A török-kori népességcsökkenésnek mik a szükséges következményei?

Ha kizárólag országon belüli áttelepülésekkel akarták volna megoldani a néptelenségi problémát, akkor sokkal több idő kellett volna az újranépesedéshez. A termőföldek lassabban lettek volna újra művelés alá vonva, az ipar és a kereskedelem felfutása sem lett volna olyan gyors stb. Ezek miatt a nemesség és az állam bevételei is sokkal nehezebben indultak volna növekedésnek.

Viszont ott voltak a német területek tele népességfelesleggel, plusz az oláh és szerb területekről is szívesen jöttek ide a népek az ottanihoz képest jobb életkörülmények miatt. A magyar nemesség és az udvar pedig lecsaptak a kínálkozó lehetőségekre. A nacionalizmus mint eszme gyakorlatilag nem létezett akkoriban, ezért aztán nem is intézkedhettek volna nacionalista elvek mentén. Azt nem tudhatták, hogy ez a folyamat hozzá fog járulni az ország 2/3-ának elvesztéséhez majd 200 év múlva...

Az sem igaz, hogy a svábokat a magyar parasztság germanizálása céljából hozták. Eleve olyan területekre lettek telepítve ahol vagy egyáltalán nem voltak magyarok(Temesköz, Bácska) vagy csak ritkás magyar lakosság volt(Délkelet-Dunántúl pl.). Tehát amerre ők letelepedtek, ott nem is nagyon volt kit germanizálni. Ha ez lett volna a cél akkor a magyarok által sűrűn lakott részekre is telepítették volna őket(Dunántúl nyugati része, Csallóköz, Zemplén, Debrecen vidéke, Székelyföld stb.).

Lehetne a változata vagy rövidítése, viszont nem az.

- I. Lászlónál - Ungariae

- III. Bélánál - Hungariae

- 1800 környékétől - Regnum Hungariae vagy Regnum Ungarie

A "H" az elején a latinban küzdelmes és sokszor lemarad, de hozzátartozó lenne lényegében és a "H" kiejtése már a 4. században kezdett eltűnni, az 5. században még ejtik. A "H"-val írott forma magyar részről pedig III. Bélától már használatban volt.

Kora középkori forrásokban Ungri, Ugri, Ungarii, Ungarn, Ungherese, Ungheria. Nálunk III. Béla magyar nyelvűsége hozzáteszi az elején a H-t és lényeges, hogy magyarul az fontos és helyes írásmód, mivel magyarul beszélő írta úgy. Majd a késő középkorban a külföldi írásokban is hozzá kerül a H kezdés. A Regnum Hungariae pedig csak 1800 után jelenik meg a Habsburgoktól.

Ez igaz. A feljött mellékes témához volt.

A betelepítéshez akkor...

A népességrobbanáshoz pont a fordítottja kell, mint ami a helyzet akkor volt, vagyis több ok is előidézheti. Sok földműves, állat tartó és kézműves még el is menekült

- Egyik az elhalálozások csökkenése valamilyen okból. Ez lehet a békés időszak, amikor nincs huzamosabb időn keresztül háború. Nyilván növekszik a népesség, mivel a katonák nem halnak meg és a lakosság többi tagját sem ölik meg. Olyankor a népesség növekszik. De ez pont nem volt lehetőség, hiszen a népesség háborúk miatt lecsökkent.

- Másik lehetőség a népességnövekedéshez a jó termés és erősödő gazdaság is amikor az emberek több gyereket vállalnak, hiszen el tudják tartani azokat. Na ez a lehetőség sem volt meg a háborúktól elnéptelenedett országban, mert a gazdaság nagyon alacsonyra esett vissza.

- További lehetőség a népesség növekedéséhez, ha a termelés módszerei javulnak, új és gazdaságosabb mezőgazdasági technológiák jelennek meg és az élelmiszer termelés növekszik tőle. Ez sem volt adott a korban.

- Lehet ok a több gyerek születése valamilyen társadalmi viselkedés folytán, kulturális szokásból, vallási előírásokból, vagy a nagycsaládok népszerűsége és erős családcentrikusság is, de lehet királyi rendelet és még sok hasonló. Lehet olyan oka is, hogy fiatalabban házasodnak és így egy generáció hamarabb vállal gyereket. Ilyenek viszont szintén nem voltak adottak, sőt az ország belső helyzete sem volt annyira alkalmas hozzá.

- És marad az utolsó lehetőség a migráció vagy betelepítés. Ez lehet természetes betelepülés és szándékos is. A korszakban ez utóbbin volt a nagyobb hangsúly, de önmaguktól is szívesen vállalkoztak a túlnépesedett nyugatról ide jönni. Volt aki zöldséget, gyümölcsöt termeszteni jött, más molnár vagy más foglalkozású volt. Még uralkodói és nemesi segítségeket is kaptak, ami kedvezőbbé tette számukra a megtelepedést. Ezt nem csak a királyi intézkedések segítették, hanem az egyház is és voltak jó kapcsolatok is hozzá.

Még a szándékos inkább németesítés is benne volt, hogy a nyugati területekre ne annyira horvátok (stb) települjenek, hanem németek. És, ha megnézed a népességnövekedés általános okait, akkor azokat nem mindig lehet csak úgy előidézni. Így az ország újjáépítésében a betelepítés tudott gyorsabb eredményeket hozni.