Ti is el szoktatok gondolkodni a magyar nyelv rejtelmein?

S mit is olvashatunk a MEDVE szavunkról a Czuczor - Fogarasi Nagyszótárban???

[link]

(Itt is elnézést kérek, de a kimásoláskor keletkezett betűcseréket nem javítottam ki...)

MEDVE, (1), fn. tt medvét,

l) Hidegebb tartományokban lakó, idomtalan testű, gubanczos szőrű, hegyes fejű, apró és mélyen fekvő szemű, kurta farku vadállat, melynek lábfejei az emberéihez némileg hasonlók, s öt erős karommal ellátvák. Ssáraxfóldi, tengeri, jeget medve. Fekete, fehér medve. Kárpáthegyi medve.

2) Átv. gúnyos ért mondják idomtalan tér metü, szőrös, bozontos emberről. Olyan mint a medve.

3) Crillagzat neve ; azokottabban 1. GÖNCZÖL. 4) Czölöpöket leverő, vasas tőke, szokottabban 1. KOS. 5) Háló neme.

A medve szóval rokonok a szláv medvéd és melyed.

Mind a magyar, mind a szláv nevezetben való- színűleg ugyanazon köz alkotó részek rejlenek.

Köztudomású dolog, hogy a medve a mézet igen szereti. Ezen alapfogalomból kiindulva szlávul med ám. méz, és jed ám. evő, tehát med-jed, módosítva medvéd ám. mézevő.

A szanszkritban madhu vagy mtdhu szinte mézet jelent Dankovszky nem elemzi.

A magyarban is a más és med rokonok, minthogy a z és d többször felcseréltetnek, mint gondolkodik és gondol&omfc, fogItíkodík és —kőnk, meddig, tájszokásilag mentig stb.

E azerént medve a magyarban is lehet med-eve (med evő), v. mét-eve (méz-evő). Vagy pedig a nedv másképen medv szótól származtatva ain. nedvi vagy inedvi (t. i. állat), azaz nedves, hideg tájékot, egálját kedvelő, ott lakozó.

MEDVE, (2), falu Győr m.; helyr. Medvé-re, —n, —röl

Szerintem, ha leásunk az idegen nyelvi állatnevek eredetéhez, ott is ilyenfajta elbeszélő, körülíró nevekkel találkozunk majd.

Lásd fentebb a szláv medve szót, ami "mézevőt" jelent, egyszóval ez is csak az állat egy jellemzőjét emeli ki. Vagy pl a tigris, amit az óperzsa tigra szóból eredeztetnek, ami "hegyeset" jelent. Így került át rengeteg nyelvbe, ahol már nincs meghatározható jelentése, csak a nagymacskát jelöli.

A 12-es válaszolónak:

Ha pontosan szeretnénk fogalmazni, akkor: a szláv nem 'medve'-t, hanem 'medvegy'-et mond, azaz eggyel több vagy más mássalhangzót használ.

"A medve szóval rokonok a szláv medvéd és melyed."

A szláv is és a magyar is az állat megnevezésére annak azonos jellemzőjét emeli ki, és ez a mézevés.

"Mind a magyar, mind a szláv nevezetben valószínűleg ugyanazon köz alkotó részek rejlenek."

A fő kérdésre a válaszom: igen...

És annyi érdekességet, jelzést, ismeretet kapunk a magyar nyelv szavain való elgondolkozás során!!!

Kérdező!

Honnan ered pl. a 'földönfutó', a 'gyökeret verni' szavunk? Vagy a valami nagy-nagy veszedelemtől, bajtól való megmenekülésünkre használt szavunk?

:)

Bocs, hamarább küldtem el...

Amikor megkaptuk vagy megtaláltuk rá a választ, csak csodálkoztunk, nevettünk és valami furcsa érzés kerített a hatalmába bennünket.

Mert ilyen a mi anyanyelvünk. Szemléletes, a természeti jelenségekkel szoros kapcsolatban álló, tele találó megfigyelésekkel.

Mennyi egyéb más ismeretet is elárulnak bizonyos szavaink! A 'földönfutó' vagy a 'gyökeret vert' szavak például elődeink életmódjára utalnak.

Tudjuk, hogy aki földönfutóvá lett, az elszegényedett ember lett.

Milyen társadalomban kellett élnie annak, akire ezt a szót ráaggatták?!? Hát, biz annak lovas társadalomban!

A ló a gazdagság egyik forrása. Ha valaki elszegényedett, az elveszítette a lovát, és ettől fogva gyalog közlekedett vagy futott..

:))

Ebben a közösségben élők gyakran változtatták lakhelyüket. A sátorépítésük hajlítható, hosszú, vastagabb vesszőknek a földbe történő leverésével kezdődött. A sátor tartóanyagául szolgáló vesszőket kör alakban helyezték el. Tetejüket kissé meghajlították, és felül kör alakban összefogták.

HAJLÉKOT készítettek. (....)

Nos, ha valaki hosszú ideig tartózkodott itt, annak hajlékának vesszői gyökeret eresztettek.

:)

A magyar nyelv törekszik a jelenségek (pontos) leírására.

Itt van például a 'FELHŐ' szavunk.

Ha kicsit megállunk, és eltöprengünk a szó 'rejtelmén', megállapíthatjuk, hogy a fizikai jelenségnek - a felhő keletkezésének, képződésének - egy részét már maga a szó leírja. (A földfelszín felmelegedésekor keletkező HŐ FELfelé száll....)

Megkeresve néhány más nyelv szavát, ezeket találjuk: Wolke (német) - cloud(angol) - nouge(francia) - nube(olasz) - óblako(orosz) - pilvi(finn).

Ugyanezek nyelvekben a HŐ szó: Waerme; wamth/heat/thermo; chaleur; calore; tyeplo; laempö