Magyarországot hogy lehet közép-európai országnak nevezni, ha itt van az ALFÖLD, melynek balkáni és keleti-szláv területekre hasonlító materiális kultúrája markánsan eltér a standard magyar közép-európai kultúrától?

[link]

69.oldal.

Az ALFÖLD szerintem is BARBÁR arca Magyarországnak.

Idézet:

" Most meg én mondom, hogy túl nagy szerepet tulajdonítasz a múltnak.

Haladó hagyomány? Nem érzed, olyan ez, mint a regresszíy avantgarde? Fából

vaskarika. Meg talán nem is egészen úgy fest a dolog, hogy „labanc” Dunántúl,

„kuruc” Alföld. Túlságosan egyszerû lenne így. Akárcsak ha valaki azt mondaná,

mûvelt Dunántúl, barbár Alföld.

– Hallottam is már ilyesmit: Ha Tolnából vagy Baranyából valaki átjön a

Dunán, vigyázzon, s jól nézzen körül, hol harap a kutya? De ezt nem szégyellik

az alföldiek. Miért válhatott a Tisza-vidék a szabadság jelképévé? Mert itt min-

dig elevenebben élt a rebellis gondolat. Nomád pásztorok, szabad hajdúk, ku-

ruc szegénylegények, császári szolgálatból szökött katonák, betyárok fészke volt

e táj. S a Dunántúl? Keresztvíz alá hajtott alázatos fejek, alkalmazkodás a hata-

lomhoz, konzervativizmus, barátság Béccsel, nemesi udvarházak... Itt Rákóczi,

ott Pázmány, itt Kossuth, ott Deák..."

Vallasd meg a történelmet! Ezt a földet már a honfoglalás elõtt városokat

összekötõ kõutak hálózták be. Itt gõzzel lakásokat fûtöttek, agyagcsõben vizet

vezettek. Rómához mérve persze provincia volt, de a szarmata földkunyhókhoz

mérve mûvelt világ. A Duna egy birodalom, egy földrész, Európa határa... Az

úton, amelyen ma jársz, római légiók szekere haladt. A pécsi székesegyház fala-

ihoz az elsõ köveket a IV. században rakták le. A traktor császárok képével díszí-

tett pénzt vet ki a földbõl. S aki a pénzt a földbe rejtette, e helyen már valaha

szõlõt metszett, gyümölcsfát karózott, kertet gondozott. A „mûvelt arcú táj”,

ahogy a költõ mondja, ezt jelenti hát. Folytassam a sort? A honfoglaló magyar-

ság zöme, köztük a fejedelmi törzs a Dunántúlon telepedett le. Az egész közép-

korban e táj adta a királyok székhelyét: Buda, Fehérvár, Esztergom, Visegrád...

Iskolák, kolostorok mûködtek. Itt nyílt meg az elsõ magyar egyetem. Az euró-

pai szintû magyar humanizmus itt virágzott. A török után itt indult meg legha-

marabb az újjáépítés. S a barokk nemcsak kastélyt, sisakos tornyú templomot,

présházat emelt, hanem a kastély-ban könyvtárszobát, a templom falára fres-

kót, a szõlõkben és a falvakban ízlést és arányt hordozó épületeket.

Dehogy volt, Román szintű infrastruktúra volt.

"ugyanazon alapokra épültek. "

Egy fenét. Olvassad már el a 76-77. hozzászólást amiben az idézett szöveg van.

"ruhadarabok, ételek, italok, dallamok vannak az Alföldön, mint a Dunántúlon. "

Te a legmodernebb időkről, a globalizmus hatásairól beszélsz?

Ormánság jórészt roma területté vált. Ugye tudod kik azok a romák? Hagyományosan cigányok.