Az általánosan elterjedt magyar történelemfelfogásban miért próbálják folytonosnak beállítani a magyar államiságot?

# 20

IDÉZLEK: "Tehát olyan területeken amelyek a mai Magyarországnak nem is részei? És ettől folytonos a mai Magyarország a középkori Magyar Királysággal."

Katasztrofális az érvelésed.

1.) Csúsztatsz. Ugyanis nem azt állítottam, hogy ettől folytonos.

2.) Erdély és a Felvidék jó 1000 évig a magyar állam területe volt, attól, hogy ma már nem az. Ahogy

Mexikó is attól még Spanyolország

része volt 300 évig, hogy ma nem az.

IDÉZLEK: "Gyakorlatilag be se tehette a lábát abba a városba, állíthatott bármit magáról. Akár Kubára is elmenekülhetett volna és tarthatta volna magáTt konstantinápolyi pátriárkának, attól még nem lett volna az."

Bocs, de az egri egyházmegye nagy része a Habsburgok Királyi Magyarországára esett. Attól, hogy Eger városa elesett, az egri püspök tényleges joghatóságot gyakorolt egyházmegyénk nagy részén.

Vagyis minden felhozott példád könnyen cáfolható.

# 21

IDÉZLEK: "

Ha nem lenne világos, hangsúlyozom hogy a MAI MAGYARORSZÁGRÓL beszélek. A mai Magyarország területén pedig igenis volt államiság, intézményrendszer, elitek és lakosság cseréje is az oszmán-török hódítás után. Az hogy a mai Szlovákia és az Erdély területén mi volt, teljesen lényegtelen ebből a szempontból."

Sajnos nemzetközi hírű, akadémikus történészek cáfolnak Téged.

Márpedig Te, már megbocsáss, egy Kosáry Domokoshoz, egy Szakály

Ferenchez, vagy Pálffy Gézához

képest csak egy címzetes senki vagy.

Azzal, hogy a magyar állam folytonosságát tagadod, komplett hülyeséget állítasz.

# 24

IDÉZLEK: "Elfogult magyar történészektől mit vársz, akiktől megvonják az állami támogatásokat ha nem a hivatalos politikai álláspontot képviselik?"

Csakhogy a nemzetközi mainstream történettudomány szintén sohasem kérdőjelezte meg a magyar állam folytonosságát 1526 után.

Ezzel csak azt árulod el, hogy fogalmad sincs a magyarországi és nemzetközi történetírásról, mert ostobaságot ostobaságra halmozol.

Érdekes módon olyan nemzetközi hírű, egyetemes jelentőségű történészek, mint a 20. században az egyik legnagyobbnak tartott Fernand Braudel sem kérdőjelezték meg a magyar állam folytonosságát.

Valahogy a brit, német, spanyol, olasz, stb. történetírás sem kérdőjelezi meg a magyar állam folytonosságát.

Tehát újra és újra meg vannak cáfolva a hagymázas nézeteid, amelyek nettó ostobaságok.

Kérdező, 1526-ban igaz, hogy az állami elit jelentős része elesett a mohácsi csatában, viszont a magyar állam intézményrendszere továbbra is fennállt és működött. Azaz középszinten működtek a nemesi vármegyék, felső szinten működött a rendi országgyűlés, sőt, nagyon is működött, mert sikerült már az 1526-os évben két királyt is választaniuk.

Nem értem, hogyan lehet amellett érvelni, hogy a magyar államiság megszűnt, amikor 1526 végétől két király is volt az országban, Szapolyai János szerinted minek a királya volt?

Amiket fentebb írsz, hogy széthordták a királysírokat, elfoglalták a székvárosokat stb., azok később következtek be, 1526-ban igaz, hogy az oszmánok feldúlták Budát, de ezután kivonultak, az ország középső része ezután a két király hatalmi játszmájának áldozatává vált.

Amiről írsz, inkább 1541 után következett be, ettől fogva annektálta a török a birodalmába az ország középső részeit, amelyet egyre bővített. De még ennek ellenére is, hogy pl. elfoglalták Esztergomot, továbbra is működött az esztergomi érsekség, és a többi püspökség is, aminek a középkori székvárosát elfoglalták. Vagyis ki voltak nevezve ezek a tisztségek, létezett esztergomi érsek, egri püspök (miután elfoglalták Egert) stb. A rendi állam működése nem ahhoz kötődött, hogy mely középkori központokat foglalták el, az intézményrendszert kell nézni, és ennek működése nem szakadt meg. Pl. a magyar országgyűlés átkerült Pozsonyba, vagyis attól függetlenül, hogy az ország középső részét elfoglalták, még működött a magyar állam.

Az Erdélyi Fejedelemség is a középkori Erdélyi vajdaságra épült rá, ennek az államnak a felépítése, szervezete gyakorlatilag szinte ugyanaz volt mint a középkorban, az erdélyi három rend tovább működött, tovább működtek a szabad királyi városok, a nemesi vármegyék, a székely székek. Az igaz, hogy a középkori vajdaság területén kívül más magyarországi vármegyéket és vármegye-maradványokat is a fejedelemséghez csatoltak, tehát az államalakulat nem konkrétan egyezett meg a középkori vajdaság területével, annál nagyobb volt, de az intézményrendszere a középkori magyar állam folytatása volt.

Vagyis nemhogy nem szűnt meg a magyar államiság, hanem két állam is a folytatása lett, habár az erdélyi fejedelem elvben elismerte a magyar király főségét...

Amiket írsz, azok teljesen zagyvaságok, az, hogy lakosságcseréket emlegetsz, az ismeretek hiányára utal, szerintem inkább olvass a témában.

Az meg nem érv, hogy a történészek csak akkor kapnak állami támogatást, ha azt írják, amit a politika hallani akar. A rendszerváltás előtti történészek és a 2010 előtti történészek sem gondolták, hogy 1526-ban megszűnt a magyar államiság, a külföldi történészek sem gondolják ezt, sőt, a világon senki nem gondolja ezt rajtad kívül (és néhány turbórománon kívül, akik szerint mi Mongóliából származunk).

# 26

Én keverem a szezont a fazonnal?

Amikor az egész nemzetközi és magyar történettudomány álláspontja az, amit én is képviselek?

IDÉZLEK: "Az 1526 előtti állapotok megszűntek, nincs mit ezen tovább magyarázni."

Nem szűntek meg, mert teljes kontinuitása, folytonossága van a magyar államiságnak az intézmények és az elitek szintjén a Habsburgok Királyi Magyarországában és az Erdélyi Fejedelemségben.

Az, hogy a Felvidék, amely a Habsburgok Királyi Magyarországa területének többségét kitette és az Erdélyi Fejedelemség területe ma már nem tartozik Magyarországhoz, AZ NEM SZÁMÍT.

Azért nem számít, mert a például Felvidék az államalapítástól ténylegesen 1918-ig MAGYARORSZÁG RÉSZE VOLT. FOLYAMATOSAN!!!!!!