Miert van az, hogy ha az allatok jol elnek, akkor jobban szaporodnak, az ember ha jol el, akkor kevesbe szaporodik? Ez nem paradoxon?

Az állatok fogságban nehezen szaporodnak.

Szabadon pedig működik a természetes kiválasztódás. Az egészséges, alkalmazkodóbb, rátermettebb szaporodik.

Az ember más. Minél nagyobb a jólét, annál jobban elkényelmesedik szellemileg, lelkileg torzul.

Eleve az, hogy jobban élünk-e valamelyest relatív. Nem éhezünk, mint régen, ez igaz. Nem is visz el egy kis fertőzés, ez is igaz.

De sokat is dolgozunk, ráadásul gyakran stresszes munkahelyeken. A fogyasztói társadalom rohanó mókus kereke nem épp ideális, stresszmentes nyugodt életmódot jelent a nagy többségnek. Szaporodás szempontjából nem ideális. Ahogy a városiasodás sem. 30-50 m^2-re beszorítva nem fog túl sok ember 1-2 gyereknél többet leszülni.

#3 aminek a hátterében a (gyerek) halálozások számának drasztikus csökkenése és az éhezés szinte teljes felszámolása az oka. Nem a több gyerek születése(szaporodás).

Szóval a kérdés szempontjából mondjuk ez teljesen irreleváns.

Nem.

Ami most van, az azért messze nem az, hogy jól élünk: természetellenesen be van szabályozva az életünk, megvan, melyik életkorban hol kellene tartanunk, gyerekkorunktól kezdve rendház vizsgáztatva vagyunk, megvan, milyen körülmények között szabad komfortosnak éreznünk magunkat, adott napszakban éppen mivel kell foglalkoznunk, túl sok ember él egy helyen stb. Még az is szabályozva van, hol aludhatsz. Nem abszurd az egész?

Folyamatos kényszer mellett csak korlátozottan megvalósítható egy olyan természetes, ugyanakkor sok energiát és időt felemésztő tevékenység, mint a gyerekvállalás.

Mert az emberek kiépítettek egy szociális struktúrát, ahol a sok gyerek a kedvező.

Az állatvilágban minél több az utód, annál nagyobb az esély rá, hogy a szülők vérvonala fennmarad, ráadásul minél nagyobb számban. Az állatvilágban ez az elsődleges cél.

Az emberi társadalomban az elsődleges cél a pénz. Tetszik vagy sem, lehet itt nyomni a 10IQ-s hőbörgést, hogy a család az első, pénz nem boldogít, stb, de sajnos a valóság nem ez, bármennyire is ellenkezünk ellene. A pénz az első. Több gyerek = több pénz, mert az államnak is a pénz az első, a több gyerek pedig több munkaerőt jelent, ezért a családokat is pénzzel ösztönzik a több gyerekre. Akinek nincs pénze, annak ez egy kis áldozat a plusz pénzért, persze meg is van az eredménye, mert látjuk, hogy milyen szülők ezek és milyen embereket nevelnek. Aki meg nincs rászorulva az állami támogatásokra, annak meg elég 1, 2, vagy akár egy se.

Mindez persze a fejlett világra érvényes. A harmadik világban más az ok, ott egyszerűen extra segítségként tekintenek a gyerekre. Minél több a gyerek, annál több a segítség a mindennapi teendőkhöz.

"Az emberi társadalomban az elsődleges cél a pénz."

. Felvállalom, hogy 10 IQ-m van, de ez hogyan lehetséges, ha a társadalom jóval ősibb, mint a pénz?

Egyáltalán nem meglepő, és a k-r stratégiákra gondolok (bővebben lásd: google).

Lényeg, hogy az elérhető erőforrások / belefektetett energia és az utódok száma közt összefüggés van. Másképp: mi éri meg jobban? A minőségi vagy a mennyiségi szemlélet?

Amennyiben bőséggel elérhetőek az erőforrások, megéri egy (vagy legalább is alacsony számú) utódba fektetni, hisz biztos megtérül. Ha nincsenek erőforrásaid, kockázatos csak egyetlen utódot nemzeni, mert lehet, hogy nem éli meg a szaporodóképes kort, ezért jobban jársz, ha csinálsz egy csomót, hisz úgy nagyobb eséllyel él túl legalább 1-2 (ráadásul azok fittek lesznek).

Ez a stratégiaváltás akár fajon belül is megfigyelhető, lásd ember. Régen jóval több gyereket csináltak a szülők, hisz (mai szemmel) rendkívül magas arányú volt a csecsemő/gyermekhalandóság, ezért aztán a vérvonal fennmaradása szempontjából kifizetődőbb volt több utódot nemzeni.

A modern kor egészségügyi és jóléti vívmányai viszont lehetőséget teremtettek a "k" stratégiára való beállásra.

Sok gyereket egyszerre fenntartani viszont már túlzás lenne, mert túl költséges.

Tudom, ez nagyon lelketlenül hangzik, de evolúciós adaptáció ez is.

#8

Ez igy ebben a formában nem teljesen igaz. A cserekereskedelem - adok kapok - elv korábban létezett mint a társadalom. Ezt váltotta fel a pénz, amivel egyszerűsíteni lehetett a csere berét. Én legalábbis így hallottam.

Kérdező: engem érdekelne, hogy melyik intézet végezte el ezt a tanúlmányt, és hol van itt a paradoxon?