Elég sötét időket élünk?

6,8,9

Az, hogy a vallásos emberek nem tudnak elvonatkoztatni a kitalációtól nem új dolog. Mások képesek helyén kezelni a dolgot, pl. a játék az játék, stb. Gondolom a bibliát is szó szerint értitek, 6000 éves a föld, stb.

12

Tehát ha a felnőtt film az nem az a tipikus bugyuta gonosz vs jó, akkor már morálisan rossz?

A South Park, Happy Tree Friend közel se mesefilm. Tom és Jerry nem erőszakos?

#12

"Egyre durvább és morálisan egyre romlottabb filmek születnek"

Ezt mire alapozod a semmin kívül?

"Már nem is fontos bennük, hogy a végén a jó győzzön"

Régen sem volt.

"A filmeket már inkább propagandára használják"

Az aktuálpolitika mindig aktívan befolyásolta a médiát. Ha például a háborús zsánert vesszük alapul: 1936 és ~1960 között a leggyakrabban felbukkanó rosszfiúk a nácik voltak. A hidegháború idején minden filmben a szovjetek voltak nagy csúnya gonoszok. A 2000-es években minden film átköltözött a közel-keletre. Szerinted ez véletlen? Persze mindenféle egyéb politikai téma megtalálható mindenféle egyéb műfajban, a háború csak egy példa volt.

"Azon kívül pedig a morál minél jobbani lehúzására"

Ezt szintén illene bizonyítanod. Marhaságokat kitalálni bárki tud, de példák és bizonyítékok nélkül totálisan jelentéktelen, amit mondasz.

"Gyerekkorunkban aranyos mesefilmek voltak."

Hú most nagyon mellé nyúltál. :DDDDDD Na nézzük csak:

"Tom és Jerry"

Kedvenc mesém volt, imádtam, imádom. Miről is szól? Arról, hogy két egymástól különböző élőlény megállás nélkül AGRESSZÍVAN öli egymást. Ráadásul a tulajdonos egy kövér fekete nő. Ez önmagában is sztereotípia, ráadásul ennek a fekete nőnek a házában egerek laknak. Na, mi ez, ha nem propaganda? A Tom és Jerry az 1940-es években született, amikor a feketék ellen kőkemény elnyomás ment és semmilyen joggal nem rendelkeztek. Aztán így ábrázolták őket a mesékben. De igazad van, tök aranyos és abszolút semmi propaganda nincsen benne.

"Donald Kacsa"

Á igen. Donald Kacsa. Tervezte: Walt Disney, aki köztudottan antiszemita volt. Donald Kacsa, aki egy bizonyos epizódban náci karlendítéssel üdvözölte Hitler portréját. Micsoda aranyos gyerekmese. Propaganda sehol. Ugye?

"Micimackó"

Amiről a legelterjedtebb elmélet az, hogy az egyes állatok különböző mentális betegségeket elevenítenek meg. Igaz, aláírom, ez nem egy bebizonyított dolog, de az, hogy Szamár depressziós és erős benne az öngyilkos hajlam, az abszolút nyilvánvaló, ha nem csak a meséket láttad, hanem olvastad az eredetit. Kedves kis mese.

"Vuk"

Ahol a kedves kis rókacsaládot lemészárolja a vadász.

Mellesleg ha már Disney, akkor érdemes abba is beleásnod magadat, hogy régen a gyerekmesék, főleg a Disney-mesék, de más mesék is, tele voltak mocskos, elsősorban szexuális utalásokkal, amiket a gyerekek ugyan nem vettek észre, de akkor is ott voltak és szándékosan tették őket bele. Tessék nyugodtan utánanézni, rengeteg példa van rá.

"Ma meg szörnyetegek gyilkolják egymást, csúnya ijesztő rajzfilmek mennek"

Tehát akkor újra: amikor a Tom és Jerryben gyilkolja egymást a macska és az egér, amikor a Bolondos Dallamokban nyúlra vadászik a vadász, amikor a Scooby Doo másból sem áll csak szörnyekből és természetfeletti entitásokból (amik eleinte csak jelmezes emberek voltak, de a későbbiekben VALÓDIAK is voltak), az nem baj, ugye? Ezek régi mesék, szóval ezekben ez nem zavar téged? Csak a mai meséknél probléma ez? Nem érzel ebben egy hegyméretű elfogultságot?

A másik meg az, hogy ha egyszer lesz gyereked és leülteted majd a TV elé, akkor rájössz, hogy milyen agysorvasztó gügyögő tündibündi mesék léteznek manapság, amik régen nem.

"Vagy ha a szexualitást, nemi identitás kérdését beviszik az iskolába."

Nézd... itt a témába ne menjünk bele. Én sem értek egyet a 90%-ával annak, amiről manapság a téma szól. Viszont ami biztos, az az, hogy a szexuális felvilágosítás mindig is létezett iskolában, egyszerűen csak akkor mást tanítottak, mint ma. Ismét, lehetne vitatkozni azon, hogy melyik kornak van igaza, de az egy másik téma, nem ide való. Viszont az, hogy az iskolai tanítással neked bajod van, az ezredjére is csak azt bizonyítja, hogy elfogult vagy, az igazságot elferdíted és torzítod, illetve nemes egyszerűséggel TÉVEDSZ mindenben, amit itt leírsz.

Igen tényleg sötét időket élünk !!!

Amit leírsz az szerintem is valós.

Itt felhívnám a figyelmedet néhány alapadatra a társadalmi változásokkal kapcsolatban :

Ha valami jobbá válik, akkor biztos lehetsz benne, hogy azt valaki jobbá akarta tenni, mert a helyzet javítása volt a célja.

Ha látod ,hogy valami romlik, akkor is legyél benne biztos, hogy azt a helyzetet valaki, vagy valakik rosszabbá teszik, szándékosan.

Az épeszű ember látva egy rosz helyzetet , igyekszik azon javítani.

A kicsit bolond ember ugyanezt a rosz helyzetet nézve nem tesz semmit.

A nagyon bolond ember pedig még igyekszik tovább rontani a dolgot.

És most figyeld a további hozzászólásokat.

Érdekes lesz !!!

#15 Az igazán menthetetlenül bolond ember pedig képtelen észrevenni azt, hogy ami az egyiknek jó, az a másiknak rossz. A te szemszögedből lehet hogy rossz az amit valaki csinál, de a sajátjából meg jó, így neked az égvilágon semmi jogod nincs azt mondani, hogy az az ember bolond és szándékosan tesz tönkre valamit. Fordított helyzetben ő is mondhatná ugyanezt rólad. Valószínűleg nem mondja, mert nem mindenki ilyen együgyű, mint te.

És most várom a további hozzászólásodat.

Érdekes lesz!

Ja amúgy nagyon szép az a 10%-os értékelés a neved mellett. Ilyen aránnyal lehet hogy inkább mégsem kellene írnod semmit.

> Deszenzitizáció. Egyre durvább és morálisan egyre romlottabb filmek születnek

A dolog ennék komplexebb. Mert születnek olyan filmek is, sőt a TOP filmek közé is kerülnek, mint pl.: Életrevalók, Amélie csodálatos élete, Forrest Gump, Good Will Hunting, Bakancslista, Remény rabjai stb… A filmek egy részében meg bár a forma, a látvány lehet, hogy durva, de a morális mondanivaló teljesen rendben van. A Gyűrűk Urában patakokban folyik az orkvér. De hogy a mondanivalója morális szempontból ne lenne vegytisztán pozitív, azt nehéz lenne mondani. Vagy egy képregényfilmben lehet, hogy szinte egész városokat döntenek romba, de a vége mégis az, hogy valaki legyőzi egy gyengeségét, kijavítja egy belső hibáját, meg közben megmentik a világot.

Igen, valóban felfokozottabbak a filmek (is), tényleg minimum az egész földet kell megmenteni, de inkább az egész univerzumot. Kiskunlacháza megmentése valahogy tényleg nem tűnik annyira érdekesnek. És tényleg kell a látvány, az élmény, a pörgés, és ebben valóban egyre magasabb az ingerküszöb. Tényleg felgyorsult a világunk. Ennek megvan a maga mechanizmusa, és ez valóban jelenthet egy olyan problémát, amivel érdemes lenne foglalkozni. (És amúgy foglalkozunk is.) De…

A film hat így az emberre, vagy az emberek hatnak így a filmre? Látható, hogy vannak egyáltalán nem durva, nem romlott, és morálisan teljesen rendben levő filmek is. Hogy most mi kerül fel a topplistákra, melyik filmek fognak kaszálni a mozikban, azt nem a filmgyártók, hanem a nézők döntik el. Ha el is fogadjuk, hogy durvábbak a filmek, akkor részben nem azért-e, mert erre van nagyobb igény? Ha ez züllés, akkor a filmek züllesztik le az embereket, vagy az emberek züllesztik le a filmipart, aminek a fő célja a profit, így azt fogja legyártani, amiről azt reméli, többen nézik meg? Szerintem egyik sem igazán, ez szimplán csak egy kölcsönhatás.

> Már nem is fontos bennük, hogy a végén a jó győzzön.

Mondjuk Shakespeare drámáira, vagy a keresztény kultúrkörben is népszerűbb görög tragédiákra sem feltétlenül az a jellemző, hogy a jó elnyeri a jutalmát, a rossz meg a büntetését.

~ ~ ~

De nézzük meg, milyen volt a középkor, újkor világa, amikor úgy nagyjából az emberek 90+n%-a hívő volt. Pl. a kivégzések nyilvánosak voltak, részben azért is, hogy nagyobb legyen a visszatartó erő. Oké, de az emberek örömmel el is mentek rá, kisgyerekekkel együtt. A pellengér is egy bevett büntetési forma volt, ahol az is megesett, hogy ugyan az elítéltet nem ítélték halálra, de valahogy mégsem élte túl az arra tévedők „jóindulatát”. Elő-előfordult, hogy ha egy faluban valaki nagyon nem volt szimpatikus, akkor valahogy „eltűnt”. Ennek egy formalizált, legalizált elintézési módszere volt sok esetben a boszorkányper. Ha meg az illető férfi, akkor meg… Akkor meg mondjuk lepaktált az ördöggel. Az egyház meg úgy volt vele, hogy nem akart ujjat húzni a közösség többségével, vagy el is hitt bizonyos rágalmakat, de mindenesetre akarva-akaratlanul asszisztált a dologhoz. Azért régen egy kocsmai késelés sem volt annyira ritka. Az, hogy egy hosszabb úton, vagy egy sötét utcában kirabolnak, az ha nem is mindennapos, de komolyabban számba veendő kockázat volt.

Ma meg durvák a filmek…

Félre ne érts, nem mondom azt, hogy a múlt csak ilyen volt, de ilyen oldala is volt, túlzó romantizálás lenne ezt elvitatni. Az a kor, amire nem lehet azt mondani, hogy a kérdésben emlegetett „tradicionális, elsősorban vallás által propagált értékek” eltűnőben lettek volna. Nagyon is éltek és valahogy mégsem tették olyan hű de nagyon fényessé a világot.

Én azt gondolom, hogy hit ide vagy oda, tradíciók ide vagy oda, az ember nem változott hatalmasat az elmúlt pár ezer év alatt. Nem jobban és nem kevésbé hajlamos a rosszra, a önzésre, az agresszióra és nem kevésbé alkalmas a jóra, az önzetlenségre vagy a türelemre. Maximum annyi változik, hogy a kevésbé pozitív tulajdonságaink mennyire konfrontálnak minket másokkal. Nyilván a mélyszegénység és némi önzés lopásra fog késztetni. Ha viszont jól élsz, akkor lehet, hogy nem vagy kevésbé önző, mégis kisebb a késztetés a lopásra. Meg azért az is szerepet játszik, hogy milyen gátak fognak vissza minket. Úgy tűnik, hogy a vallások által felállított gátak koránt sem voltak annyira hatékonyak, mint amilyennek explicit módon a kérdésed lefesti őket.

~ ~ ~

> Gyerekkorunkban aranyos mesefilmek voltak. Tom és Jerry, Donald Kacsa, Micimackó, Vuk stb.

Ezt így mesékre lebontva szerintem kivesézték előttem alaposan.

De vegyünk egy kicsit régebbi, mindenki által ismert mesét, a Piroska és a farkast. Van olyan korai változata a mesének, hogy a farkas megöli, megfőzi a nagymamát, és mivel Piroska mit sem tud a dologról, a nagymamát a farkas Piroskával együtt fogyasztja el vacsorára. Van olyan változat, ahol a mese ott ér vége, hogy a farkas megeszi Piroskát is. (Nincs hepiend. A farkas megette a nagymamát is, Piroskát is, jó éjszakát gyerekek. )

A Grimm fivérek aztán szépítették annyira a történetet, hogy dédszüleink, nagyszüleink, szüleink megítélése alapján már ártatlan mesévé vált. De most már vannak szép számmal olyan szülők, akik szerint még így is borzalmas, hiszen a farkas mégiscsak embereket eszik ebben a mesében.

Hát valahogy ez a mese nem az eldurvulás útját járja.

~ ~ ~

> Ma meg szörnyetegek gyilkolják egymást, csúnya ijesztő rajzfilmek mennek.

Óvodás közegben mondjuk a Mancs őrjárat símű sorozat megy nagyon. Na, arra ez nagyon nem passzoló leírás. Meg a Bogyó és Babóca. Hát az sem ilyen. Meg ha nézem, hogy milyen mesefigurák vannak játékboltokban, olyanok jönnek szembe, mint a Jégvarázs, a Verdák, meg egy raklap Disney cucc. Közben amúgy a Micimackó de a Kisvakond is reneszánszukat élik.

Az, hogy valami rajzfilmes eszközökkel van megvalósítva, az nem jelenti azt, hogy gyerekeknek készült. A japán animék – talán a legtipikusabb példa a Pokemon – tipikusan ilyenek. Az, hogy a tévécsatornák egy része ránéz, látja, hogy rajzfilm, és ebből azt gondolja, hogy akkor gyerekeknek készült, az a média hülyesége. Ahogy az is, hogy a szülő is gyerektartalomnak tudja be pusztán csak azért, mert rajzolva van.

Szóval lehet, hogy vannak olyan rajzfilmek, amiben szörnyetegek gyilkolják egymást – mondjuk erre hirtelen nem tudnék példát –, de biztos, hogy a gyerekmesék kategóriába kell őket tenni?

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

#6 > Az alkohol is nem csekély mértékű hatással van az emberre. Tényleg, 17 évesek hány százaléka nem megy bulikba és nem iszik heti rendszerességgel? 20%? És mik vannak a bulikban? Régen nem ez volt az arány...

Mert ugye egy keresztelőn nem kerül elő az esemény után igen gyorsan a pálinka. És nem nézik-e bu… melegnek, ha egy 20 éves fiatal nem tol le legalább néhány felessel. De ha megnézzük a magyar és külföldi népdalokat, nem szólnak-e egy picit túl sokat a sörről, borról, pálinkáról? Most pl. hirtelen London jut eszembe. A XVIII. században kezdődtek a bajok, mikor a liberalizálták a gin lepárlást. Persze aztán készültek is mindenféle kotyvalékok is. A lényeg, hogy a legdurvább időszakban átlagosan(!) ivott meg egy londoni 1–1,5 liter gint. (Illusztráció: [link] ) (Az összevetés kedvéért 1982-ben Magyarországon átlagosan 2,8 liter égetett szeszt fogyasztunk… De évente és nem hetente!)

De igazad van, valószínű, hogy történelmi összevetésben összességében tényleg nem ilyen volt az arány. Valószínű, rosszabb.

Van 1-2 szempont, amiből a kultúránk elég sötét időket él, vagy esetleg még vakvágányon is van, de pont nem ezek a szempontok azok (szubjektív élmény szintjén igen, erre majd a végén visszatérek). Szerintem a vallások megszűnésének következményeiből is egész mások az igazán problémásak.

Arról az egyről, hogy tombol az "önzőség, rosszindulat, agresszió", gyakorlatilag bármelyik korból találsz panaszt, sőt, kb. minden civilizált korban erre panaszkodtak a legtöbbet, hiszen a civilizáció alapproblémája, hogy idegeneknek kell egymással egy társadalomban élni, és ezt szerintem még egy kultúra sem vitte tökélyre, vagy ahol látszólag szinte már igen, ott sokszor súlyos elidegenedés az ára.

Az az "aranykor", amit minden civilizált ember visszasír, amikor minden rendben volt az emberek közt (ti. csak közösségen belül, de akkor az volt az érdekes), az bizony a kőkorszak, az a közeg, amiben a Homo sapiens természete kifejlődött. Egyes elszigetelt törzseknél ma is tart, ők mind köszönik, szerintük szép időket élünk, max. az ennivaló lehetne több.

Az idegenek irándi empátia valószínűleg sosem jellemezte a nyugati civilizált embert annyira, mint az utóbbi száz évben, illetve nem ilyen stabilan, bár ez nem csak etikai változás, hanem pl. a modern ember sokkal kevésbé impulzív, mint az ipari forradalom előtti, sokkal kevésbé tűri meg magában a belső ellentéteket. (Persze nem a természete változott, hanem a pszichés dinamikája, pszichokulturális alapon.) Igazából némely keresztény alapérték végül "polgári értékként" tudott olyan szigorúan kiteljesedni, ahogyan a középkori-újkori viszonyok közt az még szóba sem jöhetett.

A gyakorlatban annyiban van igazad, hogy a mi kultúránkban nem léteznek többé szoros közösségek (illetve a tényleg jól működő családok azok, de jellemzően igen kis létszámúak), ezért olyan emberekkel van tele az életünk, akik ilyen szempontból az "idegenek" közé tartoznak. Történelmi mércével egészen parányira csökkent, illetve sokak számára teljesen meg is szűnt az a közeg, ahol igazán jó másokkal lenni, így szubjektív szinten teljesen jogos élmény, hogy "sötét időket élünk".

Kedves 16-os anoním !

A 10%-s értékelés a nevem mellett az szerinted rossz fényt vet rám ?