Hogyan kell határozóraggal ellátni a George nevet?

"magyarban nem szoktunk betűt kettőzni dzs-vel"

Dehogynem, a helyesírásban előfordulhat ilyen, pl. briddzsel (bridzs+vel).

Talán arra gondolsz, hogy általában csak "rövid" dz-t/dzs-t írunk, pedig általában hosszan ejtjük, legalábbis két mgh. között, pl. bodza, madzag, kérődzik; menedzser, dodzsem, bridzsel (ige), tádzsik.

Azért mondom, hogy csak ÁLTALÁBAN ejtjük hosszan, mert vannak kivételek, pl. fridzsider, gádzsó, büdzsé, tinédzser... (Már amennyiben ezeket "kivételnek" hívhatjuk, hiszen ebből is "sok" van, ugyanannyit írtam, mint nem-kivételt...)

(a példák nagyrészt innen vannak: [link] )

#5, azt írod:

"Furcsa betű/hang a dz és a dzs, mintha nem is lennének külön. A cs teljesen külön hang, mint a c és az s, de a dz olyan, mintha két külön lenne egymás után. Ha d zs-t mondunk egyben, ahogy egy szóban vannak, úgy hangzik, mint a dzs."

Ó, várjál, itt teljes a keveredés, döntsük el, hogy hangokról vagy betűkről beszélünk. A hangok rendszere viszonylag tiszta e téren, azoknak a betűkkel való jelölése viszont nem minden ponton "logikus" (ahogy pl. a c+s tekintetében te is megjegyezted), szóval kicsit tegyük tisztába... Nyilván a beszéd, a hangok a kiindulási pont, ezek alapján van értelme őket rendszerbe szedni, az ne tévesszen meg, hogy mit mivel jelölünk:

zöngés: d / zöngétlen párja: t

zöngés: z / zöngétlen párja: sz

zöngés: zs / zöngétlen párja: s

d+z → dz / t+sz → c

zöngés: dz / zöngétlen párja: c (vagy tsz, pl. látszik)

d+zs → dzs / t+s → cs

zöngés: dzs / zöngétlen párja: cs (vagy ts, pl. tartsuk)

mint látható, azért van benne logika, de az sz/zs-nél kicsit szétesünk... :-) ha ilyen "betűösszerakósan" nézzük, akkor az lenne a logikusabb, ha az [sz] hangot valami egyjegyű betű jelölné (pl. az s, mint ahogy külföldiesen lenni szokott? de akkor mi jelölné az [s] hangot?...), és a [zs]-t is valami egyjegyű dolog jelölné (de mi?)...

a [c] hangot jelölhetné a tsz, a [cs]-t pedig a ts, csakhogy mivel az "sz" betűvel gondunk van, végül valahogy máshogy lenne, attól függően, hogy mit választunk az [sz] hang jelölésére... de ha már a c betű éppen "felszabadult", akkor akár jelölhetné az is...

így akkor tehát sz hang = c betű, c hang = tc betű... ha remek, korábban már jelölték cz-vel meg tz-vel, most erre lett tc... huhh, nem egyszerű...

és akkor még ott van a [dzs] hang, amelyet szintén nem jelölhet a dzs betű, mert a zs-vel is gondunk volt... de mi legyen helyette? nicns több felszabadult betűnk... :-/ legyen valami mellékjeles z, pl. ha már amúgy is ékezeket használunk, akkor vegyük át a lengyelből az ékezetes z-t, ez egész jó lesz, mert ők is [zs]-szerű hangra használják – a dź-t pedig [dzs]-szerűre) – nagyszerű, akkor így fog kinézni nálunk ez a betűkupac, a fenti táblázat "aktualizálásával", mellette szögletesben a hangok jelenlegi jelölése):

zöngés: d / zöngétlen párja: t

zöngés: z / zöngétlen párja: c [sz]

zöngés: ź [zs] / zöngétlen párja: s

d+z → dz / t+c → tc [c]

zöngés: dz / zöngétlen párja: tc [c] (pl. tcukor, látcik)

d+ź → dź / t+s → ts [cs]

zöngés: dź / zöngétlen párja: ts (pl. katsa, tartsuk)

...hát... nehezen fog lemenni az emberek torkán, de próbáljuk meg... mehet?... :-D

vagy van módosítási javaslat?...

(persze akkor már végig kéne menni a többi kétjegyűn is, benne zöngés gy / z.tlen d párossal...)

Szóval visszatérve arra, amit írtál:

ahogy látod, nemcsak a dz meg a dzs olyan, hogy másik két hangból "összerakható", hanem a c is, meg a cs is, csak ezek valami okból általában nem azoknak a hangoknak a betűjelével vannak jelölve, amelyekből össze vannak rakva... (tsz és ts)

---

"Miért tekintünk rájuk önálló betűkként és hangokként?"

hogy hangokként minek tekintjük, azt kb. leírtam,

a betűkkel való jelölés pedig kicsit más.

hogy különállónak tekintjük-e őket? ha helyesírási értelemben kérdezed, akkor nem is olyan egyértelmű a dolog, ugyanis régebben még a dz-t el kellett választani (mad-zag, bod-za), de 1984-ben ezt is hozzácsapták a többi kétjegyűhöz, azóta ma-dzag, bo-dza. (a dzs-vel nem volt ilyen kavarás)

szóval vannak erről viták szakmai körökben is (ha szeretnéd, ideöntök egy rakás cikket erről), de ez is csak azt mutatja, hogy nem magától értetődő, egyértelmű a helyzet, hanem tkp. csak megállapodás kérdése, hogy mit hogyan írunk, milyen helyesírási szabályokat alkalmazunk, és ennek megfelelően ezek változhatnak, akár olyan területeken is, ahol nincs a helyesírási változás mögött ejtésbeli változás.