A középkorban a Nyugat miért volt városiasodottabb, mint például Magyarország?

Meg a hódoltság miatti háborús állapotokkal, rombolással.

Nézd meg a történelmi Magyarország török által nem rombolt részén maradtak ám középkori városok épségben.

#4: Az itáliai városállamok is önkényuralmi rendszerűek voltak (Machiavelli: A Fejedelem), ez mégsem vetette vissza őket.

Szimplán csak számított az elhelyezkedés - a középkori Európában nagy előnyben voltak a tengerparti települések. Egy tengeri kikötő aranyat ért, hiszen a kereskedő utak oda futottak be, a világ bármely táján termelt javak eljuthattak oda. Velencét még az sem zavarta, hogy mocsárra épült - pusztán kereskedelemből a középkor egyik legfontosabb erőközpontjává küzdötte fel magát.

Az enyhébb klíma is sokat nyomott a latba az óceáni és mediterrán éghajlatoknak kedvezve - több kis jégkorszakot is nyilván tartanak a meteorológia történészek.

A 13. századig egyébként messze Konstatinápoly volt a legnagyobb központ Európában, ami kicsit sem nyugat. London és Párizs ekkor még sehol nem volt, az Ibériai-félsziget belseje pedig épp úgy lakatlan puszta volt, mint Kelet-Európa. Norvégia, Svédország, Finnország meg még sokkal inkább az európai civilizáció határmesgyéjének számított, mint Magyarország. Majd csak a 16.-17. század környékén törnek fel ezek az országok és válik szignifikánssá a városi lakosság.

Illetve van még a Német-római birodalom - ott egyértelműen az egyház befolyása növelte a városiasodást - német területen az első nagy városokat mind egyházmegyék fejlesztették - a szerzetesek és püspökök csatornákat, utakat építettek, új mezőgazdasági módszereket honosítottak meg. De az észak-spanyol városokban is erősen érződik a katolikus egyház máig tartó hatása, az El Camino zarándoklat állomásai jelentősen városiasabbak voltak, mint mondjuk a délebbi területek.