Mi a véleményed a pszichológiáról?

"A tesztek szerkesztésének is utánanéztem. Háát. Az minden, csak nem szubjektív. Még a Rorschachnak is van kiértékelési kézikönyve, és elég durva, ami azt illeti. Az, amit ismerek, 700 oldalas. Igaza lehet annak az ismerősömnek, aki egyszer a Rorschachról azt mondta, hogy csak akkor szubjektív, ha a kiértékelő szakmailag nem elég felkészült. Az ixelgetős tesztek pedig ennyi szubjektivitást sem engednek meg a kiértékelőnek. A tesztszerkesztőnek pláne, ha tisztes munkát szeretne végezni."

Rorschach egy nagyon okos és értelmes ember lehetett, de le merem fogadni, hogy azt a 700 oldalas könyvet megérzések, sejtések alapján írta. Biztos hogy nagyon jó teszt, még nem volt szerencsém kitölteni ilyet, de ez csak Rorschach jó emberismeretét bizonyítja.

Attól még, hogy a Rorschach tesztet kiértékelő ember szigorú szabályok alapján értékel, nem lesz objektív, és tudományos a dolog, mert azt is le merem fogadni, hogy az a 700 oldal nincs normális, minden ember által elfogadott axiómákból, logikai úton felépítve. Bár biztos vagyok benne, hogy sok pszichológus megpróbálta ennek látszatát kelteni, és írt róla szakkönyveket.

Tehát aki bevágja ezt a 700 oldalt, az igazából egy szubjektív, de biztosan jó közelítéssel működő dolgot tanul csak meg.

Egy pszichológus, ha emellé szubjektív lenne, és tehetséges is, akkor lefogadom hogy ő jobban értékelné ki a Rorschach tesztet, mint egy olyan ember, aki csak bevágta azt a 700 oldalt.

De nekem nem is az ilyen típusú pszichológusokkal van bajom, hanem az ilyen wanabee-kkel, akik csak okoskodnak, meg attól függően, hogy melyik pszichológus/filozófus volt rájuk hatással, ítélkeznek, meg dobálóznak dolgokkal.

Meg az is érdekes pl, hogy az egyik szomszédom volt férje pszichológus volt, és amíg együtt voltak, az a nő tiszta elmebeteg volt, aztán elváltak, és a nő azóta normális. :)

Engem személy szerint érdekel, számos módszerét hasznosnak tartom, míg másokkal egyáltalán nem értek egyet.Úgy gondolom, hogy a sikeres terápia sok mindenen múlhat,például a terapeuta szakmai felkészültségétől és elhivatottságától, gyakorlottságától stb.Emellett nagyon fontos, hogy a kliens hogy áll hozzá az egészhez,ugyanis ha nem önszántából, a gyógyulásra koncentrálva kezd bele,akkor nem valószínű, hogy az eredményes lesz.

A tudományos voltával kapcsolatban szerintem fontos,ha megvizsgáljuk, hogy mit is nevezünk tudománynak,és ez alapján döntjük el, hogy az-e a pszichológia.

Röviden tudománynak nevezzük a világ megismerésére irányuló tevékenységeket és az ezek során szerzett ismereteket, illetve fontos,hogy a tevékenységnek megismételhetőnek kell lennie. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy mivel számos pszichológiai kutatás létezik és ismert,illetve napjainkban is rengeteg folyik, legyen az akár általános lélektannal (pl. reakcióidő mérése) vagy személyiség lélektannal (pl. személyiségtípusok és megküzdés kapcsolata),vagy más területtel kapcsolatos,a pszichológia ezek alapján tudománynak mondható.

Persze mindenkinek meg van és meg is lehet a saját véleménye a pszichológia tudományos voltával kapcsolatban.

@21:38

Amennyiben egy skizofrén vagy depressziós élményvilága logikusnak tekinthető, úgy a Ro valóban nem logikus, mert ennek az élményvilágnak a megragadására találták ki.

Ezt a tesztet tapasztalati úton rakták össze, és utólag validálták. Vagyis elvégezték a próbát klinikákon kezelt mintákon, majd megnézték, hogy a Ro mely tulajdonságai különítik el megbízhatóan a különböző kórképeket. Ezeket a tulajdonságokat skálákba foglalták. Magyarul ellenőrizték, hogy mely jegyek mely kórképekben fordulnak elő a leggyakrabban.

Ezek a jegyek megfelelnek azon észlelési és következtetési vagy viselkedési folyamatok végtermékeinek, amiket a különböző kórképekben tapasztaltak. Úgy is mondhatnám, hogy a világ ingereinek értelmezése kórképenként eltér, mert az értelmezést megalapozó folyamatok is eltérnek. A depresszióra jellemző, beszűkült világnézet, a mániás csapongása, a szorongásra jellemző félelem, stb. mind szépen azonosíthatóak, amit összehasonlító vizsgálatokkal meg is támogattak.

A Ro képei modellhelyzetek, ismeretlen ingerek, és az értelmezésük során ugyanazok a folyamatok zajlanak le, mint ami a mindennapi életben is jellemző az emberre. Sok folyamat átfedő, sok folyamat különbözik, az egyes betegségeknek megfelelően. A válaszok pedig ezen folyamatok kimenetei. És miután a különböző kórképekre különböző folyamatok különböző mértékben jellemzőek (nagy populáción, persze), a képek egyes tulajdonságait is különböző gyakorisággal választják ki (persze, ezeket ellenőrizték) a válaszok alapjául. Itt a logika, amit keresel.

A kiértékelés szabályai ehhez igazodnak, kutatásokkal, sztenderdekkel megtámogatva. A értékelés lényegében ha-akkor döntési fákból áll. A kiértékelő ezektől a normáktól nem térhet el. Ez a szabálykövetés teszi nem-szubjektívvé.

A tévedés lehetősége viszont nagyobb, mint az ixelgetős teszteknél, mert az egyforma válaszok ritkák.

Az egyetlen fél, aki számára szubjektív a teszt, az az, akivel felveszik.

viszont ezek alapján a tesztek alapján még soha nem ítéltek el senkit, és nem is fognak soha, remélem. Max a nyomozást segítheti, mint minden nem-tudományos megérzés, meg tapasztalat.

Mégegyszer mondom minden tiszteletem az övé, és biztos nagyon jól megközelítik a tesztek a vizsgált személyiségtípust, de: egy leegyszerűsített példát mondok: ha véres f*szt lát valaki egy pillangó helyett, vagy egy 3 éves kislány beleit, akkor azt azért én is sejteném hogy valami nincs rendben nála. Ettől ez még nem tudomány, hiába igazam lenne az emberek 90%-nál, mindegyik kultúrában.

És azt is megismétlem, hogy leginkább nem is ezzel a teszttel van bajom, hanem a pszichológia többi részével, amik sokkal humán jellegűbbek, meg filozófiába hajlóak.

Tudomány attól lesz vmi, hogy a megismerés és következtetések módját szabályoknak vetik alá. Érdemes elolvasni @23:37-et. A pszichológia gyökerei valóban a filozófiából indulnak ki, de el is szakadtak, onnantól kezdve, hogy a pszichológia téziseit elkezdték a természettudományokból vett megismerési és következtetési szabályok alapján ellenőrizni.

Erre az ellenőrzési módra hoztam fel a Ro-t, ami nagyon jól mutatja, hogyan lehet pszichológiai modelleket a valóság megfigyelésével tesztelni. A tesztek alapját a matematikai statisztikai módszerek alkotják. Ezekkel az is mérhető, hogy egy modell mennyire illeszkedik az adatokhoz, vagy egy-egy különbség mondjuk két beteg csoport között mennyire erős. És innentől kezdve az a fontos, hogy amit mérünk, jól és pontosan mérjük-e.

A terápiák hatékonyságáról ugyanezen elv alapján tesztelhető. Nagyon jó példa a hipnoterápia, ahol a hipnózisban megváltozó idegrendszeri működést már képalkotó eljárásokkal is vizsgálják. A többi terápiás eljárás keményebb dió, de hatékonyságvizsgálatok már vannak.

Eszem ágában sincs meggyőzni senkit, régen leszoktam erről. Csak olyan tényeket közlök, amik kevéssé ismertek.

u.i.: a nemi szervek vagy más szervek a Ro-ban bizonyos táblákon átlagos válasznak minősülnek.

"Tudomány attól lesz vmi, hogy a megismerés és következtetések módját szabályoknak vetik alá."

Ez elég laza meghatározás, ilyen alapon a feng shui is tudomány. Arra is vannak szabályok.

Meg, biztos vagyok abban is, hogy a statisztikát is felhasználják sokan a feng shuinál is.

A definíció attól függ, milyen tudománymodellben gondolkodunk. Általánosságban itt van egy, nyersfordításban:

[link]

"A tudomány egyszerre jelenti mind a tudás összegyűjtését, mind azt a rendszerbe foglalt tudást, amit összegyűjtöttünk. A tudományos folyamat egy rendszerről alkotott, új ismeretek szisztematikus összegyűjtése. Az ismeretekhez általában a tudományos módszer segítségével jutunk hozzá, és a rendszer általában a természet."

"A laikusok többsége nem tudja, hogy amit tényekként kezelünk, azt a tudósok teóriának (elméletnek) hívják. Általános nyelvezetben a teória olyan elképzelésekre használatos, amik nem bizonyítottak vagy nincsenek alátámasztva, míg a tudósok ezt a szót rendszerint olyan elképzelésekre használják, melyek rendre kiállták a tesztelést." "A leginkább ígéretes teóriák, melyek kiállták az idő próbáját, tekinthetőek tudományos értelemben bizonyítottnak - vagyis igaznak, tényszerűnek, de természetesen még mindig cáfolhatónak."

"A tudományos módszer, mely alapvetően fontos a tudományos kutatás és adatgyűjtés szempontjából, fizikai bizonyítékokon alapul. A tudomáyn világunkról teoóriák, hipotézisek és megfigyelések útján szerez ismereteket. A teóriák által megalapozott előrejelzéseket kísérlettel teszteli. Ha az előrejelzés helyesnek bizonyul, a teória állva marad, de ha az előrejelzés megbukik, akkor a teória vele bukik el."

De itt egy másik, részletesebb lista:

[link]

A tények, melyeket igaznak tekintünk:

empirikusak

megbízhatóak

több, egy irányba mutató bizonyíték utal rájuk

érvényességük konszenzus eredménye

operacionalizálva vannak, vagyis funkcionális leírásuk adott:

- explicitek

- ontológiai értelemben érvényesek

- a referenciákkal összhangban vannak

- tesztelhetőek

- a hibázás lehetősége minimális

- szisztematikusak

- összehasonlíthatóak

A tények közti kapcsolatok megértése:

- leírással

- predikcióval

- kontrollált változókkal

- összegzéssel

- magyarázattal, ami

- igaznak bizonyul, explicit, tesztelhető, minimális hibákat tartalmaz, összehasonlítható, szisztematikus vagy szabályszerű

Érdekes módon az igényes pszichológiai kutatások ezt a sémát lekövetik. Vagyis keresnek vmit, amit kutatni lehet (referencia), majd megnézik, milyen eljárásokat használtak az adatvételhez (összehasonlíthatóság). Ezek alapján meghatároznak egy hipotézist (predikció), amit az eljárások nyelvén is megfogalmaznak (operacionalizáció), végül lemérik (explicitté teszik). A korábbi kutatásokból megadhatóak, mely változók (jelenségek) zavarhatnak bele a mért jelenségek (változók) kapcsolatrendszerébe, ezek hatását statisztikai eljárásokkal (pl. parciálással) kiszűrik (kontroll). Így néz ki egy tesztelés (tesztelhető). A teszthez használt mintát az alkalmazott eljárás követelményeihez igazítják, illetve olyan mintát választanak, mely szempontjából az adott kapcsolatrendszer fontos (ontológiai validitás). A számításokban, különösen a modellépítésben, figyelik, hogy a modell mennyire illeszkedik az adatokhoz (hibák minimalizálása). Az eredményekből levonnak egy következtetést, vagyis az eredményeket összegzik,és levonnak egy következtetést: a hipotézis (predikció) összhangban van-e az adatokkal, vagy nincs.

Később, egy másik jómadár előveszi ezt a kutatást, megismétli, vagy más eszközökkel, más mintán, más országban továbbfejleszti a predikciót. És ha az adott teóriának (elméletnek, vagy a változók közötti kapcsolatrendszerről alkotott elképzelésnek) megfelelő eredményeket kapja, akkor a teóriát avval erősíti. Ha az eredmények nem támasztják alá a teóriát, akkor gyengíti. És minél több egy irányba mutató kutatási eredmény születik, minél változatosabb körülmények között, az arra utal, hogy a teória általánosítható. És ez az általánosítás, általános szabályszerűségek keresése a tudomány célja.

Mi a mérés? Pl. számjegyek hozzárendelése anyagi rendszerekhez, ill. azok reprezentánsaihoz. Vagyis számok hozzárendelése eseményekhez, jelenségekhez, adott szabály szerint. Ilyennel találkozunk az ixelgetős tesztek, vagy a Ro kódolásához szükséges jelölési rendszer esetében.

Mi a teszt? Cronbach (1950) szerint pl. a viselkedés leírására használt szisztematikus eljárás, amit valamilyen mérési skála segítségével hajtunk végre. Allport (1961) szerint rövidített standard kísérlet (experiment), ahol adott változókat kontrollálunk, figyeljük a változását. Tesztben természetesen adott elemet keresünk.

Ugyanez a szabályszerűség használható az interjúk elemzésére használt tartalomelemzési eljárásokat (az interjúban elhangzott különböző tartalmi elemeket számszerűsíti) is.

Az adatokból matematikai statisztikai eljárásokkal végzünk elemzést, mely az eredmények ismeretében bármikor újra elvégezhető. Ezen eljárások előnye, hogy a társadalomtudományokban oly jellemző bizonytalanságot is beépíthetik a magyarázó modellekbe. Vagyis egy jelenséget számszerűsíthetünk, a számokat összehasonlíthatjuk, és a következtetéseket ellenőrizhetjük.