A tudás megöli a hitet?

Figyelt kérdés

Sokan próbálják kikerülni a kérdést és úgy állnak hozzá, hogy két különböző dolognak tekintik a tudományt és a vallást, de szerintem ütik egymást.

Eleve ha valamit már tudunk, akkor ott nincs szükség hitre, aztán meg a módszertan teljesen üti egymást, mert tudásnak azt tekintjük, ami igaznak bizonyul a bizonyítékok leellenőrzése után, amíg a hit mint módszer nem igényel bizonyítást, elég ha 'bemondásra' elfogadja a hívő az állítást, amit egy számára tekintély, mint pl.: a Biblia, vagy a vallási elöljárója, vagy bárki más állít.

Elnézést kérek, hogy a tudomány rovatban vallással kapcsolatos kérdést tettem fel, de ez jórészt filozófia, továbbá kicsit felbosszantott ez a kérdés https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__1..

amelyben a hívő tudósokról van valami otromba vélemény kifejtve.

Szerintem azok a tudománnyal foglalkozó emberek régen, akik jelentős eredményeket tudtak felmutatni, kizárt, hogy valóban hívők lettek volna, mert ha már elfogadták és igényelték a tudományos módszert, amit rendkívül jó színvonalon műveltek is, akkor kizárt, hogy bármiben is visszatértek volna az egyszerű hithez és ahhoz, hogy bármit igaznak fogadjanak el, bizonyítékot igényeltek, mint minden ember, akinek tudományos a gondolkodása.



#tudomány #hit, hiedelem
szept. 22. 14:32
A kérdező szavazást indított:
A tudás és a hit összeegyeztethető.
A tudás és a hit összeegyeztethetetlen.
17 szavazat
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
29%

Igen. Ha tudsz, már nem kell hinned.


A tudás a hit hóhéra.

szept. 22. 14:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
71%
A tudomány és a hit összeegyeztethető. A tudomány és egy több ezer éves vallási könyv történeteinek szó szerinti értelmezése és a szó szerinti értelmezésben való hit nem.
szept. 22. 14:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:
70%

Itt több dolog is van.

Egyrészt az ember fel tudja osztani a világot. Abban a részben, ahol a tudás szükséges, ott azt használja, ahol a hit, ott azt, és általában nem keveri össze a kettőt. Például Átlag Joe elballag a templomba, ahol azt hallja, hogy a Föld 6000 éves, bólogat. Aztán elmegy egy dinó kiállításra, ahol 160 millió éves dinókat nézegethet, erre is bólogat.

Ugyanígy egy hívő tudós, amikor kutat, akkor tudós. Akkor így dolgozik. Amikor pedig a hitéről van szó, akkor hívő. De akkor nem kutat.


A másik dolog az, hogy a KORLÁTOS tudás egyeztethető össze a KORLÁTOS hittel.

Ugye mindentudás eleve nem létezik... a fanatikus, korlátlan hit pedig nem egyeztethető semmivel, mert fanatikus.

Gond ott van, ahol a tudás konkrétan ütközik a hittel. Értelmes ember ilyenkor a tudást fogadja el.

szept. 22. 14:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 anonim ***** válasza:
A vallást öli meg, a hitet nem.
szept. 22. 16:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 anonim ***** válasza:
100%

Kérdező, azért erről lenne egy kérdésem:

ha te tudsz valamit - tehát isten bizony tudod, garantáltan - akkor miért is akarnál valami mást HINNI?

szept. 22. 16:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 A kérdező kommentje:

5

Ez az, Mondom, hogy ütik egymást.

Hit csak ott lehetséges, ahol tudatlanság van.

Olyan ez, mint a fény és a sötétség, a tudás fénye eloszlatja a tudatlanság sötétségét és vele együtt a hitet is száműzi.

szept. 22. 18:54
 7/12 anonim ***** válasza:
0%

Már csak azért se üti egymást mert más a tárgya a két dolognak.

A vallás a lélekkel foglalkozik. A tudomány a világ megismerésével.


Ha azt mondanánk, a tudomány üti Picasot mert az nem realista, a valóságnak megfelelően ábrázolta az embereket, akkor is inkább szűk látókörűseget érzékelnenk és nem éles látást.


Egy idézet egy híres fizikustol, Niels Bhortol a válláról


"Emlékeznünk kell arra, hogy a vallás egészen más módon használja a nyelvet, mint a tudomány. A vallás nyelve szorosabb rokonságban áll a költészet nyelvével, mint a tudomány nyelvével. Igaz, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a tudomány objektív tényekre vonatkozó információkkal, a költészet pedig szubjektív érzésekkel foglalkozik. Ezért arra a következtetésre jutunk, hogy ha a vallás valóban foglalkozik objektív igazságokkal, akkor ugyanazokat az igazságkritériumokat kell elfogadnia, mint a tudomány. De én magam túlságosan önkényesnek találom a világ objektív és szubjektív oldalra osztását. Az a tény, hogy a vallások korszakokon át képekben, példázatokban és paradoxonokban beszéltek, egyszerűen azt jelenti, hogy nincs más mód a valóság megragadására, amelyre hivatkoznak. De ez nem jelenti azt, hogy ez nem valódi valóság. És ennek a valóságnak objektív és szubjektív oldalra osztása nem vezet messzire."

szept. 22. 23:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 anonim ***** válasza:
53%

"A vallás a lélekkel foglalkozik."

Meg minden mással is. 200 éve még kőkemény igazságnak tartották minden kijelentését.

Úgyhogy óvatosan az ilyen kijelentésekkel.

szept. 23. 00:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 anonim ***** válasza:

Igen, hihetjük ezt is. Akkor hihetjük, ha erősen hézagos a tudásunk e fogalmakról.

Aki az embert egyfélének képzeli, nem ismeri. Az ember az egyetlen érző, szellemiséggel, én és öntudattal bíró lény az általa ismert világban. És egy ennyire komplex valamiről nem lehetséges egytulajdonságú állításokat mondani.

Az ember egyfelől adott mennyiségű és minőségű tudással rendelkezik a világról. Másfelől rengeteg nemtudáással ugyanerről. A szellemisége kényszeríti, hogy reagáljon az őt ért hatásokra, és ha tudja, mit kell tennie, az elégedettséggel tölti el. Ha nem tudja, akkor félelmet, bizonytalanságot érez és erős késztetése lesz ezt megszüntetni. Ennek módja függ a beállítottságától, tudásától, de legalább ennyire pillanatnyi lelkiállapotától. De hanem érez csökkenést e téren, akár képes megbolondulni is, ez az evolúció adománya, élete megóvása érdekében.

A hit sokkal több a vallásnál. A vallás e hitnek csak egy megnyilvánulási formája. A vallás az előbbi védekezés azon esete, mikor minden tudománya kimerül, de erős kényszert érez a megoldásra. Kitalálja a mindenre képes lényt, hogy őt az megvédelmezhesse (mert van annyi esze, hogy a jövőben egy másfajta félelmet fog érezni, nem érdemes akkor valami újat kitalálni, egyszerűbb a problémát mindenkorra megoldani). Csakhogy minden gondolat, amt az ember kitalál, egyfelől okkal történik, másfelől onnantól önálló élete lesz (ahogy minden tudományágnak is). És a vallás fejlődik, szerveződik, lesznek emberek, akik erre specializálódnak, innentől pedig erős érdekük fűződik ezen állapot fennmardásához.


Számos ember, aki nem vallásos, hirtelen megoldhatatlannak tűnő bajban önkéntelenül felsóhajt: istenem segíts. Nem, nem lett vallásos. És eddig se titkolta, ami most kibukott. Szó sincs ilyesmiről, ez egy önkéntelen védelmi reakció és természetes. Értelmes emberek pontosan tudják, a tudomány a világ megismerésére szolgál abból a célból, hogy életünk szebb legyen (mert mi. emberek hiszünk abban, hogy ez lehetséges, és a hatásokat nem elviseljük, hanem érdekeink szerint reagálunk. És pontosan tudják, az ember attól az, hogy érzelmei vannak, hogy nem tökéletes, és néha akár irracionálisan fél. És ahogy a világot tudós szemmel vizsgálja, ugyanazért most fohászkodik, mert ettől megkönnyebbül, és tudja, nyugodtabb állapotan könnyebb jó döntést hozni. Ez a vallás és ez a tudomány egymást kiegészíti, hogy az embernek jobb élete legyen. Az a vallás azonban, amely embereket eltéít a tudománytól pusztán azért, hogy az illető az eltérítő által irányítható legyen, nos az a vallás káros, mert nem az embert mint lényt szolgálja, hanem egyes embereket szolgál abból a célból, hogy más emberek hasznot hajtsanak neki (és a haszon korántsem kell, hogy pusztán anyagi legyen, az uralkodási vágy is emberi tulajdonság).


Ez a kérdéskör tehát sokkal összetettebb, mint elsőre látszik. Annyira, hogy az ateizmus is a vallás egy formája. Sokféle istenben lehet hinni, és lehet annak nem létezésében is hinni. Ám a tudatos ember nem hisz, hanem kutat, bizonyít. Ugyanez az ember, ha éppen érzelmei a fontosak, számtalan dologban fog hinni. Szépségben, szerelemben, abban, hogy nem lesz beteg, hogy holnap valami nagyot alkot (még ha tudja is a racionális eszével, hogy nem fog), és ezt teszi pusztán azért, mert ettől jól érzi magát, felszabadul és a végén tényleg nagyot alkot. Még az is lehet, hogy templomba megy, mert ettől felüdül. De ez a cél, még ha formálisan egyezik is, alapvetően tér el egy bigott vallásos ember gondolatvilágától, és vele egy platformon soha nem lesz.

szept. 23. 18:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 anonim ***** válasza:

A többi gondolat rendben van, de az ateizmus az továbbra sem vallás.

Minőségileg különbözik tőle.

Egy ateista pedig olyan, hogy nem vágyik arra, amit a vallás nyújt. Nem boldogítja a hit, neki a tudás kell. Mondom: a többi stimmel.

De általában azt képtelenek megérteni a hívők, hogy NEM hisz mindenki. Egy ateista például elviseli, hogy nem tud, és nem is tudhat mindent.

szept. 23. 18:35
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!