Miért hiszik azt az emberek, hogy van bármi is az anyagon kívül?
Én semmi ráutaló jelet nem látok. Sokáig alapvetésnek hitte az ember, hogy a természeti jelenségek mögött is isten(ek) áll(nak), de mióta ismerjük a természettudományos hátterét ezeknek a jelenségeknek, azóta megmosolyogtatónak látjuk ezt az emberközpontú világlátást, és folyamatosan az derül ki, hogy így alapvetően ma is a gyerekek és a buta emberek látják a világot, de a világ nem emberközpontú. És nem is látom, hogy mitől lenne bármilyen más alapja, mint anyagi. Maga az istenfogalom, az érték, az erkölcs, minden abból ered, hogy fejletté vált az absztrakciós képességünk és megtanultunk mentalizálni (megérteni, hogy mások úgy látnak minket, mint mi őket, kívülről), valamint mítoszokat alkotni, amivel a tudáshiányt pótoltuk ki, mert az absztrakciós képességgel együtt megjelent a szorongás is.
De ezek csak bennünk zajló dolgok, objektíve a világ ugyanolyan maradt és volt mindig is: egy önmagától működő, lélek nélküli gépezet, amit csak a természeti törvények irányítanak. Nem istenektől "jöttünk le", hanem az állatvilágból "emelkedtünk ki", és nincs olyan, hogy "tudat", meg "lélek", csak magasabb kognitív képességek.
Lehet meditálni meg imádkozni, meg csodákat értelmezni, de az is csak belőlünk jön, az agyunk játéka, mert akkor éppen olyan vegyületek termelődnek, amik miatt csodának éljük meg a világot. Szerintem valahol még a hívők is tisztában vannak vele, hogy nincs olyan objektíve, hogy "isten", persze hinni attól még lehet benne. Egy kisbaba sem "cuki", meg "imádnivaló", csak ránézünk és elöntik az agyunkat a megfelelő vegyi anyagok, mert a túlélésünk záloga az, hogy gondoskodjunk az utódokról. De objektíve nézve az az utód tekinthető egy olyan fogyasztónak, aki potenciálisan még hatékonyabban fogja felélni a környezetét, mint az elődje. Minden csak az állatvilágból hozott ösztöneink meg az agyunkban levő vegyületek játéka.
Ennek tudatában miért hiszünk egyáltalán bármiben? Mi a jelentősége az életünkben bárminek, legyen az "boldogság", család, akármi, ha mindennek úgyis csak azért tulajdonítunk jelentőséget, mert a neurotranszmittereink meg a hormonjaink szolgái vagyunk? Ennyi erővel lehetne úgy is élni, hogy mindenki minden nap kap megfelelő vegyi koktélokat, és boldogan élne egész életében, megerőltetés nélkül. A gyász, a veszteség, még a negatív érzések is csak vegyületek játékai, nem? Lehet erre azt mondani, hogy "de hát ez embertelen", de hát ezt is csak egy ösztön mondatja velünk. Minket valójában nem érdekelnek se az éhezők, se a kipusztuló állatok, csak a tükörneuronjainkat meg az ösztöneinket szolgáljuk ki együgyű módon.
Egyébként szerintem ez borzalmas, és most, hogy leírom, nincs is kedvem nagyon élni, de ettől még igazam van, nem? Maga az életkedvem is csak kémiai vegyületek eredménye.
"Mindezek nem következnek magából a puszta anyagból."
De következnek, csak te nem értesz hozzá. De ezen lehetne segíteni, ha ez lenne a szándékod.
"Bodri kutya 9:59-kor még él, ám 10:00-kor kimúlik, és a testét azonnal "elragadja az entrópia", azaz bomlani kezd."
Meg fogsz lepődni: előtte is bomlott. Pl. DNS törés átlag fél óránként van az emberben.
A fejlett élőlényekben millió olyan folyamat van, ami ennek ellenáll, és javítja a különféle problémákat.
Ahogy leáll az energia és az anyagutánpótlás, ezek is leállnak, plusz a testben élő baktériumok aktivizálódnak, ezért indul meg a bomlás.
"Kitűzhetsz maga elé olyan célt is, hogy szeretnéd, ha a neved fennmaradna (és tegyük fel, hogy valami pozitív dolog kapcsán)."
De minek? Kit érdekel, hogy fennmarad-e a nevem? Ez megint csak ego és ösztön. Mi értelme van bármiféle célnak? Objektíve semmi jelentősége nincs, az meg, hogy mit érzek közben, csak a vegyületek játéka.
Az ego és az ösztön azért alakult ki, és maradt fenn, mert valamilyen szempontból hasznos volt az élőlénynek.
Hogy miért, azt a tudomány meg tudja mondani, de neked most ennyi is elég, tehát: hasznos lehet.
Ez egyáltalán nem biztos.
Követed te a tudományos híreket?
Eleve ma már sokkal kevésbé szennyezzük a környezete, mint régen.
Másrészt kitalálunk jó pár módszert a környezetszennyezés ellen (tisztább energiatermelés, kevesebb vagy okosabb fogyasztás, emberek nevelése, napsugárzás hatásának változtatása, stb).
Az ember képes tanulni, meg javulni is, csak meg kell szorongatni.
Így igaz.
De tegyük fel, hogy még sincs: akkor is hasznos lehet ez az elképzelés egy olyan hívőnek, akinek megadja a létbiztonság érzését, és ez után egy nyugodt, békés, sikeres és hasznos élete lesz - szemben a kérdezővel, akit egzisztenciális gondok gyötörnek.
Látod, kérdező: erre is jó lehet a hit.
"az tényleg nemes dolog, vagy csak a hormonok játéka?"
A hormonok azért alakultak ki, mert hatásosabban működnek, mint akinek nincs.
A "nemes" érzés pedig azért van, mert akkor valami olyat csináltál, ami feltehetően jó neked, vagy a közösségednek, és az agyad így jutalmaz ilyenkor.
Azért ezzel óvatosan: ez inkább az ősemberre igaz, mivel azóta nagyon sokat változott az életünk, de az érzéseink nem.
Tehát használd az eszed is, hogy mi jó, és mi nem. Például a cukor zabálása nem jó, hiába jó érzés.
Azt nem kell bizonygatni, hogy nincs egy "bácsi a felhőn". Persze, hogy nincs.
A szovjet propaganda használta azt az "érvet", hogy az űrhajósok nem találkoztak fenn az égben istennel, tehát nincs is. De ez a félanalfebéta orosz parasztoknak szánt duma, és csak arról tanúskodik, hogy a materialisták mennyire gyerekesen képzelik el isten eszméjét, és mennyire lenézik a hívőket.
Az európai és a keleti filozófiai hagyomány ennél sokkal árnyaltabb és okosabb, így mára elég méltatlan dialektikus materialista propagandaháborút folytatni. Ezek már régi, elavult eszmék, sokkal jobban ismerjük a természet működését és hogy a természettudomány előtt milyen sok feltáratlan terület van még. Elmúltak azok az idők, amikor a tudósok úgy érezték, hogy nincs már mit kutatni, mert mindent értünk.
"Az európai és a keleti filozófiai hagyomány ennél sokkal árnyaltabb és okosabb, így mára elég méltatlan dialektikus materialista propagandaháborút folytatni."
Na persze, roppant okos a semmin elmélkedni és mindenféle kitalációkra rámondani, hogy igaz. Aztán meg ki a nyavalya folytat dialektikus materialista propagandaháborút? Mégis, ki tolakodott a tudomány rovatba most is?
A természettudományok nem foglalkoznak természetfeletti jelenségekkel, ehhez sem módszerük, sem indíttatásuk nincs.
A kérdező meg ha rosszkedvű, akkor vidítsa fel magát, ha mentálisan beteg, akkor meg próbálkozzon agykurkásznál, hátha segít neki, bár szerintem ha felszed egy csajt és csinál egy gyereket, mindjárt lesz neki mivel foglalkoznia, a felnevelése elég munkát és ösztönzést ad.
Ha mégsem, akkor meg éppen elég számban van a bolygón humán élet, még sok is, akik tudnak mit kezdeni az életükkel, némi lemorzsolódás nem oszt, nem szoroz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!