Szerintetek miért van az, hogy a román történészek álomvilágot konstruálnak a történeti valóság keresése helyett?
Rengeteg példát tudnék mondani:
Most a Hunyadi filmmel kapcsolatban is indulatok támadtak román részről.
De, mondhatnám az akadémikus román történészeket is. Egy-egy olyan szakértő van, mint Lucian Boia, akik korrekt szemmel próbálják nézni az eseményeket.
Persze, Magyarországon is vannak vadhajtások, de ez sohasem az akadémia álláspontja itthon, míg Bukarestben az akadémia elnöke tényként kezeli a 9.századi erdélyi román fejedelemségek létét, noha erre semmilyen bizonyíték nincs.
Szerintetek mi ennek az oka?
#11 Nem egészen. Anonymus könyvének műfaja geszta, nem krónika. A geszta egy irodalmi elbeszélés, nem történelemkönyv.
Julianus baráték a 11.századi őskrónikából merítették a forrásaikat. Ennek a krónikának a Képes Krónika az utódja. A Képes Krónikában pedig, nem szerepelnek a románok a honfoglalás kori Erdélyben. Ha tudsz ilyet, nyugodtan linkeld. A képes krónika a legfontosabb középkori magyar krónika és ez nem szerepel benne.
A nyitrai dukátus honfoglalás korában való létezése erősen vitatott. Semmi forrás nincs rá. Az hogy a 11.század közepén a hercegség egyik központja Nyitra és az, hogy kétszáz évvel azelőtt egy törpe fejedelemség központja is ott volt semmit nem jelent. Nem bizonyítható a folytonosság, már csak a több mint száz évig tartó nomád magyar állam miatt is.
Forrás: [link]
“Az egyházival szemben az udvari történetírást képviseli, elsődleges célja azonban a szórakoztatás,[1] így a hitelesség kevésbé érvényesül benne, mint a krónikákban. A gesztában keveredhet a valóság és a költészet, fantázia“
#14 Azt tudta, hogy a magyarok valahonnan keletről jöttek. Bihar nem volt a honfoglalás előtt központ, ezt csak ő említi.
De, ha már így állunk, rengeteg bizonyíték szól a románok Erdélyi jelenléte ellen a honfoglalás korában.
Például Erdélyben a 13.század végéig lejegyzett 511 helynév közül 3 román eredetű.
Ha el is fogadnánk Anonymust, akkor meg kellene magyarázni, hogy miért nem szól több forrás a románokról. Ugyanis egy korabeli forrás sem említ románokat a honfoglalás korában Erdélyben.
Az Anonymus által honfoglalás előtti központoknak leírt Bihar, Titel, Gyalu püspöki székhelyek voltak a korai Magyar Királyságban, valószínűleg nagyobb keresztény lakossággal rendelkeztek a honfoglalás előtti időkből
A románok meg már a 18. század eleji osztrák felmérések alapján is Erdély lakosságának minimum a felét tették ki, ami elég nehezen magyarázható ha a 13. században jelentek volna meg ott.
#16 Csak hogy a nagy keresztény lakosságra nincs egykorú forrásos bizonyíték. Egy szem sem. Könnyen magyarázható a püspökség létesítése azzal, hogy a magyarságot keresztény hitre akarták téríteni.
“A románok meg már a 18. század eleji osztrák felmérések alapján is Erdély lakosságának minimum a felét tették ki, ami elég nehezen magyarázható ha a 13. században jelentek volna meg ott.“
Miért is lenne? A kettő között kb. fél évezred telt el! A honfoglalás és a XV. század között telt el ennyi idő.
És a XV.században a Kárpát medencében a magyarság döntő többséget tett ki. Tehát a fél évezred sok idő.
“Meg mi lett volna a nagymértékű bevándorlás oka? A középkor végén és a kora újkorban a románok teljesen jogfosztottak voltak Erdélyben.”
A vándorlás a románság hegyvidéki transzhumáló állattartásából fakadt és ezért mindig új legelőket kerestek. Az meg hogy a románok elnyomás alatt éltek…….Nem igaz. Ugyanannyi joguk volt, mint Havasalföldön, akár nemesek is lehettek belőlük lásd: Drággfy, Nopcsa családok.
Igen, a kérdező a #15-ös válaszában tapint rá a lényegre.
"Ha el is fogadnánk Anonymust, akkor meg kellene magyarázni, hogy miért nem szól több forrás a románokról."
Az a baj a román történetírással, hogy van egy ideológiai-politikai "megrendelés", egy prekoncepció, aminek az a lényege, hogy az államuk létét legitimizálják. A történettudományt ennek a célnak rendelik alá.
Az a módszerük, hogy ha van 100 forrás, ami nem említi a jelenlétüket, azt figyelmen kívül hagyják, mintha nem is lenne. De ha találnak egyet (mint Anonymus gesztája), amit tudnak "használni", akkor arra lecsapnak és kiforgatják, felnagyítják, úgy állítják be, mintha kizárólagos lenne. Műfaji jellegzetességekkel, forráskritikával nem törődnek. Ezért fordulhat elő, hogy annak ellenére, hogy a helynevek elemzése, a régészet, de még a történettudományi forrásanyag sem támasztja alá a jelenlétüket a 13. század előtt, találnak egy irodalmi művet (gesztát), ami viszont (szerintük) igen, akkor úgy tesznek, mintha csak ez lenne az "igazuk" egyetlen kútfője.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!