A nap mint égitest többes számba rakható?

én egy egész egyesületnyit hívtam... nem elég?... XDD

jó, legyen, hívok egy konkrét szakembert:

Dr. Kiss László – akadémikus, Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, kutatóprofesszor, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója

neki vannak tulajdonítva ezek a szavak:

[link]

"A korábbi eredményekről nyilatkozott az mta.hu-nak az MTA Csillagászati Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. - Az a tény, hogy a felfedezett bolygók között nagy számban vannak olyanok, amelyek a lakhatósági zónába keringenek, teljesen új kutatási területet nyit meg a távoli naprendszerek tanulmányozásában - értékelte a hírt Kiss László."

na jó, a harmonet.hu nem túl acélos forrás, ez egy fokkal jobb:

[link]

"Kiss László: Kétfelé választanám a kérdést és a rá adandó választ is. 1995-ig csupán elméletek léteztek a Naprendszeren kívüli bolygókról. Az utóbbi tizenöt év már abban a tekintetben is robbanásszerű változást hozott, hogy igazolta: a mi Tejútrendszerünkön belül a bolygók keletkezése nem holmi ritka dolog, hanem egyre inkább úgy tűnik, hogy a csillagkeletkezés egy természetes kísérőjelensége. Ahol csillag keletkezik, ott nagyon jó eséllyel bolygó is. Ezt eddig nem tudtuk, hiszen korábban egyetlen bolygórendszert ismertünk: a saját Naprendszerünket. Még azt sem tudtuk, hogy bolygónk léte csupán afféle kozmikus lottó eredménye, vagy éppen a "gyártósorról" legördülő naprendszerek egyikében élünk: most egyre inkább úgy tűnik, hogy ez utóbbiról van szó."

ez nem idézet ugyan, de talán azért egy félmegoldásnak megteszi:

[link]

"A távoli naprendszerek csillagai körül keringő bolygórendszerek vizsgálatát tűzte ki célul Kiss László fizikus-csillagász, aki hét év ausztráliai tartózkodást követően költözött vissza Magyarországra."

ez a cikk viszont az ő neve alatt fut:

[link]

"Napunk jövője az idegen naprendszerek lehetséges sorsáról is sokat elárul."

ez nem idézet, de azért mégis valami:

[link]

"Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont vezetője a csillagászat hasznáról, nagy kérdéseiről és az exobolygókról beszélt. Kifejtette, hogy ez a tudomány nem hoz azonnali hasznot, ám a kérdésfelvetései folyamatosan hozzájárulnak a technikai fejlődéshez. Annak idején a távcsövek iránti igény gyorsította fel a megfelelő minőségű lencsék gyártását, manapság a rengeteg csillagászati adat feldolgozása inspirálja a számítógépfejlesztést. Ott vannak a hatalmas földi és az űrteleszkópok is, amikhez újabb és újabb technológiák társulnak, és amelyek nélkül nem tudnánk a napok körül keringő exobolygókról sem. 1995-ben fedezték fel az elsőt – előtte senki sem gondolta, hogy létezhetnek ilyen naprendszerek –, ma már közel ötezerről tudunk. És, ennek miért van jelentősége? Kiss László elárulta, hogy a napjuk körül megfelelő távolságban elhelyezkedő exobolygókon elképzelhető az élet jelenléte, bár erre még semmiféle bizonyíték nincsen. Legalábbis egyelőre."

ez is:

[link]

"A csütörtök esti programot Kiss László főigazgató, az MCSE elnöke nyitotta meg. Ezt követően Mizser Attila, az MCSE főtitkára rövid ismertetőt tartott a Magyar Csillagászati Egyesület elmúlt 75 évéről, majd ismét Kiss László következett, aki a Jövő perspektívái, amatőrcsillagászat és tudománykommunikáció című előadásában kicsit az MCSE elkövetkező 75 évét is próbálta “előre jelezni”, olyan, a csillagászat társadalmi megítélése szempontjából is lényeges kérdéseket is boncolgatva, mint a távoli naprendszerek, exobolygók és a Földön kívüli élet lehetősége."

sapienti sat

Ó Jupiterre, hogy mennyit írtatok! :)

Kérdező egy jó válasz erre talán Wendell Mendell válasza a Hold/hold hasonló témakörében, aki bolygókutatókén doktorált:

"...egy bolygókutató számára ez lehet a Naprendszer több száz holdja közül bármelyik, amelyek mindegyikének van neve".

[link]

A Napot is valahogy úgy határozzák meg, hogy a Naprendszerünk egyetlen csillaga, amely közül a Föld is kering. Valahogy így. Szóval más a Nap és a csillag. Az alábbiakból lehet jól eligazodni:

csillagunk neve Nap

bolygónk neve Föld

holdunk neve Hold

bolygórendszerünk neve Naprendszer

galaxisunk neve Tejútrendszer

Bár van egy régies szóhasználat kisbetűsen is, de az nagyon nem mai már. Inkább megtalálható régi irodalmi művekben és versekben, és a közhasználat rugalmatlansága miatt cikkekben és egyéb helyeken. Mint 1-es írta, nagyon jó példa, hogy még előfordul, hogy az Árpád-házi királyokat mind Árpádnak hívják, vagy az Árpádok királysága is előfordul. És ez is inkább egy régi szóhasználat. És még e mellett ott van az is, hogy az Árpád-ház korában ők nem nevezték így a dinasztiát, hogy Árpád-ház (ez egy újabb kori szóhasználat), hanem Szent Királyok Nemzetségének hívták családjukat. Ez az eredeti megnevezése amit maguk használtak.

Az Alfa Centauri meg érdekes és kicsit muris kérdés. :) Ha mi mennénk oda, akkor szerintem rövidítenék a nevét, talán Alfára. És talán nem is az Alfa Centauriból neveznénk, mivel az csak az alfa csillag a három közül. Három csillagos rendszer, Alfa Centauri, Béta Centauri, Proxima Centauri. Talán összevonnák a három nevet mint Centaurik, vagy a Centaurit rövidítenék.

És azért ott van az is, hogyha lakott lenne a bolygó, akkor az ott élők hogyan hívnák? Mert nyilván nem úgy, hogy Nap, se Sun, se Alfa Centauri, stb.

A "napvilagot" lát az már önálló kifejezés, mint a "naplemente" is egy folyamatot jelöl, szerintem inkább megmaradna a napvilágot lát, vagy egy többedik generáció hagyná el. A csillagokat talán Cenek-nek hívnák. Nekünk meg tényleg bármi furcsa az itt megszokott helyett.

"Szóval más a Nap és a csillag"

Én úgy tudtam, hogy a Nap is csillag.

"van egy régies szóhasználat kisbetűsen is, de az nagyon nem mai már. Inkább megtalálható régi irodalmi művekben és versekben, és a közhasználat rugalmatlansága miatt cikkekben és egyéb helyeken"

jesszusom, ekkora sületlenséget...

a nap meg a naprendszer kisbetűsen már nem mai, hanem régies, régi irodalom???... hol élsz, már bocsánat! :-(((

itt a gyk-n is milliószor idézve volt már a szabályzat:

[link]

"Ha a föld, a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk, nagybetűvel kezdjük, például: a Hold távolsága a Földtől. A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználat felesleges, tehát például: föld körüli utazás, a hold szépen világít, a nap sugarai."

de a kisbetűs naprendszerek-et is idéztem fentebb csillagászoktól...

te miről írsz itt?...

nyugtass meg, hogy csak én értettem félre valamit ilyen nagyon, nem te.

elnézést a kifakadásért, csak eldobtam az agyam

#42

"És talán nem is az Alfa Centauriból neveznénk, mivel az csak az alfa csillag a három közül. Három csillagos rendszer, Alfa Centauri, Béta Centauri, Proxima Centauri."

Ez nem talált. Az Alfa Centauri rendszer három csillagból áll: az Alfa Centauri A-ból, Alfa Centauri B-ből és a Proxima Cantauriból. A Beta Centauri meg egy tök más csillag. (Sőt, most nézem, hogy csillagrendszer, mert az is három csillagból áll.)

[link]

[link]

ne fáradj, engedd el! azt mondtad, hogy te már megkaptad a választ. :-)

majd mi kalapáljuk egymást offtopikban, szokás szerint... :-)

ebben a kategóriában már csak így megy ez – akár helyesírási kérdésről van szó, akár nem... :-)

Nem tudom, kedves kérdező, mi alapján mondták neked, hogy a nap szónak nincs többes száma, de – anélkül, hogy minősíteném őket – kijelenthető: ostobaságokat beszélnek.

És aztán a válaszokban mennyi sületlenséget sikerült összehordani! Nem tudom, mi vesz rá valakit, hogy alapvető ismeretek híján ossza az észt. Én legalábbis úgy működöm, hogy ha valamihez nem értek, ahhoz nem szólok hozzá. Ha nekem nem lett volna fogalmam mondjuk az égitest jelentésű nap köznévről, akkor vagy utánanéztem volna, vagy csöndben maradtam volna. Azt sem értem, miért írták egyesek, hogy naprendszerből csak egy van, a Naprendszer. Ez sem igaz.

Szóval, kedves kérdező, természetesen létezik a napok szó: „Mindazok a napok, amelyek tömege nem haladja meg a…”.