A románok jogosan szereztek meg Erdélyt Magyarországtól mert ők voltak többségben Erdélyben és szerződésük is volt rá?

# 11

Idézlek: "Igen az volt. Mindig is román volt. Erdély romànságát soha nem volta senki kétségbe."

Csak a magyar történészek vonják kétségbe azt a teljesen hamis állításodat, hogy Erdély román fejedelemség volt.

Javaslom olvasd el az Erdély története című háromkötetes, neves történészek által írt szakirodalmat: [link]

"A románok jogosan szereztek meg Erdélyt Magyarországtól"

Már itt bukik az egész kérdés, mert a közhiedelemmel ellentétben Erdély akkor nem volt Magyarország része. Az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, amely jogi értelemben egy egységes államalakulatnak minősült, nem voltak pl. önálló magyar külképviseletek, nem volt önálló magyar külpolitika. Az OMM 1918 végén összeomlott és a területeiért marakodás kezdődött a népei között, amelyben a magyarok alulmaradtak. A trianoni békeszerződés sem rendelkezik semmiféle területek átengedéséről, az OMM felbomlását és az területen létrejövő új államalakulatok határainak elismerését rögzítette.

# 13

IDÉZLEK: "Már itt bukik az egész kérdés, mert a közhiedelemmel ellentétben Erdély akkor nem volt Magyarország része. Az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, amely jogi értelemben egy egységes államalakulatnak minősült, nem voltak pl. önálló magyar külképviseletek, nem volt önálló magyar külpolitika."

Te hol voltál történelem órán?

Az Osztrák-Magyar Monarchia két önálló állam, Ausztria és Magyarország államszövetségeként, reáluniójaként létezett, amelyet a kiegyezést szabályozó osztrák és magyar (1867. évi XII., XIV., XV. és XVI.) törvények is deklaráltak.

LÁSD: 1867. évi XII. törvénycikk a magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekü viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról

[link]

Az Osztrák-Magyar Monarchiában külön osztrák és külön magyar kormány létezett, külön osztrák és külön magyar törvényhozás, sőt nem létezett osztrák-magyar állampolgárság sem, a Monarchia lakói vagy osztrák, vagy magyar állampolgárok voltak.

# 13

IDÉZLEK: "A trianoni békeszerződés sem rendelkezik semmiféle területek átengedéséről, az OMM felbomlását és az területen létrejövő új államalakulatok határainak elismerését rögzítette."

Talán el kellene olvasni azt a trianoni békeszerződést:

"42. Cikk. Magyarország a maga részéről lemond a Szerb-Horvát-Szlovén Állam javára..."

" 45. Cikk. Magyarország a maga részéről lemond Románia javára..."

"49. Cikk. Magyarország a maga részéről lemond a Cseh-Szlovák Állam javára .."

"53. Cikk. Magyarország lemond Fiuméra és a körülötte fekvő azokra a területekre vonatkozó minden jogáról és igényéről, amely területek a volt Magyar Királysághoz tartoztak, s amelyek később meghatározandó határok között feküsznek. "

# 16

IDÉZLEK: "A Monarchia ideje alatt Budapesten nem volt egyetlen külföldi nagykövetség se, ahogyan önálló magyar külképviselet se létezett. Ennélfogva Magyarországot nem lehetett önálló, szuverén államnak tekinteni, nem rendelkezett a saját sorsa felett pl. a háborúról is Bécsben döntöttek."

Nem igaz, mert amiket írtál nemzetközi jogilag nem feltételei a szuverén államiságnak. Továbbá nem Bécsben döntöttek a háborúról, hanem I. Ferenc József osztrák császár és magyar király döntött róla.

A magyar történeti alkotmány értelmében a hadüzenet, a háború és béke kérdése szigorúan királyi felségjog, azokról csakis Magyarország királya dönthet egyszemélyben, 1914-ben Magyarország királya pedig I. Ferenc József volt. A történeti magyar alkotmány értelmében a magyar kormánynak, miniszterelnöknek és Országgyűlésnek ebbe semmiféle beleszólása sem volt.

Példák:

Norvégia az 1815-1905 közötti svéd-norvég perszonálunió alatt nem rendelkezett saját külpolitikával, diplomáciával és diplomatákkal, a norvég külügyeket Svédország külügyminisztériuma és diplomatái vitték.

Az Izlandi Királyság 1918-ban hivatalosan elnyerte függetlenségét Dániától, a két állam között csak perszonálunió állt fenn, ennek ellenére 1944-ig, az Izlandi Köztársaság kikiáltásáig Dánia látta el az izlandi külügyeket.

8:

Pedig kürasszír írja helyesen. Az Erdélyi Fejedelemség egy magyar vezetésű állam volt. A fejedelmek a magyar főnemes, majd magyar király Szapolyai János leszármazottai voltak, a nemesség pedig szintén magyar volt (ezen kívül a székelyeknél pedig általános nemesség volt). A román lakosság teljes egészében jobbágy volt (ugyanakkor magyar jobbágyság is volt, csak ők nem a székelyek voltak).