Milyen jogon kéne tudás alapúnak lennie a keresetnek?

Kérdező, nagyon egyszerű a dolog. Tanulj meg olyan szinten árkot ásni, ahogyan senki más nem képes, majd találj munkáltatót, aki hajlandó is alkalmazni téged kimagasló bérrel a kimagasló árokásó-tudományodért. És máris megoldódik ez a problémád.

"Utolsó felvetésként meg megkérdezném: miből gondolod, hogy több olyan árokásó van jelenleg, aki fizikailag a két kezével ássa az árkot, mint ahány oktató? Én ebben nem vagyok annyira biztos!"

Ma már valószínűleg valóban nem, hiszem - mint említettem - a gépesítés miatt ma már egy gép egy óra alatt képes kiásni annyi árkot, amennyire 5 ember képes egy egész álló nap, vagyis sokkal olcsóbban lehet egy gépet üzemeltetni, mint 5 embert fizetni, ezért nem alkalmaznak tömegesen árokásókat. De akár csak 50 évvel ezelőtt még valószínűleg lényegesen több volt a kétkezi árokásó, mint az egyetemi tanár.

"Az árok ásók viszont jogosítványt és tapasztalatot szereztek olyan gépek használatához, amik segítik a munkájukat (és így már nem is fizikai munka, magasabb bérrel, csak zárójelben jegyzem meg)."

Na látod csak. Amely árokásók elég értelmesek voltak, azokat bele lehetett ültetni egy ilyen árokásó masinába, vagyis lényegesen meg tudta növelni a saját termlékenységét az árokásó - következésképp a piac is magasabb bérrel árazza be őket. Egy jobb gépesített árokásó közel annyit keres mint egy egyetemi tanár - és még csak bele sem kell gebednie, mint a gép nélküli társának.

Mi ebben a nem logikus?

@14

"Ez a válaszod a sok picsogó diplomásnak is, akik kérdezgetik tőlem, hogy egy hegesztő miért keres többet, mint ők, ha "csak egy hegesztő és diplomája, nyelvtudása sincs"?"

Jelenleg veled beszelgetek, nem egy picsogo diplomassal, igaz?

Majd ha talalkozom egy picsogo diplomassal, akkor meghallgatom az o erveit is, es legjobb tudomasom szerint valaszolni fogok rajuk - a picsogasuk azonban nem igazan erdekel.

Nálad az a gond, hogy nem érted a gazdaság alapvető működését, nem tudod mit jelent értéket teremteni és mi a kereslet meg kínálat.

Szóval gazdasági értelemben (nem fogok szak szavakat használni) az érték PÉNZT jelent. Szóval nem kell filozofálgatni rajta, az egyetlen lényeges dolog, hogy mennyiért tudod te vagy a cég akinek dolgozol eladni azt a terméket. A játékot fejlesztő programozó cége rohadt sokat keres a reklámokból/játékon belüli tranzakcióból, magyarán sokat ér amit csinál. Egy takarító semmi értéket nem teremt konkrétan, vagy legalábbis egy programozóhoz képest gazdasági szemszögből tekintve semmit.

A kereslet és kínálat pedig egy mások fontos szempont a fizetéseknél. Nagy a kereslet a takarítókra, hiszen szükség van rájuk szinte mindenhol, de mivel szinte bárki eltudja végezni a munkájukat és semmi papír sem szükséges hozzá, így a kínálat is nagy. Egy programozóra nagy a kereslet, de a kínálat nem túl nagy, mert általában szükséges egy bizonyos gondolkodásmód, több száz óra gyakorlás belépő szintre, angol nyelvtudás és sok helyen diplomát is kérnek. De pl ezért nagy egy hegesztő fizuja is, mert a kereslet nagy, de a kínálat nem, hiszen kell papír, tényleges tudás és a szakma/fizikai munka szeretete vagy elviselése, mert nem mindenki fog hegesztőnek tanulni.

Persze ez a kereslet és kínálat meg mekkora értéket teremt valaki nem feltétlen számít, pl a tanárok nagy értéket teremtenek, a kereslet is nagy rájuk, de mégis kevés a fizujuk a legtöbb országban.

Az hogy neked a diplomás barátaid siránkoznak, az az ő bajuk, de egy értelmesebb ember tudja, hogy piaci alapon megy a fizu, teljesen mindegy mi a szakmád, milyen diplomád van stb.

Ezt most kötekedésnek írnám... Szóval szerinted a takarító fontos igaz, de aki a játékot fejleszti az nem, mert hát csak egy buta játék. Oké, de azzal a buta játéknak több tízerez/százezer embernek segít kikapcsolódni és elterelni a nehézségekről a figyelmet. Egy takarító nagyon maximum egy hatalmas irodában ha kevés takarító van, akkor kb 100+ embernek teszi tisztábbá, azaz mondhatni valamivel boldogabbá a napját. Na szóval ki is teremt nagy értéket?:) Meg azt halkan jegyzem meg, hogy az a bruttó 1.5M-et kereső programozó százezreket (azaz hát a cége) adózik a közösbe, még a takarító mennyit fog?

Most nem a takarítókat szidom, gondolom muszáj a gyengébbek kedvéért leírnom... Csak egyszerűen nevetséges érvelési hiba, ami pláne a focistáknál jön elő, hogy ők semmi fontosat nem csinálnak, de bezzeg egy random takarító... Mikor egy focista emberek millióit vidítja fel hetente többször, rengeteg pémzt adózik és ha nem is kedvességből, de muszájból adományozgat, de egy takarító mit tesz a társadalmunknak? Nevetséges ilyennel érvelni... Jobb lenne nagyobb fizu egy takarítónak is, de a politikusok fülét kell ezzel rágni, nem tanult/tehetséges embereket b*szogatni.

Amúgy lehet, hogy diplomás vagy (szinte kizárt), de biztosan nagyon egyszerű munkád lehet. Aki mérnök vagy egyéb mentálisan megterhelő irodai munkát végez, annak soha nem merülne fel ilyesmi a fejében, mint neked... Én data scientist vagyok és brutál nehéz amit csinálok, van proginfó msc és matek bsc diplomám és teljesen jogosan keresem halálra magamat, egyszerűen kiba*szott komplex amit csinálok és kevés ember hajlandó ennyit szenvedni a tudásért, hogy eljusson a szintemre.

Én meg azt mondom, hogy a piac itt is szabályozza önmagát. Ha valamire van kereslet, akkor azt beárazza majd, automatikusan. Az utóbbi években én azt tapasztalom a környezetemben, hogy pl. jó villanyszerelőt, burkolót, kőművest még nagyítóval is nehéz találni. Nem véletlen, hogy megkérik az árát ezeknek a munkálatoknak. Ha jó szakembert akarsz magadnak, az anyagköltség sokszor már vetekszik a szakmunka árával. Ha a bolti eladóból, vagy éppen a kamionsofőrből lesz kevesebb mint kellene, akkor pedig annak megy fel az ára. (Lásd Londonban.) A tanárok fizetése gyenge, ez egyértelmű. Előbb-utóbb ez oda vezet (szerintem), hogy kevés lesz belőlük, és akkor aki tanárt akar, az fizet majd, mint a köles. Mondjuk ehhez hozzátenném halkan, hogy a tanárok esetében a magyar oktatási rendszer "speciális". Nem csak metodikájában elavult, hanem az átadott tudás is sokszor lemarad a piaci igényekhez képest, így nem biztos, hogy ezt túlságosan értékeli majd a market. Úgy értem, én még a 2000-es évek elején diplomáztam gépészmérnökként, de már akkor is elavult volt az a tudás amit átadtak ahhoz, ami az akkori gépészmérnököknek kellett volna. Még cserekerekek számolgatását tanították a diákoknak, amikor a nyugati multiknál már javában CNC gépek voltak Magyarországon is. Kikerült egy friss diplomás az egyetemről és akkor találkozott először CNC géppel, amikor neki kellett (volna) technológiát írnia rá. A sori dolgozó meg persze röhögve megírta, mert neki tapasztalata is volt hozzá... na, ennyit a tudásról.

Az eredeti kérdésre is vissza utalva szerintem egyre inkább beigazolódik, hogy ahhoz hogy egy valami jól menjen, nem elég ha a fizikai vagy a szellemi oldal működik jól. Mindkettőt próbáltam már és mondhatom, egyik sem egy leányálom! Szellemi munkakörben is kicsinálják az embert és valóban megerőltető lehet csupán az is, ha csak vezetned kell egész nap több ezer kilométert! De említhetném akár egy telefonos ügyfélszolgálatos, vagy egy óvodai pedagógust is, aki egész nap a gyerekricsajt hallgatja! Akinek csak egy gyereke is van, gondolja végig! Ugyan ez 10-20-30 gyerekkel! :) Pedig csak gyerekekre vigyáz! A másik oldal meg a project manager. Gondolj bele! Te felelsz, hogy minden időben ott legyen, úgy ahogy a vezető elvárja! Ha csúszás van egy összetettebb projektben, akkor téged vesznek elő! Ha valami nem fér bele a keretbe, akkor megint! Ha valamit egy balga beszállító elcsesz, akkor szintén a te hátsódat rugdossák és mindezt Te kontrollálod! Úgy hogy a Te arcod van az összes kapcsolatod felé! Nem mondhatod a tetőfedőnek, hogy a hülye kőműves berúgott nincs kész a fal ezért 3 nap múlva jöjjön inkább! Te vagy a felelős mindezekért! A Főnököd, a beszállító, az albeszállítója, a project csapattagok mind téged szid! :)

És még egy dolog. Valaki írt egy példát, összehasonlítva, hogy árokásó vs. játékfejlesztő programozó. Nos, én nem gondolom, hogy bármelyik munkára alkalmas lenne bárki! Csak azt a fizikai erőt figyelembe véve, amit egy napszámosnak, vagy egy árokásónak el kell tudnia viselni nap mint nap... és nem irodában(!), hanem ha esik, akkor esőben, ha fúj, akkor szélben, ha meg fagy, akkor fagyban! Írta valaki, hogy a szellemieknek a "tanulással elvesztegetett időt be kell hozni". Szembeállítanám ezt a dolgot a kiemelkedő fizikai terhelés miatt elszenvedett várható élettartam csökkenéssel.