Az áldozathibáztatás ilyen evolúciós valami vagy inkább kulturális?

"Gyakran 13-14 éves gyerekekről beszélünk akik helyett a szüleik döntenek."

Pontosan. Éppen azért nem dönthet még egy ekkora gyerek semmiről, mert ekkora felelősség elviselését még nem lehet tőle elvárni. A bullyingot a felnőtteknek kell megoldania, nem a gyerekeknek, de közben fontos lenne tudatosítani a gyerekben, hogy ez később az ő felelőssége lesz, úgyhogy kezdje el tanulni.

Azért ez nem magatehetetlenség, ne túlozzunk. Mindössze arról van szó, hogy ekkora kihívás megugrását még nem várjuk el tőlük.

Az evolúció az nem egy program-féleség, hanem az bármilyen megmaradó változást jelent és elég sokféle módon történhet, tehát nem csak genetikai az evolúció.

Ez tipikusan egy két választásos vitába tolódott kérdés és ténylegesen előfordul az is amikor az áldozat hibás. Lényeges lenne érteni benne, hogy valóban előfordulnak helyzetek, esetek, amikor részben hibáztatható az áldozat is, de ez még nem menti fel a bántalmazót! Is-is helyzet és nem vagy-vagy!

Például világszerte vannak helyek, ahol éjszaka egyedül sétálni veszélyes. Ilyen esetben sem mentes az elkövető, de az áldozat "bizonyos módon" és "bizonyos mértékben" hibás a saját döntésében és megfontolatlanságában.

Az elkövetőket nyilván nem lehet csak úgy felmenteni valamiféle részleges és az áldozat részéről felhozható dolgokkal. Az elkövető a főkolompos és sajnos bizonyos módon az áldozat is okolható lehet.

Itt vannak az alaplehetőségek áttekintésnek:

- amikor az áldozat nagy mértékben hibás (ez nem menti fel az elkövetőt)

- amikor az áldozat kis mértékben hibás (ez sem nem menti fel az elkövetőt)

- amikor csak a bántalmazó a hibás (ez az egyértelmű eset)

Mellékesen, de csak mellékesen szintén lehet a saját megnyugtatásunkra is, mint ahogy a 18-as írta, de kétlem, hogy csak ennyi lenne és ez inkább csak valamennyire előfordul.

Ott van a tanulság levonása is és bizony az is nagyon fontos a társadalomnak, hogy adott bűncselekményeket hogyan tudunk elkerülni. Más esetben lehet egy hétköznapi hibáztatás is, hogy "megérdemli" és indoklás nélkül mint egy puffogás, de ezeket nem kell komolyan venni.

Az áldozat hibáztatás is kicsit olyan, mint a túlzásba vitt feminizmus esete, amikor már a nőket próbálják a férfiak fölé rendezni. Az áldozathibáztatást is vannak akik eltúlozzák amivel kizárják az árnyaltabb megértést és mérlegelést.

Itt van néhány tipikus példa...

- "Miért ment olyan szórakozó helyre, ahol drogot keverhetnek az italába?"

Ez önmagában sem egyszerű, mert nagyon sok helyen lehet számítani ilyenre és elég nehéz néha reálisan megítélni egy helyet.

- "Csak azért került a drog az italába, mert nem figyelt."

Ez lényegében nyilván igaz, de amikor valaki kellemes beszélgetést folytat a másikkal, akkor nem fogja az italát konkrétan folyamatosan felügyelni és ezt használják ki egyesek. Nem vitatható, hogy egy 100%-osan figyelt italba nyilván nem tudnak drogot keverni, csak ez az elkövetőt még nem menti fel.

#23, teljesen igazad van, de egy picit kiegészíteném. Szerintem két egymásra ható probléma van a dolog legmélyén.

Az egyik, amit említettél, azaz, hogy tévesen dichotómaként kezeljük az egész esetet, mintha a történtek felelősségét egy személyben kellene, hogy elvigye valaki. Ez veszélyes, mert a passzív áldozati szerep ugyanolyan rossz, mint a bűnbak szerep.

A másik, amit korábban említettem, hogy összemossák a felelős és a bűnös fogalmát. Amikor elkezdjük fejtegetni, hogy a bántalmazottnak is van némi felelőssége, akkor az úgy hangzik, mintha a bántalmazás bűnében kellene osztoznia, amire nyilván tagadás a reális válasz.

Ha betörnek hozzád, és elviszik az értékeidet, akkor te vagy a hibás, mert nem gondoskodtál a megfelelő védelemről (tökmindegy, mennyit költöttél rá).

Tehát arra kellene elköltenie mindenkinek az összes jövedelmét, hogy atombiztos bunkert kreáljon a lakhelyéből, aknazárral, szögesdróttal, mozgásérzékelős automata fegyverekkel?

Ha kirabolnak az utcán, akkor te vagy a hibás, mert nem gondoskodtál megfelelő önvédelemről.

Tehát mindenkinek golyó és repeszáló kalitkában, egy kisebb hadsereggel a sarkában kellene kimerészkednie az utcára?

azért gondolom, ezekből valahol érthető, hogy mindennek van egy bizonyos határa. Legalábbis civilizáció, civilizált közösség csak úgy létezhet, ha felállítunk bizonyos normákat, és azt megpróbálja a társadalom minden tagjával elfogadtatni és betartatni. Különben társadalmilag visszasüllyedünk az őskorba.

"Ha betörnek hozzád, és elviszik az értékeidet, akkor te vagy a hibás, mert nem gondoskodtál a megfelelő védelemről"

Nyilván nem. Ha viszont minden megtakarított pénzem otthon volt kp-ban, biztosítást sem kötöttem, akkor a lopás utáni kellemetlenségekért bőven felelős vagyok.

Mondok más példát: egyik rokonomat áverték a klasszikus módon: felhívták a bank nevében, ő megijedt és együttműködött. A bankkártyáját beregisztrálták egy revolut fiókba, és minden pénzt leszoptak róla azonnal. Ő a hibás? Nyilván nem.

Viszont a tájékozatlanság, hogy nem tudta, hogy a bank nem kér be kártyaadatot, hogy ijedtében olvasás nélkül beütötta a jóváhagyó kódot, amivel saját maga adta oda a bankkártyáját, hogy minden pénze a folyószámláján volt, és hogy mindezek után szerinte az a fő tanulság, hogy a revolutot be kéne tiltani... na itt látom az ő felelősségét.

@27 "Nyilván nem. "

Pedig az áldozathibáztatás épp erről szól.

"Pedig az áldozathibáztatás épp erről szól."

Nem egészen. Az áldozathibáztatás arról szól, hogy ha betörtek hozzád, és nem volt riasztód, akkor én megnyugtathatom magam azáltal, hogy ha nekem van riasztóm, akkor hozzám nem fognak betörni.

Vagy arról, hogy téged utállak, amiért ellopták az én cuccomat is a lakásodból, mert így hihetem azt, hogy meg lehetett volna menteni, ha nem vagy ilyen felelőtlen.

"Nem egészen. Az áldozathibáztatás arról szól, hogy ha betörtek hozzád, és nem volt riasztód, akkor én megnyugtathatom magam azáltal, hogy ha nekem van riasztóm, akkor hozzám nem fognak betörni."

És ha van riasztód és mégis betörnek, akkor is te vagy a hibás, hiszen nem szereltél fel eléggé hatékony riasztórendszert. Én felszereltem, tehát én megnyugtathatom magam azáltal, hogy sokkal jobb riasztóm van, mint neked, tehát hozzám nem fognak betörni.

De ha mégis betörnek hozzám, akkor Józsi szerint én vagyok a hibás, hiszen nem telepítettem aknazárat meg szögesdrótakadályt a házam köré, mint ő, tehát Józsi megnyugtathatja magát azáltal, hogy neki még jobb védelme van betörés ellen.

Amint látod, ez csak oda vezet, amit a @26-ban próbáltam boncolgatni, hogy mindennek van, kell hogy legyen egy határa. Te a riasztónál húztad meg ezt a határt. Józsi meg az aknazárnál. Melyikőtöknek van igaza? Ez a civilizáltság szintjétől függ. Megfelelően civilizáltan működő társadalomban riasztóra sem lenne szükség, és áldozat sem lenne, akit hibáztatni lehet.

Erre írtam, hogy van egy határ,