Miért nem figyel senki a helyesírásra? Lehet, hogy egy idő után a helytelen írás miatt új szabályok alakulnak ki és a nyelv megváltozik?

Az iskolában a nyelvtant, mint előírást tanuljuk, azonban a nyelvtudomány igazából leíró tudomány. Leírja, hogy az emberek, hogyan használják a nyelvet. Tehát ha az emberek elkezdik az ly-t elhagyni, akkor a nyelvtankövben is kevesebb ilyen szó szerepelne.

A kérdés elejére, hogy az emberek miért nem figyelnek a helyesírásra csak korlátozott válaszom van: A telefonon nagyon sokszor a jó szót javítja rosszra (vagy az egyik rosszat a másik rosszra). Sok szabály komplikált, nehezen alkalmazható: Szó végén az ú ű mindig hosszú, kivéve például: gyalu, kapu, falu (és másfél sor felsorolás). Én a helyesírás ellenőrzőt használom a tippem ellenőrzésére.

Megértem az aggodalmadat.

Remélem, hogy nem a nyelv fog emiatt megváltozni.

A helyesírás az egyféle REND.

És a rend biztosítja, hogy RENDBEN menjenek a dolgok.

A helytelen írás pedig nagyon-nagyon sokféle módon lehet helytelen.

Ezt úgy is hívhatjuk, hogy rendetlenség, más szóval káosz.

Ha jó kommunikációt akartok fenntartani az emberek között, akkor érdemes betartani a régi megállapodásokat.

Szerintem, akik lázadnak a helyesírás ellen, azok nem értették meg, hogy mire való.

Ez tulajdonképpen egyfajta képzetlenség, vagy rosszul képzettség lehet.

Ezen nem csodálkozom, mert a mai oktatás nagyon gyatra.

Lehet, hogy a tanárok sem tudják, hogy milyen célja van a helyesírásnak.

Van egy törvénye a kultúrának.

Ha egy dolognak nem ismerik a célját, akkor az eltűnik a kultúrából.

Hát, most ennyi.

Sok sikert.

A magyar helyesírást az Akadémia szabályozza, nem olyan közmegegyezésen alapul, mint maga a nyelv.

Az ly-t j-re cserélni nem nagyon lehet, mivel az ly-os szavak többnyire nagyon rosszul néznek ki j-vel.

6

„Az ly-t j-re cserélni nem nagyon lehet, mivel az ly-os szavak többnyire nagyon rosszul néznek ki j-vel.”

Erre egy példa, Újpesten sokáig látható volt egy felirat egy virágládán: „hüje a kormány” Ugye milyen hüjén, vagyis hülyén néz ki.

#0:

"Miért nem figyel senki a helyesírásra?"

Rossz kérdés, sokan figyelnek rá.

"Lehet, hogy egy idő után a helytelen írás miatt új szabályok alakulnak ki és a nyelv megváltozik?"

két külön dolgot keversz: a helyesírás nem egyenlő a nyelvvel, még csak nem is része.

a helyesírási szabályok természetesen időnként változnak (mint tudod), ezen változások egy részének az oka valóban az, hogy sokan nem tartanak be bizonyos szabályokat – különféle okokból –, és ehhez hozzáigazítják a szabályzatot és a szótárt. (az utóbbi 1-2 kiadásnál nem sok ilyen változás volt, de azért volt)

ezzel nincs is baj, hiszen a szabályzatnak nem az a célja, hogy minél jobban szívassa az embereket... pl. a többség hosszú ó-val mondta, hogy [árbóc], és ezért sokan úgy is írták (akár tudatlanságból, akár direkt, a kiejtéshez igazítva), így teljesen rendben van, hogy árbócra módosították 2015-ben.

a nyelv egész más téma, az folyamatosan változik (sőt, ugyanabban a pillanatban is ahány ember, annyiféle...), és nincs rá előírás.

a helyesírás pedig nem része a nyelvnek, ahogy már mondtam.

ez olyan, mintha azt vetnéd fel, hogy módosítja-e az anyagok kémiai viselkedését, ha átalakítunk valamit azon a szokás- és szabályrendszeren, ahogy leírjuk a vegyjeleket, képleteket, reakciókat, folyamatokat. – hát nem, nem változtat.

#6(, #7):

"A magyar helyesírást az Akadémia szabályozza, nem olyan közmegegyezésen alapul, mint maga a nyelv."

igen, bár természetesen van (közvetett) beleszólása a népnek is azzal, ha valamit nagyon sokan írnak "helytelenül", vagy legalábbis ha nagyon háborognak miatta.

és persze bizonyára vannak olyan szakmai csoportok, akik a helyesírással is dolgoznak, és van némi ráhatásuk a megfelelő bizottság tagjaira.

"Az ly-t j-re cserélni nem nagyon lehet, mivel az ly-os szavak többnyire nagyon rosszul néznek ki j-vel."

ez nem komoly érv, hiszen minden változtatás furcsa sokak szemében, minden újdonság szokatlan többé-kevésbé – de ettől még változnak a dolgok a világban időnként, pl. a helyesírás is. :-)

ráadásul ebben a kérdésben nem is kell annyira élesen váltani, mert akár azt is megléphetik, hogy mindenki szabadon válasszon, vagy akár lehetne olyan többszintű szabályzat is, hogy a lazább szinten legyen szabadon választott (egyéb dolgokkal – pl. sok vesszőhasználati témával – együtt), és csak a szigorúbb szabályzatban maradjon egyelőre az eddigi j/ly-rendszer.

#3:

"Az iskolában a nyelvtant, mint előírást tanuljuk, azonban a nyelvtudomány igazából leíró tudomány. Leírja, hogy az emberek, hogyan használják a nyelvet. Tehát ha az emberek elkezdik az ly-t elhagyni, akkor a nyelvtankövben is kevesebb ilyen szó szerepelne."

itt is keveredik a helyesírás meg a nyelv. :-(

a nyelvtudomány leíró dolog – de a nyelvnek nem része a helyesírás.

tanulunk "nyelvtant" – de abban sok minden van, jelentős arányban helyesírás is, ami nem a szorosan vett nyelvtan része, csak van hozzá némi köze.

ha az emberek egyszer csak elkezdenének tömegesen j-t használni ly helyett, annak lehetne hatása a helyesírási szabályzatra (nem a nyelvre!) – de az emberek miért csinálnának ilyet hirtelen?...

"A kérdés elejére, hogy az emberek miért nem figyelnek a helyesírásra csak korlátozott válaszom van: A telefonon nagyon sokszor a jó szót javítja rosszra (vagy az egyik rosszat a másik rosszra). Sok szabály komplikált, nehezen alkalmazható: Szó végén az ú ű mindig hosszú, kivéve például: gyalu, kapu, falu (és másfél sor felsorolás). Én a helyesírás ellenőrzőt használom a tippem ellenőrzésére."

hát igen, a helyesírási hibák (és azok elkövetői) sokfélék: ahogy mondod, vannak telefonos hibák, vannak j/ly hibák, vannak központozási hibák, stb. – és vannak, akik jó helyesírók, de valami okból bizonyos helyezetekben nem alkalmazzák, csak amikor tényleg kötelező (ezt jól teszik),

vannak, akik tényleg nemnagyon tudnak helyesen írni, de azért próbálnak, akár gépi segítséggel is (persze ez sosem lesz tökéletes),

van, aki nemnagyon tud helyesen írni, de nem is akar különösebben,

van, aki nagyon nem tud, de azért igyekszik (feleslegesen, de sok a helyesírásnáci),

van, aki nagyon nem tud, de nem is érdekli,

stb.