Miért nem tud az emberek többsége helyesen írni?

"ennek illett volna utánajárnom. Már hogy annak, ami nincs. Mert az a szabály, hogy nem szabály van, hanem hagyománykövetés."

Pontosan!

Annak illett volna utánajárnod, hogy miért írjuk így - ha már felszólaltál a témában.

"első körben érteni kellene megtanulnunk egymást és csak azután őrizgetni a többszáz éve elavult hagyományainkat"

Én sem rajongok érte - de NEM véletlen, hogy miért nehéz megszüntetni egy hagyományt. Már persze azon kívül, hogy ragaszkodik hozzá, aki már megtanulta.

Arra gondolj, hogy már most mennyire nehezen megy egy mai fiatalnak a kezébe venni egy régi könyvet. Nem csillog, nem ragyog, nem szikrázik, nem villog szivárványszínben, és ami XP-t kap érte, azt sem írják ki neki minden fejezet végén nagy betűkkel.

...most képzeld el azt, ha még az ly-os szavakat sem érti meg benne, hanem folyton (->fojton) fordítania kell olvasás közben.

Ott dobja el az első oldalnál az egészet.

Tehát a klasszikus műveltség - ami már amúgy is a béka feneke alatt van - hirtelen és jelentősen romlana.

Szerintem nem éri meg.

Majd, ha már senki sem olvas régi könyvet a szakembereken kívül, akkor...

"Annak illett volna utánajárnod, hogy miért írjuk így - ha már felszólaltál a témában."

Úgy érzem amennyire lehetséges megpróbáltam részletesen elmagyarázni az előzményeket, és őszintén sajnálom, hogy nem sikerült.

Ez a szó, csak egy példa volt. Nem arról szólt amit írtam, hogy nem tudjuk miért létezik az "ly".

Nem a betűk hibája a szövegértelmezés hiánya. :(

Te emlékszel még a "cz"-vel írt utcanévtáblákra? Szerinted miután lecserélték ezeket a gyerekek nem találtak haza? Volt aki nehezen talált haza, de nem a "c" miatt. A könyvekkel is hasonló a helyzet. Ahogy a cikkből is kiderül, amit lehet el sem olvastál, de jó példákkal van tele.

Sokszor fontosabb a kommunikáció mondanivalója, mint a formasága. Engem ezért nem érdekel a helyesírás. Ugyanakkor nem fogok szándékosan rosszul írni dolgokat és azokat a hosszászólásokat, amik értelmes emberhez méltóan jelzik a hibákat, amiket elkövetek, meg szoktam köszönni.

Ha mással beszélek, túl tudom magam tenni a helyesírási hibákon, mert arra az információra figyelek, amit a másik át akar adni és nem arra, hogy miként köthetek bele.

De elhiszem, hogy valakit zavar - csak akkor ő mire koncentrál a kommunikáció közben és honnan fakadnak a frusztrációi?

Nincsen semmiféle frusztrációm, számomra a helyesírás ugyanolyan alapvető igényesség, mint az, hogy tiszta ruhában lépek ki az utcára.

Azt meg nem gondolom belekötésnek, ha kulturáltan figyelmeztetek valakit arra, hogy épp a saját tudatlanságát fitogtatja. Nyilván nem arról beszélek, mikor egy vesszőhiba van, sőt én még a "muszály"-on sem akadok fent nagyon, na de az "ien", "ojan", "kiráj", "mennyél", "aggyál" és társai igenis kiverik a biztosítékot. Függetlenül attól, hogy teljesen jól értem a mondanivalót így is. Az "adjál már egy sört" mondatból is átjön a lényeg, mégis kellemesebben hangzik egy "kérnék szépen/szeretnék egy sört", nem igaz?

"A nyelv célja elsősorban a közlés."

Na, épp ez az, hogy sokan annyira igénytelenül írnak és fogalmaznak, hogy hiába akarnának valamit közölni, nem megy nekik, mert egyszerűen értelmetlen és olvashatatlan, amit leírnak. Másrészt meg tiszteletlenség igénytelenül írni. Ha én leírok valamit egy fórumon és elvárom, hogy azt mások elolvassák és reagáljanak rá, akkor az a minimum, hogy megtisztelem őket azzal, hogy igényesen írok, hogy ne úgy kelljen megfejteni, mint valami titkosírást. Élőbeszédnél is tisztán beszél az ember, nem csak úgy mormog maga elé érthetetlenül.

A helyesírás és a fogalmazás nem ugyan az.

Vicces ez a tisztelet megadása amit az igényes írásban mérnél. :D Egyszer majd egy lakatlan szigeten, ha kiraktad kis kagylókból az S.O. -t és a harmadik betűt már csak döglött halakból formáznád meg, arra megy a repülő, szerintem úgy megsértődik ha meglátja, hogy rögtön visszafordul. :D

Beszédben is... Nem kellett volna feljegyezni Goethe utolsó mondatát sem, hiszen alig érthetően hörögte, nem is volt egyértelmű mit mondott valójában, de nekem is elég gyakran eszembe jut: "Mehr Licht."

"Nincsen semmiféle frusztrációm, számomra a helyesírás ugyanolyan alapvető igényesség, mint az, hogy tiszta ruhában lépek ki az utcára."

Tehát lenézed az autószerelőket. Értem.

Hogyne, főként, hogy a fél családom az... Jellemző, észérveid nincsenek, csakis személyeskedni tudsz. Természetesen el tudom dönteni nagy eséllyel, hogy ki az, aki a munkája miatt jön-megy munkásruhában (ami egyébként messze nem ugyanúgy néz ki, mint egy koszos, ápolatlan emberé) és ki az, aki csak szimplán ugyanazt a pólót hordja 3 napja, miközben a drága cuccok ott figyelnek nála.

De ha neked utóbbi normális, ám legyen. A személyeskedést mindenesetre tartsd meg magadnak.