Hogy van helyesen a külföldi nevek helyesírása egy regényben, ha nemzetizéget tekintve nagyon színes a társaság?

Olyan helyen dolgozom, ahol adatbázisokat kell kezelni, és rengeteg orosz, arab, illetve pár görög névvel is találkoztam már. Nem a magyar fonetikus átírást használják, hanem a latinbetűset. Nincsenek "sz" betűk benne, hanem csak "s"-ek pl, és van "ou", ami "u"-nak ejtendő. És ezek az emberek azokban az országokban születtek, amilyen nevük is van, így azt sem lehet ráhúzni, hogy olyan helyen lettek volna elnevezve, ahol az ő abc-jük nem használatos. Plusz a Szovjetunióban születettektől kezdve 20 évesekig mindent láttam már, és mind ugyanúgy a sima latinebtűs átírást használták, nem magyar fonetikusat. És ennek az az oka, hogy ezek az emberek nem magyarok, nem a mi nyelvünket beszélik, nem a mi nyelvtanunkat követik, hanem KÜLFÖLDIEK, egy másik országból jöttek ide, és ennek megfelelően nem magyar nevük van. Ezt kell felfogni végre, hogy ezek nem magyar nevek, és emiatt lesz rossz valakinek, ha olvas egy könyvet, és magyar fonetikussal látja kiírva a neveket, mert az egyrészt tisztelennek hat, másrészt rohadtul nem lehet belőle átérezni azt, hogy nem egy magyar helyszínen játszódó regényt olvasunk. És íróként is könnyebb úgy átadni egy másik ország érzetét, hogy nem szemezgetjük a netről, vajon hogyan kellene egy nem latinbetűs nevet magyar fonetikussal kiírni (ami megjegyzem, gyakran nem is követi rendesen a kiejtést, lásd: Héliosz (magyar), Ílios (latinbetűs)).

19-es, nem angol átírás, hanem latinbetűs. Az angol abc-ben nincsenek ékezetes betűk, a latinbetűs átírásokban viszont vannak. Nem kell minden "nem magyar" fonetikus szóra kijelenteni, hogy angolos, mert nagyon nem az.

20-as, mintha direkt nem akarnád érteni, mik lettek leírva, de akkor leírom számodra érthetőbben: a MAGYAR fonetikust nem fogja elolvasni, a latinbetűs átiratot viszont fogja.

#21 Ne haragudj, de hatalmas butaságokat beszélsz. Az angol és a magyar is latin betűs nyelv, így az angolos és magyaros átírások is latin betűsek. Természetesen nem az eredeti latin jelkészletet használják, hanem annak különböző szinten kibővített változatát. Remélem, azt tudod, hogy az eredeti latin abc-ben pl. U, Y és J betű sincsen.

A te értelmezésed szerinti "sima latinbetűs" átírás nem létezik. Angolos, magyaros stb. átírások vannak latin betűs jelkészletekre.

"ami megjegyzem, gyakran nem is követi rendesen a kiejtést, lásd: Héliosz (magyar), Ílios (latinbetűs)" A saját példád is ellentmond magadnak, és igazol engem. Ilyen betű: Í (hosszú í) az eredeti, alap latin abc-ben nincsen. Illetve egy magyar anyanyelvű számára biztos, hogy jobban követi az eredeti kiejtést a végén sz-szel írt verzió, mivel úgy kell kiejteni, és a magyar olvasó egy s betűt nem biztos, hogy sz hangként fog kiolvasni, de az sz betűt már igen.

"És ennek az az oka, hogy ezek az emberek nem magyarok, nem a mi nyelvünket beszélik, nem a mi nyelvtanunkat követik, hanem KÜLFÖLDIEK, egy másik országból jöttek ide, és ennek megfelelően nem magyar nevük van. Ezt kell felfogni végre, hogy ezek nem magyar nevek, és emiatt lesz rossz valakinek, ha olvas egy könyvet, és magyar fonetikussal látja kiírva a neveket, mert az egyrészt tisztelennek hat, másrészt rohadtul nem lehet belőle átérezni azt, hogy nem egy magyar helyszínen játszódó regényt olvasunk."

Senki sem állította, hogy a külföldi, eredetileg nem latin betűs nyelven írt nevű személyek (könyvszereplők) magyarok lennének. Ettől még Magyarországon, a magyar helyesírás szabályai szerint magyaros latin betűs átírást kell rájuk alkalmazni. Ennek egészen egyszerű oka van: a cél pont nem a "magyarosítás", hanem az, hogy egy magyar anyanyelvű olvasó az eredetihez minél hasonlóbban tudja kiolvasni az adott nevet (illetve eleve egyáltalán ki tudja olvasni).

(Megjegyzem, régen divat volt itthon is olyan, ténylegesen tiszteletlen és megtévesztő módon magyarosított neveket írni (akár eredetileg is latin betűs, akár cirill betűs nevek esetében), mint Verne Gyula, Karenin Anna, Luther Márton, Fáraday Mihály, Bach János Sebestyén és társaik, de ez ma már uralkodói nevek kivételével nem divat, és nem is erről szól ez az átírásos kérdés.)

Nem igazán értem, hogy miért lenne ma akár tiszteletlen, akár megtévesztő egy magyar kiadású, lefordított regényben azt a nevet olvasni, hogy Jevgenyij Anyegin. Vagy ha tiszteletlen is, semmivel sem inkább az, mint az angolos átírás: Eugene Onegin. Sőt, a magyaros átírás kiejtése jóval közelebb áll az eredetihez, mint az angolos átírás kiejtése. Természetesen az igazán autentikus az lenne, ha ezt olvasnánk a műben: Евгений Онегин. Ez biztosan nem lenne tiszteletlen, csak az a gond vele, hogy oroszul nem tudó, a cirill abc-t nem ismerő magyar olvasó egyáltalán nem tudja kiolvasni, így fogalma sincs, hogy hogy is hívják a mű főszereplőjét. Természetesen egy magyar olvasó még mindig jobban ki tudná olvasni a Eugene Onegin verziót, mint az eredeti cirill betűset, de nem látom be, miért kellene nekünk Magyarországon az angolos átírást alkalmaznunk egy magyarra fordított műben, miközben van egy olyan magyaros átírásunk, ami még jobban vissza is adja az eredetit.

"Olyan helyen dolgozom, ahol adatbázisokat kell kezelni, és rengeteg orosz, arab, illetve pár görög névvel is találkoztam már. Nem a magyar fonetikus átírást használják, hanem a latinbetűset." Ne haragudj, de egyrészt már írtam, hogy a magyar is latin betűs fonetikus átírás, ahogy minden bizonnyal az az átírás is, amivel te találkoztál. Másrészt pedig az, hogy egy adatbázis milyen karakterkészlettel írt neveket képes kezelni, teljesen irreleváns a kérdés szempontjából. Magyar nevek is szerepelhetnek egy adatbázisban pl. ékezetes karakterek nélkül, de attól még nem úgy kell írni őket.

#21 Egyébként pedig kérlek, add meg, hogy szerinted mi lenne a helyes, nem tiszteletlen és nem megtévesztő átírása egy magyar nyelvű kiadványban az alábbi neveknek:

- Στέφανος Τσιτσιπάς

- Лев Николаевич Толстой

- 宮崎 駿

- 孫逸仙

- בנימין נתניהו

- Stéfanos Tsitsipás

- Lev Nikolayevich Tolstoy

- Benjámin Netanjahu

A másik kettőről fogalmam sincs, milyen kanjikkal vannak.

Abban az adatbázisban, amivel én dolgozom, nem szerepelhetnek akárhogy a nevek. Minden adatot személyi és lakcímkátya alapján viszünk fel a rendszerbe, ezért mertem ideírni ezt.

A latinbetűs átírásnál továbbra sem szeretnéd megérteni, amit mondok. Minden egyes szóhoz van hivatalos latinbetűs átírás, amit pl a Google fordító is kiír, amikor bemásolsz egy nem latin betűkkel írt szót.

És lehet, hogy a 2010-es évek előtt nehéz volt kiejteni egy magyar embernek a nem magyar szavak, mint pl "s" helyett "sz"-nek olvasni azt a hangot, de ma már nagyon nem így megy a dolog. Egy magyar ember, ha meglát egy idegen nevet, ma már kapásból úgy ejti ki, ami bőveb elég közel áll az eredeti nyelven történő kiejtéshez. Tessék elfogadni végre, hogy a globalizáció létezik, de rohadtul nem az a célja, hogy megölje a magyar nyelvet. Én nem is értem az olyab embereket, akik ilyenek miatt nyígnak, hogy "jaj, minden elangolosodik". Semmi sem angolosodik el, senki sem mondta, hogy a magyar nyelvvel gond lenne, az viszont egy tény, hogy a magyar fiatalok majdnem mindegyike előbb fog olyan könyvet olvasni, amiben Elissaíos szerepel, nem pedig Eliszéosz.

#24 Nyilván nem szeretném megérteni, amit írsz, mivel hatalmas marhaság. Ismétlem, NINCSEN minden, nem latin betűs szóra/névre hivatalos latin betűs átírás. Attól, hogy valamit a Google fordítója kiír, még NEM lesz hivatalos. Mint egy fentebbi válaszomban már írtam, egyes esetekben van ilyen, pl. a Japán által elfogadott és javasolt hivatalos átírás - amit hivatalos volta ellenére alig használ valaki, helyette az angolos Hepburn-átírás használata gyakori, Magyarországon pedig az eredeti kiejtést a Hepburnnél jobban megközelítő magyaros átírás.

Egyébként korábbi válaszban még "sima latin betűs" átírást emlegetsz, de azért a kérdésemre válaszolva olyan példákat írtál (Stéfanos Tsitsipás, Lev Nikolayevich Tolstoy, Benjámin Netanjahu), amik tele vannak az eredeti latin abc-ben nem szereplő betűkkel (é, á, y, j). Szóval ezek az általad írt változatok is pont ugyanúgy bővített latin szókészletet használnak, mint a magyaros átírás is az sz, gy stb. betűkkel.

Ezek a példák, amiket írtál, pedig továbbra is részben az angolos, részben pedig valamilyen, számomra ismeretlen átírást használnak, de egy dolog hétszentség: egyik sem hivatalosabb semmivel sem, mint a magyaros átírás. A hivatalos az a cirrl, görög, héber stb. betűs változat.

Senki nem beszélt rajtad kívül ilyenekről, hogy magyar nyelv megölése, globalizáció meg stb. Egészen egyszerűen Magyarországon egy magyar nyelvű kiadvány esetében a magyar helyesírás szabályai az érvényesek. Ha ez neked nem tetszik, akkor nem olvass magyar nyelvű, magyar kiadású műveket.

"az viszont egy tény, hogy a magyar fiatalok majdnem mindegyike előbb fog olyan könyvet olvasni, amiben Elissaíos szerepel, nem pedig Eliszéosz." Én erre azért a helyedben egyáltalán nem vennék mérget...