Az áldozathibáztatás ilyen evolúciós valami vagy inkább kulturális?
Amolyan feszkóoldó rituálé amivel a saját stresszszintjük csökkentése érdekében és a csapatépítés jegyében a neurotipikus emberek beáldoznak néhány egyedet?
Ez az állatoknál is megfigyelhető nem? Tehát ilyen csapat összekovácsoló izé, nem?
23
Tehát a tökéletlen világunk okozza azt, hogy az áldozatot hibáztatni szokták?
Akkor ez ismét a biztonság érzet fenntartása érdekében van, megracionalizálva azt, hogy nem is annyira rossz a helyzet hiszen mindenki tehet ez ellen.
Vannak extrémebb esetek is viszont amikor már nem lehet tenni ellene. Ha valaki olyan helyre születik, hogy bomba eshet a fejére bármikor és emiatt elhagyja a szülőföldjét mert túl szeretné élni. Miért nem marad otthon megvédeni a hazáját? Talán mert nincs kedve életét áldozni a globális fegyverkereskedelem oltárán. Tehát a probléma le volt kicsinyítve, bagatellizálva annyival, hogy ha otthon maradna és harcolna mindenki akkor simán megoldható lenne egy ilyen helyzet, simán lezárható lenne a háború. Ezáltal is biztonságan érzi magát az ember egy nyugati országban és saját érdemének érzi a látszólagos biztonságát, úgy gondolkodva, hogy ő és nemzettársai ilyet biztos nem engednének meg azoknak a csúnya terroristáknak, szélsőségeseknek, stb.
válasza: válasza:#30 igen, értem, mit mondasz, és szerintem egyet is értünk, csak másról beszélünk. Szerintem is problémás meghúzni azt a határt, hogy honnantól számít nagyobbnak az áldozat felelőssége, mert ha mondjuk egy lány elmegy egy ismeretlennel szexelni, az sokak szerint már felelőtlenség, és vessen magára, ha megerőszakolják.
De szerintem ez eleve a rossz kérdés, mert kit érdekel ki a hibás, ha egyszer beszoptam? Valamiért mindig a bűntudatot akarjuk kezelni, nem a problémát. Ha Józsihoz betörtek, én akkor sem hibáztatom, ha konkrétan nyitva felejetette az ablakot. Ugyanakkor arról azért kellene beszélgetni, hogy mit cseszett el, hogy legközelebb ne legyen ilyen.
válasza: válasza:"Ugyanakkor csapatépítős jellege nem lehet? Mit gondoltok erről?"
A csapatépítés fogalmát ne keverjük ide, inkább közösségformáló szempontról beszélnék.
Lehet ilyen nyilván, de az bármi lehet, nem is érdemes említeni. A covid oltás idején még annak is volt közösségkovácsoló ereje, hogy ki milyen oltást kapott.
válasza:25/ Igen. Ott csak alap vázlatot írtam, de bizony többrétűek az ilyen kérdések és nem lehet "egyetlen séma" szerint megítélni minden ilyen helyzetet. Meg is ismétlem amit írtál mert ilyenekre nagy szüksége van az embereknek, mivel az oktatásból kimaradnak az összetett mérlegelések és az nem fejlődik, abból meg évtizedes fölösleges vitáka alakulnak ki mire rendezi a közbeszéd.
Bár - mellékesen - azért jobbnak tartom mellőzni az idegen szavakat, mert általában nem várható el, hogy azok ezres számát mindenki értse. Esetleg hasznosabb lehet zárólejben említeni a magyar megfelelőjét. Úgyhogy mellékesen: dichotómia - kettősség, ami a közös átfedés, a köztes terület nélküli kettősséget jelent.
"Az egyik, amit említettél, azaz, hogy tévesen dichotómaként kezeljük az egész esetet, mintha a történtek felelősségét egy személyben kellene, hogy elvigye valaki. Ez veszélyes, mert a passzív áldozati szerep ugyanolyan rossz, mint a bűnbak szerep. A másik, amit korábban említettem, hogy összemossák a felelős és a bűnös fogalmát. Amikor elkezdjük fejtegetni, hogy a bántalmazottnak is van némi felelőssége, akkor az úgy hangzik, mintha a bántalmazás bűnében kellene osztoznia, amire nyilván tagadás a reális válasz."
És szoktam írni ilyeneket a kérdéseknél, csak gondolom sokan átugorják, holott sokszor fontosabb a kérdésnél az, ahogyan a közkeletűen terjedő tévedések módja és módjai vannak és rendre belefutnak emberek (bár senki sem okolható, hiszen nem oktatnak efféléket). A neten általában csak "vitáznak" a dolgokról, de nem veszik elő a tipikus tévedési mechanizmusokat (ami amúgy mindkét fél érdeke), amelyek ismerete többet vinne előre, mint a parttalan viták sokasága.
És még jobb és fontos kifejezés ezekhez a dichotómia mellett a "Kizárt harmadik elve" ("principium tertii exclusi", vagy "Kizárt közép törvénye") ami szerint nincs harmadik megoldás, csak a kettőből az egyik. Ez vezet ugyanis a parttalan vitákhoz, ami kb úgy hangzik, hogy "de ez" ... "de nem mert ez" ... "de ez" ... stb. És sok esetben van harmadik megoldás, harmadik figyelembe veendő szempont és ok is.
Ezt már Arisztotelész (ie. 384-ie.322) is megmutatta a "Hermeneutika" (Peri Hermeneias") című írásában, ami a logikáról szól. Bár a görögöt kivették az oktatásból és panaszolták is a magyar nemesek, hogy vége az oktatásnak - nem véletlenül. Mert fontos a megfelelő következtetési módok átlátása és a helytelenek ismerete is és úgy tűnik az emberek igénylik is. A nagyon kizárásos kettőségek a megbeszélések eredménye mellett amúgy is csökkentik a megértést és az intelligenciát is.
A harmadik megoldás ("τρίτov τι", "tertium-quid", "harmadik valami") lehetősége mindig lényeges, amikor a két szokásos opció mellett vagy azokkal együtt létezik egy vagy köztes vagy teljesen más, egy harmadik megközelítés mint tényleges megoldás.
Szerintem jól jön a témához, hogy mi lenne az áldozathibáztatás. Ennek egyrészt van olyan esete, amikor jogos és törvényesen is helytálló, hogy valóban az áldozat a hibás valamiben. Míg egy per jogtalan és tévesen felmentő koncepciójánál is előfordul jogtalan és téves formájában. Vagyis már itt is mindkét esetre vannak helytálló példák! Az angol wiki jól megfogalmazza és a német wiki meg rámutat a téves használatára.
Áldozathibáztatás - en.wiki
"Áldozathibáztatásról akkor beszélünk, ha egy bűncselekmény vagy bármely jogellenes cselekmény áldozatát részben vagy egészben hibásnak tartják az őt ért sérelemért."
Áldozathibáztatás - de.wiki
"Az elkövető-áldozat visszafordítása vagy a bűnösség visszafordítása, valamint áldozathibáztatás egy olyan eljárás leírása, amelynek célja, hogy az elkövető bűnösségét az áldozatnak tulajdonítsa. Ez növeli az áldozat szenvedését (másodlagos viktimizáció). Támogatás és segítség helyett az áldozat vádakat és vádakat tapasztal."
Visszatérve a kérdésre... példák...
- Egy parkoló kamion mögül kiugrik valaki az útra és elüti egy autó és a járókelőt súlyos sérülés éri.
1. A szét nem néző járókelő nyilván hibás, mert szét kell néznie amikor az útra lép és látnia kell, hogy milyen a forgalom a saját és mások érdekében is. Ez igaz.
2. Az autónak be kell tartania a sebességhatárt, hogy megfelelően tudjon fékezni. Ez is igaz.
Az előbbi kettő közül van eset, hogy csak az egyik dönti el a helyzetet, míg előfordul, hogy mindkettő fennáll egyszerre. És mérlegelendő az adott eset...
1. Lehet, hogy az autóvezető gyorsabban hajtott mint a sebességhatár és ezért nem tudott időben megállni. > Az autós hibás.
2. Viszont az előbbivel együtt (!) még olyan is lehetséges, hogy az autóvezető tényleg gyorsan hajtott, de a járókelő még a sebességhatár betartásához mért féktávnál is beljebb ugrott ki és elkerülhetetlen volt a baleset. > A járókelő hibás.
Az előbbi 1. és 2. eset együttes fennállásakor mindkét fél 100%-ban hibás (és más kérdés a bírósági döntés, de mindketten hibásak).
És az áldozathibáztatás lehet jogi procedúra része és közvélemény is, és lehet jogos vagy jogtalan bírósági döntés, és az emberek önmegnyugtató vagy más indíttatású véleménye is.
26-tól a 30-ig ott sincs ellentmondás a válaszokban. :) Van az ugyanis, hogy ki a "tényleges hibás" és van az, hogy "kire fogják rá ártatlanul", hogy ő a hibás.
............
Mellékletnek:
válasza:És az is részleges cikkezés, hogy a szexuális erőszak esetére egyszerűsítik az áldozathibáztatást, holott a balesetektől kezdve a rablásokig és más esetekben is előfordul.
És van amikor az elkövető a hibás, van amikor az áldozat a hibás valóban és csak ő, és van amikor mindkét fél hibás a maga módján.
válasza:És kimaradt a 26-30 párbeszédből, hogy mi az áldozathibáztatás egyáltalán.
"áldozathibáztatás jelentése" - ettől még lehet jogos vagy jogtalan
"ténylegesen hibás" - bármelyik vagy mindkét fél lehet
"ráfogják ártatlanul" - a bűnös mosdatása, felmentési ügyeskedés
válasza:Az a probélma, hogy a 21. századi ember abszolút nem akarja vállalni a felelősséget a tetteiért, így amikor szembesítik őt azzal, hogy a rossz helyzete neki is köszönhető, azonnal támad, hogy ez áldozathibáztatás.
Egy kis érdekesség: az óhéber nyelvben a bűn és a bűn következménye egy szó. A zsidó ember tehát úgy élt, hogy tudta azt, hogy ha csinál valamit galibát, annak következménye lesz. A magyar nyelvben viszont két szó, ezért is lehet az, hogy arra gondolhatnak, hogy megússzák a turpisságot.
De persze nem kell a bűnig elmenni, elég ha csak figyelembe veszem azokat a hibákat, amikért egyértelműen felelős vagyok.
Mondok egy példát:
Az egyik volt barátnőm szakított velem. Én meg fogtam magam, és lementem hozzá falura, hogy kibéküljünk. Nem fogadott szívesen. A legnagyobb baj azonban az volt, hogy lekéstem az utolsó buszt. Mondtam neki, hogy engedjen már be, elalszom a konyhában is, aztán hajnalban hazamentem volna. Nem engedett be, így a buszmegállóban töltöttem az éjszakát. Jákóbhoz hasonlóan egy követ tettem a fejem alá.
Na most. Aljas volt a nő? Igen, én egy exemmel sem tettem volna ezt.
De csak ő a hibás? NEM!!!
Mikor elmeséltem ezt havernak, azt mondta, megérdemeltem.
És tudod mit?
IGAZA VAN! Minek kellett nekem odamenni? A saját hibámból kerültem az utcára.
Szóval hagyjuk már ezt az áldozathibáztatást. Igen, vannak esetek, amikor valaki tényleg áldozat. De számos negatív élmény az ember rossz döntésének a következményei, amit elkerülhetett volna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!