Milyen jogon kéne tudás alapúnak lennie a keresetnek?
Sokszor felmerül a kérdéskör (legalábbis az én környezetemben), hogy fú a diplomás emberek mennyit keresnek és hogy a kétkezi szakmákhoz képest egyre gyengébbek a fizetések.
A kérdés ami felmerült bennem (ne értsetek félre, én is diplomás irodai alkalmazott vagyok) az, hogy milyen jogon kéne egy diplomás irodai munkásnak jobban keresnie egyáltalán?
Én itt maximum a tanulás megtérülését (idő, pénz) tudnám felhozni indoknak.
De pl. egy 40 éves tapasztalattal rendelkező lakatosnak miért kéne kevesebbet keresnie, mint egy 40 év tapasztalattal rendelkező project managernek? Vagy pl. sokszor feljön, hogy az egyetemi oktatók..
Miért kéne egy zseni egyetemi oktatónak sokkal többet keresnie, mint egy árok ásónak? Azért mert okosabb?
A tudás nagyrészt vele született és gyermek korban elsajátított (tehát amikor még nem tehet róla az egyén).
X ember azért keressen többet, mert hozzá 3 nyelven beszéltek a szülők, logikai játékokat adtak a kezébe és már alapból is jó géneket örökölt a két diplomás szülőtől, könnyebben tudnak neki tanulásban segíteni stb? Y ember meg azért keressen kevesebbet, mert egész életében azt látja, hogy az apja anyja fizikai munkát végez, az édesapja állandóan szerel az udvaron, az édesanya meg takarítani jár el tisztességes dolgozó emberként, tegyük fel a két szülő nem beszél nyelvet így a gyereknek sem tudja ezt közvetíteni, tegyük fel nincs pénzük sem logikai játékokra. Sőt a gyereknek megtetszik a kétkezi munka, mert az apjától folyton ezt látja, akkor ezért kevesebb bér jár?
Ez picit olyan, mintha testmagasság arányosan osztanák a bért..
válasza:Kérdező, a kéne, meg hogy a piac hogy működik az eltér.
Az oktató terméke a képesítést szerzett tanuló, tehát ő közvetve teremt értéket. A szervezés is munka és fontos, képzeld csak az agy nélkül mire megy a test..
válasza:"Miért kéne egy zseni egyetemi oktatónak sokkal többet keresnie, mint egy árok ásónak? Azért mert okosabb?"
Több okból is. Egy árokásó ha rosszul csinálja a munkáját, akkor egy következő betemeti amit kiásott, és ás megfelelő árkot. Egy egyetemi oktató ha rosszul tanítja meg a gyerekedet az orvoslásra, aki emiatt pl. félrekezel valakit, aki meghal, azt nem lehet visszacsinálni.
Másrészt, egy árokásót bármikor le tudsz akasztani a szegről, árkot ásni bárki tud, akinek megvan a két keze, két lába, és legalább 85 az IQ-ja. Egy egyetemi oktatót azért már sokkal nehezebb keríteni, vagyis sokkal többet kérhet el a munkájáért.
Harmadrészt egy egyetemi oktató képes lehet árkot ásni is, míg egy árokásó aligha felelne meg egyetemi oktatónak. Ugyanez pepitában, egy egyetemi oktató nem csak egyetemi oktatásra, hanem adott esetben kutatás-fejlesztésre is használható, sőt, viszonylag kis erőfeszítéssel átképezhető akár más hasonló szerepre is. Egy árokásót legfeljebb aszfaltozónak vagy almaszedőnek lehet gyorsan átképezni, egyetemi oktatóvá vagy hasonlóvá meg általában lehetetlen.
A problémát én kicsit abban is látom, hogy ezt egy diplomával rendelkező számára külön magyarázni kell...
válasza:Ajajajj, sok problémás előfelvetés van a leírásban.
"A tudás nagyrészt vele született és gyermek korban elsajátított (tehát amikor még nem tehet róla az egyén)"
Öhm... nem, ez így nettó nem jó. Összemosod a készségeket, képességeket és szaktudást.
Vannak veleszületett adottságaink, ezek genetikailag meghatározottak, a körülmények csak pici mértékben tudják változtatni a kibontakozásukat.
Vannak viszont olyan képességeink, amik a gyakorlat útján fejlődnek, tökéletesednek.
Plusz ott a szaktudás, amit a könyvekből, vagy tanítás útján sajátítunk el.
Amikor tudás alapú fizetésekről beszélünk, akkor általában az utóbbiról beszélünk. Az árokásó egy betanított munka, nem kell hozzá semmilyen szaktudás. Képesség persze szükségeltetik (elősorban fizikaiak), mert azért kemény terheléssel jár a meló, nyilván nem tehetsz oda egy 30 kilós anorexiás beteget.
De összességében jóval kevesebb követelménynek kell megfelelni a beváláshoz, mint egy egyetemi oktatónak.
Utóbbinak mindenképp kell szaktudás, ismernie, értenie kell, amit lead. Nem árt egy kis pedagógiai érzék, mindenképp jó előadástechnika, és az se baj, ha segítőkész. Kell tehát egy óriási TANULT, SPECIÁLIS szaktudás, nem kevés, gyakorlat útján kifejlesztett KÉPESSÉG, valamint jónéhány veleszületett ADOTTSÁG is. Ebből eredően értékesebb lesz az ő munkája, hiszen jóval kevesebben alkalmasak ennek az ellátására.
(Ettől persze még van, aki nem alkalmas erre, de ebbe ne menjünk bele, árokásásra is van, aki alkalmatlan, mégis csinálja)
Az persze általánosítás, hogy MINDEN diplomás munka többet ér, mint a kétkezi. Egyáltalán nem így van. Jónéhány szenzációs szakember van (kőművesek, asztalosok, stb), akik értékesebb munkaerő, mint egy-két gyenge, sehonnani, névtelen fősulin értéktelen diplomát szerzett szellemi munkaerő (szándékosan nem nevezek meg szakokat, de tudjuk, hogy van egy rakás alibi szak, aminek a munkaerőpiaci értéke nulla). Ilyen esetben az ő tudásuk értéke kisebb, mint a szakemberé, azaz igenis keressen többet a 40 éve szakmában dolgozó kőműves szaktekintély.
válasza:#1-es vagyok, #2-esre nyomtam egyet, valami hasonlót írtam volna még, de igen.
Azért érdemes abba is belegondolni, hogy 10 ásóval hány nyelven tudod megérteni magad, és mennyi idő 1 ásóval ásást megtanulni és mennyi oktatónak lenni..
#1
"Kérdező, a kéne, meg hogy a piac hogy működik az eltér.
Az oktató terméke a képesítést szerzett tanuló, tehát ő közvetve teremt értéket. A szervezés is munka és fontos, képzeld csak az agy nélkül mire megy a test.."
1) Pont ez az, hogy a piac és a kéne az eltér. És eljutottunk oda, hogy vannak egyetemi szakmák, amiknél jobban keres egy hegesztő. Csak ilyenkor mindig jön az ismerősi körömben a felháborodás, hogy a hegesztő milyen jogon keres már többet, mint ő diplomával. Hát barátom ha nem ér semmit a diplomája, akkor nem ér semmit a diplomája és a hegesztő képességeire, tudására eszek szerint nagyon szükség van...
2) Mindenki része az egésznek, és úgymond értéket teremt. Sokszor a legalacsonyabb bérű emberek szakadnak meg a legjobban..
Hogy ez az érték mekkora érték, az meg teljesen relatív, szélsőséges példa: melyik a fontosabb? A telefonodra alkalmazást készíteni tudó programozó, aki megírja a kedvenc játékod, vagy a takarítónő, aki minden áldott nap feltakarítja az irodáját, a mosdókat stb. hogy ne rohadjon szét minden.
Ha az egyik programozó felmond, akkor túlzással nem születik meg egy százezredik játék, amivel az unalmunkat tudjuk elűzni. Ha a takarító felmond, akkor ugyan ekkora túlzással élve szétrohadnak az irodák, a folyosók és a mosdók..
Ki teremtett nagyobb értéket?
3) Agy nélkül mire megy a test? És egy agy mire megy test nélkül? Hogyan lehet ezt rangsorolni?
válasza:@4 Abba csak azért nem mentem bele, mert a kérdező írta a kérdésben, hogy
"Én itt maximum a tanulás megtérülését (idő, pénz) tudnám felhozni indoknak."
Szerintem ő is pont erre gondolt, hogy több idő és energiabefektetés (= több pénz) egyetemi oktatónak lenni, mint árokásónak.
Fura, hogy azt hiszitek, hogy bárki képes napi 12 órában árkot ásni, de nem mindenki képes oktató lenni. :D
Aki fogott már ásót életében a kezében, az pontosan tudja, hogy legalább annyira egyedi genetikával kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki alkalmas legyen a nehéz fizikai munkára, mint ahhoz, hogy valaki alkalmas legyen a nehéz szellemi munkára.
Az oktatók 99%-a soha az életben nem lesz képes egész álló nap a 40 fokban árkot ásni, ha úgy adódik. Az árok ásók 99%-a soha életében, semennyi tanulással nem lenne képes oktató lenni.
A hány nyelven meg egy vicc felvetés.
Hány nyelven takarítják ki a vécét, mielőtt bemész a budira, hogy ne összeszart vécére kelljen letenned a feneked? És hány nyelven káromkodnál, ha a vécés néni nem takarítaná ki és össze lenne szarva a vécé, amikor belépsz?
#6 igen pontosan erre gondoltam. Tovább tanulni az idő és pénz. Akárhogyan nézzük. Ennek kell lennie egy megtérülésnek valahogyan optimális esetben.
De ha nagyon nagy időtávlatban nézzük, pl. 30 év. Már egyáltalán nem jogos, hogy a diplomásnak feltétlenül magasabb keresetnek kéne járnia.
És sokszor nem is jár. Vannak diplomák, amikkel még 30 év szakmai tapasztalattal is kevesebbet lehet keresni, mint egy 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkező hegesztő bére. És számomra fura, hogy ez néhány diplomás embernek felháborító.
válasza:A munkaerő piac is csak egy piac. Az is a piac elvei alapján működik. Kereslet-kínálat. Ráadásul a példáid elég rosszak.
Nem, egy egyszerű bélyegnyaló 40 év után se fog sokat keresni az irodán. 30 éves tapasztalattal rendelkező józanéletű hegesztőt meg a világ túlfelére is felvesznek akár sok milliós fizetéssel. Egész egyszerűen, mert abból hiány van. Nem olyanból, aki egy kapupántot feltud taknyolni, hanem olyanból, aki egy hidat, reaktorblokkot össze tud hegeszteni megfelelően.
válasza:"Aki fogott már ásót életében a kezében, az pontosan tudja, hogy legalább annyira egyedi genetikával kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki alkalmas legyen a nehéz fizikai munkára, mint ahhoz, hogy valaki alkalmas legyen a nehéz szellemi munkára."
Valahogy mégis csak több árokásó van, mint egyetemi tanár, annak ellenére, hogy fizikailag sokkal megterhelőbb feladat és még kevesebbet is fizet...
"Az oktatók 99%-a soha az életben nem lesz képes egész álló nap a 40 fokban árkot ásni, ha úgy adódik."
Arra az árokásók jelentős része sem képes. Épp ezért, nem is dolgoznak 40 fokban a tűző napon. Hajnalban kezdik amikor már lehet látni, és 10-11 körül többnyire abbahagyják a munkát, mikor már kezd elviselhetetlen lenni a hőség.
És még egy dolog: az automatizálás. Árkot ásni géppel is lehet, egyetemi anyagot oktatni még egyelőre semmilyen gép sem képes.
De most te tényleg az mellett kardoskodsz, hogy egy árokásó keressen ugyanannyi pénzt, mint egy egyetemi tanár?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!