Hogyan szereztek harci tapasztalatot a nagy hadvezérek és uralkodók?

Elöször is a "parancsnokok" gyerekkoruk óta tanultak harcolni, löni, lovagolni, vívni, tanulták az elméleti tudnivalókat, szóval igencsak tudták, mi történik.

Másodszor hátulról irányították a nagyobb csatákat, különben egyrészt nem lett volna áttekintésük, másrészt meg fél óta múlva nem éltek volna.

Harmadszor a csatákban, amikor már közelharc volt, kialakultak párviadalok, azzal harcoltak, aki elöttük volt, különben a másik ölte volna meg öket, így mindkét félne volt valamennyi esélye a túlélésre.

A kiképezés során csapatokra osztották öket és harcolniuk kellett egymással, egyetlen különbség volt, hogy nem ölték meg egymást.

Élesben akkor használták, amikor volt háború, de mivel sokszor hosszú évekig nem volt, ezért voltak, akik úgy élték le az életüket (nemcsak a hadvezérek, az egyszerü katonák is), hogy egyetlen egy háborúban sem voltak.

Ennek ellenére a megfelelö technikákat és megfelelö taktikai ismereteket megszerezték.

"És ezek az esetek hogyan történtek? Mert gondolom ezekben az esetekben sem a közkatonák közé állt be az uralkodó a sorba, másképp nem tudta volna a hadműveleteket irányítani."

NEM, nem KÖZÉJÜK ÁLLT BE, hanem ELÉJÜK, VEZETTE ÖKET!

Ha már Hunyadi szóba került, ő apródként szolgált Ozorai Pipó itáliai származású magyar országbáró udvarában, majd a szerb despotánál és végül hadapródként két évig szolgált a milánói Visconti herceg udvarában.

Ezeken a helyeken alaposan megismerte a török és a nyugati condottieri hadviselést,

1433-tól udvari lovag 1434-ben Bázelbe, majd Csehországba is elkísérte Zsigmond császárt, és részt vett a huszita háborúkban, ahol jól megismerte az akkor forradalmi huszita harcmodort is. Az itt szerzett tapasztalatokat később a török elleni harcaiban is kamatoztatta.

Idővel a királyi tanácsban is helyet kapott. 1439-ben szörényi bán, vagyis zászlósúr lett.

Albert király halála után Ulászló megválasztásáért harcolt. A király hálából 1441-ben Újlaki Miklóssal együtt kinevezte erdélyi vajdának, temesi ispánnak és nándorfehérvári főkapitánynak. Ezzel a déli határ védelmének irányítója lett.

1441-ben megzabolázta a Rácországban dúló törököket és Szendrőnél megverte Isák (Iszhák) béget. 1442-ben hatalmas török had zúdult Erdélyre. Mezid bég a törökök vezére arra számított, hogy a magyarok nem képesek egy hirtelen támadást elhárítani. Marosszentimrénél Hunyadi vereséget szenvedett, de utána eredt, és egymás után több ragyogó győzelmet aratott a törökök felett: először Nagyszeben közelében, majd a Déli-Kárpátokban, az erdélyi Vaskapu-hágón, és keleten, az Elő-Kárpátokban, a Jalomica felső folyásánál. 1442-es kora tavaszi győzelmeit kihasználva Hunyadi április 10. és május 25. között betört Havasalföldre, megbuktatta, és lefejeztette a törökbarát Vlad Mircea vajdát, helyére a magyarbarát Basarabot, az 1432-ben kivégzett (vagy csatában elesett) II. Dán fiát ültette, átmenetileg helyreállítva a magyar befolyást a dél-oláh fejedelemségben.

1443. július 22-én Hunyadi vezetésével és Ulászló király részvételével indult meg a balkáni hosszú hadjárat, melynek során több ütközetben verték meg a velük szemben álló törököt...

stb...