Ha a "heteroszexuális" rövid -o, akkor, ha rövidebben "hetero"-nak írjuk, azt miért kellene -ó-val írni? A helyesírás-ellenőrző ui. röviddel aláhúzza, hosszúval elfogadja...

#8

Tehát azt állítod, hogy csak azok a szavak léteznek a magyar nyelvben, amelyek megtalálhatók a szótárakban? Azaz képzéssel, összetétellel, rövidüléssel nem jöhetnek létre „érvényes” új szavak addig, amíg a szótárkészítők nem szentesítik? Ezzel a logikával nem létezik például a hamburgerrendelés, a tükörházfényezés vagy a jelszóemlékeztető szó – elvégre (tudomásom szerint) nem tartalmazzák őket szótárak.

Azt az állításodat pedig, hogy a magyar nyelvben nem létezik a heteró (hetero) szó, az élet cáfolja. Létezik. Használják. Ezren és ezren. Ahogy a mikró is létezik, állításoddal ellentétben. A mindennapokban rajtad kívül talán mindenki mikrót, nem pedig mikrohullámú sütőt említ, amikor beteszi melegedni a kaját, bocsánat: ételt.

Az előtag bizonyos esetekben önálló szóvá válik, ahogy tette az automobil auto- vagy a fotográfia foto- előtagja is. Épp ez történt a mikrohullámú mikro- vagy épp a heteroszexuális hetero- előtagjával.

(Az előző válaszomnál egyébként valóban nem néztem meg, említi-e „megbízható forrás” a hosszú ó-s heteró szót. Mert az tökéletesen érdektelen, hogy a nyelv változását, új szavak megjelenését lekövették-e már „megbízható” kiadványok. De most, ennél a válaszomnál megnéztem, mert kíváncsi voltam: tényleg ennyire nem foglalkozott senki ezzel a szóval? Nos, ki kell ábrándítsalak: foglalkoztak. Találtam egy kilenc évvel ezelőtti kötetet (Ny)elvi kérdések címmel a szótárairól ismert Tinta kiadó gondozásában, illetve az Anyanyelvápolók Szövetségének kiadványa, az Édes Anyanyelvünk már tíz évvel ezelőtt is említette a hosszú ó-s heteró szót.)

Summa summarum, a heteró szót hosszú ó-val kell írni.

#9 "Az előtag pedig egy szó, ha külön szóként használják a beszélők.

Igen, csakhogy a szleng, a hétköznapi beszéd, az sok esetben figyelmen kívül hagyja a nyelvtant. Ezért EJTJÜK hosszú ó-val, de írásban nyelvtanilag rövid o-val helyes.

"A mikró is teljesen helyes, ha a mikrohullámú sütő "becézéséről" van szó."

Ugyanaz. Hosszú ó-val ejtjük, mert beszédben sokszor eltérünk a helyes nyelvtantól, de attól írásban még rövid o-val helyes.

Ez kicsit olyan, mint a tájszólás és egyéb népies kifejezések. Léteznek, használjuk, beszédben helyesek és elfogadhatók, de ha pl. iskolában a gyerek leírja a szót kiejtés szerint, akkor bizony az alá lesz húzva hibaként megjelölve.

#11

"Tehát azt állítod, hogy csak azok a szavak léteznek a magyar nyelvben, amelyek megtalálhatók a szótárakban?"

Nem. Én azt állítom, hogy nyelvtanról van szó, amit a szótár diktál. Mint az imént írtam, a hétköznapi beszéd egy dolog, de itt most helyesírásról van szó, aminek nem létezik hétköznapi alakja, kizárólag formális verzió létezik.

"Azaz képzéssel, összetétellel, rövidüléssel nem jöhetnek létre „érvényes” új szavak addig, amíg a szótárkészítők nem szentesítik? Ezzel a logikával nem létezik például a hamburgerrendelés, a tükörházfényezés vagy a jelszóemlékeztető szó – elvégre (tudomásom szerint) nem tartalmazzák őket szótárak."

Az összetett szavak külön-külön is léteznek és a szótárban megtalálhatók. Lehet, hogy maga az összetett szó nincs benne a szótárban, de a részei külön igen. És az összetett szavakat ha részeire bontod, akkor nem fogod elkezdeni átírni őket, jól gondolom? Persze, hogy nem, mert megvan a helyes formájuk. Nem kezdheted el módosítani őket csak azért, mert kiragadtad őket az összetett szóból. Különállóan is ugyanúgy kell írni őket. Ez a hetero esetében sincs másképpen. Csak azért, mert kiragadod a heteroszexuális szóból, attól még az írásmódja nem változik.

"Azt az állításodat pedig, hogy a magyar nyelvben nem létezik a heteró (hetero) szó, az élet cáfolja. Létezik. Használják."

Köznyelv vs formális nyelv. De ezt már leírtam.

"Ahogy a mikró is létezik, állításoddal ellentétben."

Kizárólag a köznyelvben.

"Az előtag bizonyos esetekben önálló szóvá válik, ahogy tette az automobil auto- vagy a fotográfia foto- előtagja is."

Bizonyos esetekben. Ez nem egy bizonyos eset. Ez nem vált azzá, kivéve... na tippelj mi jön most... a köznyelvben.

"lekövették-e már „megbízható” kiadványok"

Ezt én abszolút megértem, de amíg a "megbízható kiadványok", azaz pl. a szótárak, nem veszik fel őket, addig azok hivatalosan nem tekinthetők a magyar nyelv szavának. Ami pedig nem létezik a magyar nyelvben, arra a magyar nyelvtani szabályok sem érvényesülnek. Sok évvel ezelőtt, 15-20 éve, mikor még MSN-en beszélgettünk gyerekként, akkor elég gyakori köszönés volt az angolból átvett "hi". Nem úgy írtuk, hogy háj. Ahogy a sorry-t is gyakran használtuk, de a sorry az sorry volt, nem pedig szorri. Mi közönséges, köznyelvi formában használtuk ezeket a szavakat, de attól még ezek a szavak nem voltak valódi magyar szavak, hiába használtuk őket magyar beszédben. És ennek megfelelően, mivel nem létezett magyar átírása, ezért a hi az hi volt, a sorry pedig sorry. De erre manapság is ezernyi példát lehetne írni, csak a mai szlenggel már kevésbé vagyok képben.

"Találtam egy kilenc évvel ezelőtti kötetet (Ny)elvi kérdések címmel a szótárairól ismert Tinta kiadó gondozásában, illetve az Anyanyelvápolók Szövetségének kiadványa, az Édes Anyanyelvünk már tíz évvel ezelőtt is említette a hosszú ó-s heteró szót."

Nem igazán erre gondoltam "megbízható forrás" alatt, de tudod mit? Elfogadom. Leírták, oké, létezik. Ők magukra vállalták azt, hogy egy külföldi szót, ami nem létezik a magyarban formálisan, azt átalakítsák a magyar nyelvtan szabályaihoz. Elfogadom. De ettől ez még nem lesz definitív válasz arra, hogy így helyes, hiszen nekik nincsen semmilyen "joguk" ahhoz, hogy megmondják, hogy hogyan helyes. Az csak hivatalos publikációknak van.

"Summa summarum"

Valóban? Nem szumma szummárum? Vagy ha már ennyire a köznyelvet akarjátok a helyesírásra erőltetni, akkor summa summárum esetleg? Nem? Miért nem? Csak nem azért véletlenül, mert ez egy latin kifejezés, amit latinul helyes leírni? Dehát használjuk mi magyarok is, nem? Akkor hol marad a magyar átírás? 😉

#12: kicsit zavaró, hogy következetesen nyelvtanról beszélsz, amikor helyesírásról van szó... És a kettő nem ugyanaz.

Viszont ez összhangban van azzal, hogy következetesen kevered azt a köznyelvi/nem köznyelvi kérdést a mi a helyessel, és önkényes elveket erőltetsz a magyar helyesírásra.

Az viszont egészen meredek, hogy ha Te is azt mondod, hosszú "ó"-val ejtjük, megállapítittuk, hogy egy belső fejleményről van szó (nem egy előtag átvételéről, legalábbis nem cáfoltad), a magyar helyesírás egyik alapelve a kiejtés szerinti írás, feljebb linkeltem helyesírási szótárat, hogy keress rá a "kiló" szóra* (márpedig az MTA a mérvadó a kérdésben), akkor mi alapján jelented ki következetesen, hogy márpedig rövid "o"?

Csupán az alapján, hogy "ez eredetileg egy előtag, eredetileg így írták, és mivel köznyelvi szó, nem számít igazi szónak, ezért nem járnak a szóléthez járó alapvető jogok, mert különben hosszú 'ó'-val írnánk, de nem ez a helyzet". Ez abszurd.

* Ott kiderül, hogy a kiló magában hosszú "ó"-val írandó. A kiló szó csupán a kilogramm rövidítése.

#13 "a magyar helyesírás egyik alapelve a kiejtés szerinti írás"

Ja, a hasonulás meg rohadjon meg. 🙈

Nem azért kell hosszú ó-val írni, mert egy szoftver úgy jelzi helyesnek, hanem azért, ami itt fenn már szerepel kifejtve: önállósodott, és ilyenkor a szó végi o-ból ó lesz.

Hadd idézzek a témába vágó egyik cikkemből (amelynek apropója az infó szó írásmódja volt):

„A rövidített forma szóképének kialakulásakor elsődleges szempont a kiejthetőség. Magyarán szólva: akárhogy rövidítünk egy kifejezést, a megszülető szó nem végződhet rövid o-ra, az esetlegesen a végére kerülő o megnyúlik. Az automobil, a kilogramm, a fotográfia, a légoltalom, a diszkotéka, a diszpozíció, a transzformátor rövid o-ja is megnyúlt, amikor megszületett az autó, a kiló, a fotó, a légó, a diszkó, a diszpó és a trafó szó, a sort még hosszan lehetne folytatni. S nemcsak az o változhat meg: a gyújtófácskából rövidítéssel megalkotott gyúfa hosszú ú-ja röviddé vált, és már hosszú-hosszú ideje kizárólag gyufa formában használatos a szó. Sőt, még mássalhangzók is változhatnak: a lakodalom szót k-val írjuk, a rövidebb lagzit viszont g-vel; a zsebkendőt b-vel, a zsepit viszont p-vel – és senki sem reklamál, hogy hová tűnt a zsebből a b betű.

Az infó kontra info vitában gyakran felhozzák még az infokommunikáció vagy az infoszektor szót, mondván abban rövid az o. Igen ám, de nagy különbség, hogy kizárólag előtagként vagy önálló szóként is használható előtagról van szó. Az info- jelentése informatikai, az infó szóé pedig információ. Még kézzelfoghatóbb példa az auto- és az autó különbsége. Előbbi kizárólag előtagként él, ön- jelentéssel, a belőle – az automobil rövidítésével – kialakult autó pedig önálló szóként és összetételi előtagként egyaránt használható, kizárólag a gépkocsi szinonimájaként. Az autoalkatrész, autobusz szavak éppúgy értelmetlenek, mint az autónómia és az autómata. Hasonlóképpen nem létezik fotolabor, fotomegosztás, fotoalbum, illetve fotószintézis, fotóvoltaikus erőmű – és fotócella sem, hacsak nem fényképek tárolására szolgáló zárkáról van szó.”