Ha a nyugatiak összefogtak volna Kelet-Európa lakosai ellen és leigázták volna őket, akkor ma egész Európa olyan lenne, mint Kanada?

Szóval azt kérdezed, hogy a nagy földrajzi felfedezések előtt a nyugatiak összefogtak volna Kelet-Európa ellen...

Nos.

1. Nyugat-Európa nem volt egységes, éppen ezért egymás ellen háborúztak. De olyannyira nem volt egységes, hogy magának Franciaországnak is több száz évbe telt egyesülnie, vagyis a királyi hatalomnak megerősödnie a feudális anarchiában. A Német-Római Birodalom esetén pedig éppen fordítva, a kezdetben erős császári hatalom folyamatosan gyengült, a birodalmat alkotó fejedelemségek pedig erősödtek...

2. Éppen ebből a feudális jellegből következik, hogy politikailag Európa nem hogy nem tudott egyesülni még regionális szinten sem, azt belegondolni, hogy expanziót hajtsanak végre a középkorban, eléggé arra vall, hogy nincsenek ismereteid arról, milyen lehetett akkoriban Európa...

Egyébként nyugat-keleti irányú expanzív törekvések voltak a korban, pl. a keresztes hadjáratok, de ott is éppen azt látjuk, hogy a feudális viszonyokat exportálták a Közel-Keletre, és az ottani államocskák sem voltak egységesek, sok esetben egymás ellen zsörtölődtek. A keresztes hadjáratok közé tartozik, amikor Velence elfoglalta Bizáncot (tehát vehetjük nyugat-keleti expanziónak), de ott is azt látjuk, hogy a Bizánci Birodalom sok apró nyugatias feudális államocskára esett szét a Balkánon, amelyek harcoltak egymással...

És még annyit ehhez a gondolatmenethez, hogy a 14-15. századra éppen befejeződtek már a keresztes hadjáratok, de ekkoriban Nyugat-Európában egy óriási háború dúlt (százéves háború) Anglia és Franciaország között, amelybe más nyugati államok is beavatkoztak, a Német-Római Birodalomban nagy probléma volt pl. a huszita kérdés stb. De ott van még a pápaságnak a nagy problémája (Avignoni pápaság), ami szintén politikai feszültségek forrása volt. A korszak vége felé a Német-Római Birodalom egyes területei függetlenedtek, a császár hatalma egyre csökkent stb. Egyáltalán nem mutatott semmi afelé, hogy Nyugat-Európában lett volna esély arra, hogy egy egységes keleti irányú expanziót hajtsanak végre.

3. A harmadik tényező, hogy az 1300-as évek végétől a kedvezőtlen éghajlati változások miatt csökkenttek a termőterületek, éhínségek pusztítottak, ami kéz a kézben járt a százéves háborúval.

4. De ami feltette az i-re a pontot, az a pestisjárvány volt. Mindezek következtében pont hogy a földrajzi felfedezések előtt közvetlenül Európa nyugati része éppen hogy tropára ment, a lakossága majdnem a felére esett vissza, emellett óriási gazdasági válság is volt, aminek mikéntjébe és okaiba most nem megyek bele.

A kedvezőtlen éghajlatnak, pestisjárványnak és a százéves háborúnak a 15. század közepén igaz, hogy vége lett, de ekkor más tényezők mutattak afelé, hogy Nyugat-Európa soha nem lesz egységes, éppen a Habsburgok megerősödése, és Európai hegemóniára törése, ami kiélezte az ellentéteket a franciákkal, tehát az 1500-as évek elejére már javában meghatározta a francia-Habsburg ellentét a kontinenst, hamarosan pedig elindul a reformáció stb.