ezt melyik részére értetted? A filozófiai, vagy a fizikai...

1. ha filozófiaira: Ebből a szempontból nézve szerintem(!) az a véletlen, amit mi, emberek, akik kitaláltuk magunknak ezt a kifejezést, véletlennek élünk meg... ha a sarkon bele botlok valakibe és aztán ő lesz életem szerelme az (számomra, filozófiai szempontból) véletlen, hiába volt már akkor "determinálva", amikor mindketten elindultunk otthonról, sőt már akkor, amikor előző este beállítottuk az ébresztőórát, hogy mikor keljünk fel... stb...

Szóval ha valamit sehogyse tudunk megmérni, azt én ebből a szempontból véletlennek értelmezem...

2. Ha a fizikai megközelítésre írtad: de igen, pont azt jelenti, hogy nincs neki egzakt értéke... nem a mérés a lényeg (ha rosszul fogalmaztam, bocsánat...), hanem, hogy bizonyos paraméterek nem határozhatóak meg egyszerre... nem azért mert nem tudjuk megmérni, hanem mert bizonyos "keretek között" nincs egzakt értékük, így például egy részecskének az energiája sem állandó... kvantum szinten az energiamegmaradás nem úgy működik, mint a klasszikus mechanikában... hosszabb időn keresztül tekintve valóban állandó egy részecske energiája, de előfordulhat olyan időpillanat, amikor "kölcsönvesz" egy kis energiát a "semmiből" és ez bizony nem jósolható meg előre, hogy mikor történik, egyszerűen mert Heisenberg szerint nem tudjuk megmondani egyszerre az energiát és időt pontosan... és ez más paraméter-párokra is igaz.

Kérdezőnek: alagút effektus: a lényege, hogy (mint feljebb írtam) adott részecske "kölcsön vett" energiából át tud lépni egy olyan energiafalat, amire kalasszikus fizika alapján nem lenne képes... Pont mivel az idő és energia un. komplementer mennyiségek, a kettőnek egyszerre nincs egzakt értéke, csak a "szorzatuknak",

tehát mondjuk egy másodperc, az nagyon hosszú idő kvantummechanikában, tehát az egy mp-hez tartozó energia egzakt módon megadható... de(!) van olyan icike-picike időtartam, amin belül az energia változhat, minél kisebb ez az idő, annál nagyobb lehet az energiaváltozás... tehát létezhet olyan picike időpillanat, amikor a részecskének hirtelen lesz annyi energiája, hogy "átugorja az energiafalat"... de ezt nem lehet meghatározni, hogy mikor következik be, pont ez a lényege...

néhány emberközelibb példa:

1. rádióaktív atomok... minden radioaktív atomról tudjuk, hogy "átlagosan" mennyi idő alatt bomlik el.. és ez sok atom esetén igenis egzakt érték... de egy egy atomról nem tudjuk megmondani, hogy mikor bomlik el... és (a fizika mai állása szerint), nem azért nem tudjuk, mert nincsenek hozzá megfelelő módszereink és nem tudjuk megmérni, hanem mert nem mondható meg... azaz véletlen.

2. tükröződő üveg: gondolom láttál már üveget amiben magadat is láttad félig tükröződve, meg azt is ami mögötte van... ez is ugye azért van, mert a soksok fénysugárból van ami átmey az üvegen, van ami visszaverődik róla... de az, hogy épp melyik mit csinál, azt semmilyen determinisztikus dolgo nem határozza meg, teljesen egyformák, fizikailag semmi különbség nincs az egyes fénysugarak és üvegfelelületek közt, ahol ez a folyamat lezajlódik, csak épp vagy visszatükröződnek, vagy nem...

Huhh, nos elég hosszú lett, remélem azért valamennyire érthető, ha nem, akkor bocsánat... :)