Milyen volt Magyarország 1885-ben? Hasonlított az amerikai Vadnyugatra?
Nemrég néztem meg a Vissza a Jövőbe filmeket, az utolsóban Marty és Doki, a saját kisvárosuk múltjába, 1885-be utaznak vissza. Földutak vannak, nincs áram, csak a vasút jelent modern technikát.
Magyarország milyen volt ebben az időszakban? A legtöbb ember itt is földművelésből élt? Itt is voltak banditák, voltak vonatrablások? A tudósak találmányai mennyire voltak híresek az átlagemberek körében? Pl. ha jól tudom, Déry, Bláthy, és Zipernovszky ilyenkor találták fel a trafót. Az ilyen tudósok is nagyrészt tanya-szerű környezetben éltek akkor?
Ami a tudósokat és a tanyát illeti:
"Mechwart az akkor 25 éves Zipernowskyra bízta a Ganz gyárban 1878-ban létesített új villamos osztály vezetését."
Jellemző Jókai Új földesúr c. műve, amelyben a márciusi ifjú a kiegyezés utáni állapotokért lelkesedik, a monarchia keretében Magyarország előtt új lehetőségek nyílnak, lerakják a későbbi konjunktúra alapjait, ami hazánk hallatlan fejlődéséhez vezet.
Baross Gábor teljes erővel dolgozik a közlekedés és a kereskedelem összehangolásán, folyik az ipar fejlődése, ami számos ponton eléri később a világszínvonalat, de mégis, elsősorban a mezőgazdaság az ország erőssége, amely ekkor már jól szervezett és a kor szintjén hozza az eredményeket.
Az amerikai vadnyugat ekkor még többnyire nincs ezen a szinten, bár a hatalmas lehetőségek nyitva állnak, de mégis, az Osztrák Magyar Monarchia keretében egy rendezett és szabályozott körülmények uralkodása szabja meg a haladást, ekkorra érjük el, hogy mindenki profitál az egységből, de főleg mi, a korábbi állapotokhoz képest.
Amerika ereje ekkor keleten van és a nyugati városok felé kezd tendálni, amelyek még korántsem olyan nagyok, vagy szervezettek, mint később. A film lényegében túl optimista, mert még nem múltak el a polgárháború nyomai teljesen, csak a kezdetén járnak a kilábolásnak és a faji szegregáció sem könnyíti a helyzetüket, amíg Magyarország konszolidációja ekkorra már befejezett.
Később persze változik a kép, a monarchiának megvannak a korlátai, a szabadabb politikai berendezkedés az USAban nagyobb távlatokat nyit, de ekkor ez még nem érvényesül teljes erejével.
Csak erre reagálnék:
"Déry, Bláthy, és Zipernovszky ilyenkor találták fel a trafót. Az ilyen tudósok is nagyrészt tanya-szerű környezetben éltek akkor?"
Nem. Óriási különbség volt vidék és város között, ami lényegében 1945-ig meg is maradt. Mintha nem is ugyanabban az országban lettél volna, akkora különbség volt Budapest és a vidék között. Ha a fővárosban (vagy más nagyobb városban) voltál, olyan volt, mintha Európa nyugati felében lettél volna, de a vidék olyan volt, mint Európa keleti fele.
1 liter 55 fokos krumpliszesz kevesebbe került, mint 1 liter sör vagy bor. Az ország nagy része úgy is vedelte, mintha minden nap az utolsó lenne, a mezőgazdaságban meg az ehhez szükséges krumpli termelése volt a legnagyobb biznisz, mert akármilyen földben megtermett.
Ezzel ugyan még nem mondtam el mindent az 1885-ös Magyarországról és az akkori átlagemberek érdeklődési köréről, de a lényeget nagyjából igen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!