Az alfa/ Z generációsok miért tűnnek ilyen élettelennek, érzelmileg sérültnek?

Nincsenek személyes szociális kapcsolataik, közösségben is mindenki csak magában gubbaszt és a telójét nyomkodja, meg otthon is

csak punnyadnak és telóznak.

egyrészt divat. lassan nem is számítasz embernek, ha nem találsz magadban ilyen meg olyan traumát meg nem vallhatod magad ilyen meg olyan áldozatnak.

(ami egyébként leginkább azért szar, mert így elinflálódik a dolog, elvesznek a sűrűben azok az emberek, akik viszont tényleg traumát éltek át, illetve valóban áldozatok)

#2 Én mint Z-generációs fiatal ugyanúgy jártam iskolába és nem voltunk 0-24-ben a telefonba temetkezve, azért barátkoztunk, beszélgettünk egymással. Az erős túlzás, hogy mindenki egész nap csak telefonnal a kezében vegetál.

Ráadásul mi amúgy az a generáció vagyunk, akik még nem a telefonnal a kezükben születtek, többségünknek a szülei korhatárt és időkorlátot szabtak a telefon és számítógép használatához gyerekként.

Hogy miért látnak az emberek érzelmi sérültnek minket? Lehet hogy torzítás, a fórumokat nézik, ahol olyanok írnak ki kérdéseket, akiknek problémájuk van. Minden generációban talál hibát az előző a világ mégsem állt meg soha.

Szerintem már az bőven elég, ha tiniként szembesülsz azzal, hogy a kecó, amire ma nem vagy hitelképes 10 év mulva a duplája lesz. Az infláció akkora mértékű, mint eddig soha, persze elhazudják, de ne mond már nekem, hogy 5 év alatt 10% inflációk voltak, amikor én kb 4x annyit fizetek a boltban…. Szóval még a KSH is hazudik…

Én megértem azokat akik inkább a virtuális világba menekülnek ez elől, mert felemészt a tehetetlenség tudata.

Lehetőségek persze vannak, de én tinikoromban a csajokat és a kocsmákat kerestem és nem felelős pénzügyi döntéseket hoztam… szóval szívás szegény 2000 után születetteknek. Meg amúgy mindenkinek.