A trianoni békeszerződés értelmében elcsatolt országrészeken hozzávetelőgesen mikor kerültek többségbe a nem magyar nemzetiségűek (szlovákok, románok, szerbek és horvátok)?

# 10

Szakály Ferenc az elmúlt évszázad egyik legnagyobb magyar történésze.

Mivel abban széles konszenzus van a magyar történészek között, hogy 1526-ban még jelentős arányú magyar etnikai többség volt a Magyar Királyságban, csak azt leplezted le, hogy Te vagy tájékozatlan és műveletlen e téren.

TUDOD....abból, hogy nem vagy tisztában Szakály Ferenc történészi munkásságával, és annak jelentőségével, amely megkerülhetetlen a közelmúltban, már le is buktál, hogy nem is ismered a magyar történelmet mélyebben.

# 10

Sosem késő pótolni a hiányosságaidat, mert nyilvánvaló, hogy soha semmilyen komoly történeti demográfiai szakirodalmat nem olvastál ebben a témában.

AJÁNLOM OLVASÁSRA, CSUPA NEVES TÖRTÉNÉSZTŐL ÉS DEMOGRÁFUSTÓL:

Dávid Géza: Magyarország népessége a 16-17. században. In: Magyarország történeti demográfiája, 895-1995, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1997

Engel Pál: A törökdúlások hatása a népességre: Valkó megye példája. In: Századok 134. (2000)

Faragó Tamás: A magyarországi történeti demográfiakutatás vázlatos története. I. a kezdetektől 1945-ig. In: Történeti Demográfiai Évkönyv, KSH NKI 2006-2008

Fügedi Erik: A középkori Magyarország történeti demográfiája. Budapest, 1988

Kovacsics József (főszerk.): Magyarország történeti demográfiája 895-1995, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1997

Kovács Zoltán: Történeti demográfia. In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk: Kristó Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest 1994

Kubinyi András: A késő-középkori Magyarország történeti demográfiai problémái In: Történeti Demográfiai Évkönyvek (2000-2008). (1).

Kubinyi András: A Magyar Királyság népessége a 15. század végén In: Történelmi szemle XXXVIII (1996) 2-3.: 135-161. o.

Szakály Ferenc: Trianon törökkori gyökerei In: Bölcsőtől a koporsóig Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest 2005

Teleki vörös térképe: [link] ...

Valamint: [link] ...

# 13

Rosszul olvasod az adatokat.

A Magyar Királyságban 48,1% volt a magyarok aránya 1910-ben.

[link]

A Magyar Királyság = Magyarország + Horvát-Szlavónország + Fiume.

Csak Horvát-Szlavónország és Fiume nélkül volt 51%. De Horvát-Szlavónország és Fiume a Magyar Királyság részei voltak, lakóik pedig magyar állampolgárok, tehát nem lehet figyelmen kívül hagyni őket.

"A Magyar Királyságban 48,1% volt a magyarok aránya 1910-ben"

Akkor sem 30%, ahogy #1 írta.

"Csak Horvát-Szlavónország és Fiume nélkül volt 51%."

Jaj, annyira tudtam, hogy jön egy kioktató okostojás, és ebbe fog belekötni. Nyalván úgy értettem...

# 17

IDÉZEM A # 13 KOMMENTED: "Te miről beszélsz? Az 1910-es népszámolás alaptyán a Magyar Királyság lakosságának 51%-a magyar volt."

Tehát téves volt, amit állítottál, mert ugye a Magyar Királyságban 48,1% volt a magyarok aránya 1910-ben.

# 19

Csakhogy nem evidens, hogy Horvát-Szlavónország nélkül, mert Horvát-Szlavónország bizony a Magyar Királyság része volt, Horvát-Szlavónország lakói magyar állampolgárok, a horvát képviselők ott ültek a magyar Országgyűlésben.

Ezek lényeges tényezők. Közjogilag Horvát-Szlavónország ugyanolyan része volt a Magyar Királyságnak, ugyanúgy a magyar kormàny fennhatósága alatt àllt, mint a főváros, Budapest.