A trianoni békeszerződés értelmében elcsatolt országrészeken hozzávetelőgesen mikor kerültek többségbe a nem magyar nemzetiségűek (szlovákok, románok, szerbek és horvátok)?

Az 1910-es népszámlálás szerint a terület lakosságának körülbelül 54%-a volt szlovák, míg a magyarok aránya 30% körül mozgott.

Erdélyben és a hozzá tartozó Partiumban a románok már a 18. század végétől fokozatosan többségbe kerültek. Az 1910-es magyar népszámlálás szerint Erdély lakosságának 53%-a volt román, míg a magyarok aránya körülbelül 31% volt.

Délvidék: A nem magyar többség helyenként szintén a 19. század végére alakult ki.

Előre mondom, hogy nagyon nem vagyok a téma szakértője, most csak azt írom le hirtelen, amire korábbi tanulmányaimból/olvasmányaimból emlékszem.

Azt érdemes leszögezni, hogy az elcsatolt részeken sem mindnehol voltak többségben a nemzetiségek, például Székelyföld vagy Csallóköz bőven magyar többségű területek voltak még 1920-ban is.

Ha önálló egységként vizsgálod az elcsatolt egykori országrészeket, akkor viszont igaz, hogy a magyarság már sajnos kisebbségben volt (Erdély+Partium 33% magyar lakosság, Felvidék 38%, Délvidék 30% alatt ha jól tudom).

És akkor, ha darabonként vizsgálod az egyes országrészeket, Erdélyben kb. a 18. század elején kerültek többségbe a románok, Délvidéken pedig a török hódoltság ideje alatt a szerbek, Koszovó (régies magyar nevén Rigómező) irányából sok szerb vándorolt fel északabbra.

Felvidéket nem tudom megmondani, hogy ott mikor alakult ki a szlovák többség.

A török uralom vége után az okozott pusztítás miatt sok, előtte magyarlakta terület néptelenedett el, itt a magyar nemesség mellett a Habsburgok is szorgalmazták a nemzetiségek betelepítését a munkaerő hiány és a besorozható katonák miatt.

És érdemes pár szót ejteni Horvát-Szlavónországról is, amely bár jelentős autonómiával bírt, de a Magyar Királyság szerves része volt.

Itt tulajdonképpen néhány települést leszámítva soha nem volt magyar többség, csak Szent László és Könyves Kálmán behódoltatta őket, ennek ellenére például Dalmáciában (amely később aztán többször cserélt gazdát, 1920-ban a Monarchián belül osztrák fennhatóság alatt állt) elenyésző volt a magyarok száma.

Remélem valamennyit tudtam segíteni.

Annak járj utána, hogyan készítette Teleki az etnikai térképét, és hogy lehetett csúsztatni az értelmezésben, ha nem népességszámi arányokat, hanem területek szerinti színezést nézünk csak.

Teleki által készített térképet máshol, ha jól emlékszem Törökország határán , a tartalma szerint értelmezve használtak, ott normálisabb rendezést elérve.

#3

A Teleki-térkép esetén milyen csúsztatásra gondolsz konkrétan?

A csúsztatásról meg csak annyit, hogy a lakatlan hegyvidéki területeket a románok és a szlovákok előszerettetel színezték a saját javukra.

Szóval ezt a Magyar Királyságnak nevezett tortát k...va sokan szeletelték, és elég szarul jöttünk ki belőle...

#4

Én úgy tudom, hogy a Felvidék is magyar többségű volt, ha a mai Szlovákia területére gondolunk, mint egy egységes blokk.

Az a tény, hogy ott a honfoglalás korában is éltek már szláv (vagy avar?) törzsek, még nem zárja ki a magyar többséget.

Ott a magyar többségnek a tatárjárás vetett véget, legalábbis rendesen megtizedelte a magyarajkú populációt arrafelé.

Ennek oka pedig abban rejlik, hogy a magyarok nagyobb tömbökben elsősorban a Felvidék síkabb területein éltek (pl. Csallóköz, Kassai-medence), amelyeket sajnos érintett a mongolok hadjárata, míg a hegyekben szétszórtan élő szlávokat sokkal kevésbé.

# 6

A Felvidék olyan neves magyar történész, mint Kristó Gyula kutatásai alapján mindig szláv többségű.

Ugyanis az Árpád-ház idején a felvidéki helynévanyag túlnyomó többsége szláv, ahogy a településnevek is nagy többségükben szlávok, ami egyértelműen arra utal, hogy a lakosságnak is szláv többségűnek kellett lenni. A temetők többsége is szláv jellegzetességeket mutat a Felvidéken a 10-11. században.

1

1910 azrrt nem mérvadó a korona-magyarok miatt előtte meg nem igazán csináltak realisztikus etnikai statisztikakat(az 1910-es se volt az, a romákról meg a zsidókról nem vettek tudomást, vagyis de, magyarnak lettek elkönyvelve, aztán meg pár év múlva marha vagonokra pakoltak őket a hős őseink mert akkor már mégsem voltak magyarok).

Kedves kérdező!

Az oszmán hódítás és járulékos következményei okán kerültek kisebbségbe a magyarok.

Abban széles konszenzus van a magyar történészek között, hogy 1526-ban még jelentős arányú magyar etnikai többség volt a Magyar Királyságban.

A neves történész, Szakály Ferenc (1942-1999) írta "Trianon török kori gyökerei" című művében, a „Ha nem jön a török..” c. részében: „Ha tehát a természetes trendek érvényesülnek, úgy a 19. század végi Magyarországot ma nem a soknemzetiségű, hanem éppen ellenkezőleg: az Európára oly ritka, nagyjában-egészében azonos etnikumú állam mintapéldájaként emlegetnők. Olyanként tehát, amilyenek létrehozására a trianoni békeszerződés tett – immár tudjuk: eredménytelen – kísérletet.”

9

Szegény nem volt túl éleseszű. A történelmi Magyar Királyság eleve vegyes etnikumú volt.