Szerintetek miért van az, hogy a román történészek álomvilágot konstruálnak a történeti valóság keresése helyett?
Rengeteg példát tudnék mondani:
Most a Hunyadi filmmel kapcsolatban is indulatok támadtak román részről.
De, mondhatnám az akadémikus román történészeket is. Egy-egy olyan szakértő van, mint Lucian Boia, akik korrekt szemmel próbálják nézni az eseményeket.
Persze, Magyarországon is vannak vadhajtások, de ez sohasem az akadémia álláspontja itthon, míg Bukarestben az akadémia elnöke tényként kezeli a 9.századi erdélyi román fejedelemségek létét, noha erre semmilyen bizonyíték nincs.
Szerintetek mi ennek az oka?
"Anonymusnak nagyon is pontos ismeretei voltak a Kárpát-medence honfoglalás kori viszonyairól"
Mint az Álmoshoz csatlakozó kunok, akik a honfoglalás idején még nem is léteztek?
"Mint az Álmoshoz csatlakozó kunok, akik a honfoglalás idején még nem is léteztek?"
Akkoriban "kun" névvel illették a keleti nomád népeket. Akiket ma kunoknak nevezünk, valójában kipcsakok voltak, a kun (hun) eredetileg csak amolyan általános megnevezés volt, ami később a Magyarországra a 13. századra betelepült nomádokra korlátozódott. Az 1068-as kerlési csata kapcsán is kunokról írnak a krónikák (pl. Szent László legendájában a kun harcos), de valójában besenyők és úzok betörése volt Erdélybe. De gondolom erre a válaszra is 0%-ot fogok kapni..
#23 A Képes krónikában a kerlési csatás kun említés tudtommal későbbi betoldás a krónikában. Eredetileg besenyők szerepelhettek benne.
Az Anonymus által említett kun törzseket egy forrás sem erősíti meg, ahogy a többi mesés történetét sem.
"Ha el is fogadnánk Anonymust, akkor meg kellene magyarázni, hogy miért nem szól több forrás a románokról."
Azért mert irrelevánsak voltak a középkori krónikások szempontjából, mivel nem rendelkeztek politikai hatalommal. A magyarokról se írtak semmit a 9. századig, amíg nem tettek szert bizonyos fokú politikai önállóságra, addig csak mint egy nagyobb törzsszövetség része tekintettek rájuk. A dunántúli, Balaton-környéki szlávokról se írtak miután magyar uralom alá kerültek, pedig a honfoglalás előtt saját fejedelmük volt, keresztény hittérítők jártak hozzájuk stb. Nem voltak fontosak mivel nem volt beleszólásuk a hatalomba. A románokkal kapcsolatban is eléggé nehezen védhető feltevés a késő középkori tömeges migráció.
#25 Viszont a magyar honfoglalás előtt írtak a dunántúli szlávokról történetírók. Az erdélyi románokrol miért nem írtak? Mondjuk egy bizánci történész.
A migrációjuk pedig nem késő középkori. A 12.századtól folyamatosan áramoltak be, ez fölgyorsult a török korban.
Minden történeti bizonyíték arra utal, hogy a románok később jöttek be, a magyarok után.
Például a román nyelvben a dák eredetű szavak aránya: 1 százalék. Mondhatod, hogy nem ismerjük a dák nyelvet, ezért nem tudjuk mennyi, de a román nyelvben minden ismeretlen eredetű szót ebbe sorolnak és így jön ki az egy százalék.
A román nyelvben nincsnek török, germán eredetű szavak, csak nagyon alacsony arányban. Erdélyben évszázadokon át éltek ilyen népek.
A földrajzi nevekről elmondtam már, most is leírom:
A 13.század végéig lejegyzett többszáz erdélyi helynév közül kemény 3 az, ami bizonyíthatóan román eredetű.
Ezt hogyan magyarázod.
A terület ősi lakosaitól többet várna az ember.
Végezetül:Nincs egykorú történeti forrás.
Ezek után kiváncsi lennék, hogy mire alapozod a románok elsőbbségét Erdély területén.
“A románokkal kapcsolatban is eléggé nehezen védhető feltevés a késő középkori tömeges migráció.“
Ahhoz képest rengeteg nyugati történész a bevándorlást támogatja, például:
“In his study on medieval Hungarian chronicles, Carlile Aylmer Macartney concluded that the Gesta Hungarorum did not prove the presence of Romanians in the territory, since its author's "manner is much rather that of a romantic novelist than a historian“
#28 Jó, akkor már csak egy kérdésem lenne: Alátámasztanád forrásokkal az állításaidat?
Nem román áltörténészek munkáival, hanem rendes korabeli forrásokkal.
Nagyon szépen, meseszerűen hangzik amit itt előadtál, de nincs rá semmilyen bizonyíték.
Mint, említettem, a történelem nem úgy működik, hogy a "túlélő" románok felhúzódnak az erdélyi hegyekbe, majd ott élnek ezer évet, úgy hogy az semmiben sem mutatkozik meg. Kéne germán és török hatás mutatkozzon a nyelvükben, mivel évszázadokig éltek ilyen népek a Kárpát-medencében.
A magyar nyelvben jelentős szláv hatás van, mivel szlávokkal éltünk együtt. A románban azonban egy szál török, vagy germán hatás sincs.
Az már csak hab a tortán, hogy Savaria (Szombathely), Sopianae (Pécs) és Aquincum (Buda) nem alföldi, hanem dunántúli városok.
Gyakorlatilag lehetetlen, hogy ezer évig fönnmaradjon itt egy nép a kultúrájával úgy, hogy közben nem ad magáról életjelet és senki sem hat rá közben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!