Jó a helyesírásom, de nem tudom kikövetkeztetni, hogy mikor kell a “vagy” elé vessző?

Tagmondatok között kell, míg felsorolásnál nem kell.

Pizzát együnk, vagy hamburgert?

Elmehetnénk vasárnap moziba, vagy mehetnénk moziba is.

Hozzál szendvicset vagy valami ennivalót, mert nem tudunk megállni.

#1: Rögtön egy viszonylag speciális esettel kezdted a példákat: a hátravetett mondatrésszel...

[link]

Aztán másodikként egy olyan trükkös mondat jött, amelyben választhatunk a mozi és a mozi között... ;-)

Utána pedig megtudtuk, hogy a szendvics nem ennivaló. ;-)

[oké, tudom, hogy ez "logikázás", mert szóban szoktunk ilyen mondatot mondani, és azt jelenti, hogy "vagy valami MÁS ennivalót" – de írásbeli azért példamondatnak érdekes lett. ;-)]

TappancsMancs, nem semmi vagy! XD

[Na, ez is olyan mondat volt, amikor nem kell vessző a "vagy" elé... ;-)]

- - -

Akkor még írjunk egy példát az 248. f)-re is: páros kötőszónál mindig van vessző:

"Vasárnap pedig vagy moziba, vagy múzeumba megyünk."

(Persze az a "páros" kötőszó jelenthet "többest" is:

"Csak az egyiket választhatod: vagy a banánt, vagy a narancsot, vagy a barackot választhatod.")

#3 "nem érzem, hogy mikor van új tagmondat. Sokszor az általad említett mozis témát is felsorolásnak veszem."

"Ha néha megjelenik ez a vesszőhiba az írásomban, az hatalmas probléma?"

Ezt hogy érted?... Ez annyi mindentől függ, hogy erre így egyszerűen nem lehet válaszolni...

Először is nagyon függ a helyzettől: érettségi dolgozatban "hatalmas probléma", ha korrektorként dolgozol egy könyvkiadónál, akkor is "hatalmas probléma", ha viszont fészbukkommentben téveszted el, akkor szerintem egyáltalán nem probléma – de sokak szerint igen, vagy legalábbis szeretnek belekötni...

Aztán kérdés, hogy KINEK probléma? Van, akinek ugyanabban a helyzetben "hatalmas probléma", más meg rá se hederít. Akár egy dolgozatbeli pontlevonásra, akár egy netes helyesírásnáci beszólásra is igaz ez.

Ha azt kérdezed, hogy ez egy olyan helyesírási hiba-e, amit általában nem vesz észre "senki", vagy ellenkezőleg: ezt illik tudni, ha viszonylag jó helyesírónak tartod magad, akkor "sajnos" az utóbbi a helyzet: ezt bizony tudni "kell", úgyhogy észre fogják venni viszonylag sokan, legfeljebb nem szólnak érte, jó esetben azt gondolják, hogy egyszeri tévesztés, aztán a harmadik ilyen után tudni fogják, hogy te ezt a szabályt nem tudod – poersze akkor sincs semmi.

Ha engem kérdezel, hogy olvasóként nekem "hatalmas probléma"-e, ha valaki ilyen hibákat követ el, akkro azt tudom mondani, hogy egyáltalán nem, ettől nem fogok rólad semmi más rossz tulajdonságot feltételezni, csak egyszerűen látom, hogy erről fogalmad sincs, valamiért nem ragadott meg a dolog. Más dolgokban meg biztos sokkal jobb vagy nálam.

Az a lényeg, hogy ismerd a saját korlátaidat: nyilván nem fogsz korrektori munkát vállalni, ha még ezt sem tudod. :-) Ha pedig olyan dolgot írsz, amit aztán nagyon helyesen kell beadni valahova (pl. önéletrajz vagy ilyesmi), akkor majd megkéred egy barátodat, hogy nézze át.

Szóval ennek végül is nem kellene hatalmas problémának lennie – ha jól kezeled. (→ Rajtad múlik.)

jah, az első felére is akartam írni valamit, csak elfelejtettem a nagy lendületben... (ez nekem hatalmas probléma – elnézést! :-)

#3 "nem érzem, hogy mikor van új tagmondat. Sokszor az általad említett mozis témát is felsorolásnak veszem."

szerintem nem annyira bonyolult, legalábbis alapesetben: a tagmondat attól tagmondat, hogy az egy külön "mondat" lehetne önmagában is, vagyis legtöbbször onnan megfogható, hogy ha van benne állítmány, vagyis ige, akkor külön tagmondat.

(most leegyszerűsítettem, ez még ökölszabálynak is kevés, de kezdésnek nem rossz :-)

"Elmehetnénk vasárnap moziba, vagy mehetnénk múzeumba is."

itt ugye van benne ige, van benne állítmány,

vagyis külön mondatként is jó lenne a kettő:

Elmehetnénk vasárnap moziba. Vagy mehetnénk múzeumba is.

Tehát ide kell a vessző, amely elválasztja egymástól a tagmondatokat.

De ha átfogalmazom:

"Elmehetnénk vasárnap moziba vagy múzeumba."

kiszedtem az állítmányt, innentől már nem külön "mondat" a második fele, hanem már csak a helyhatározók felsorolása van benne, ezért nem teszünk vesszőt.

- - -

van, amikor nincs igei állítmány, de mégis külön tagmondat, pl.:

"Peti nem tudja levenni a lekvárt, mert szegény még túl alacsony, vagy a polc túl magas."

itt ugye nincs ige a kérdéses részben, de azért gyanús... kétféleképpen "tesztelheted":

1) ha külön kimondva érezhető, hogy az is egy külön "mondat", akkor kell vessző:

"A polc túl magas." – hm, ez egy épkézláb, teljes mondatnak tűnik, akkor ez bizonyára egy külön tagmondat.

2) átalakítás múlt időre:

"Peti nem tudta levenni a lekvárt, mert szegény még túl alacsony VOLT, vagy a polc VOLT túl magas."

így már van benne ige, egyértelműbb a helyzet.

nem tudom, segítettem-e... esetleg pakolj ide néhány mondatot, amiben bizonytalan vagy, hátha tudunk még segíteni

de hát írtam

"#1: Rögtön egy viszonylag speciális esettel kezdted a példákat: a hátravetett mondatrésszel...

[link] "

"Lektor szeretnék lenni."

lektorálni többféle szempontból lehet – helyesírási szempontból ne lektorálj... :->

ettől még lehetsz szakmai lektor, és úgy írsz, ahogy akarsz (ahogy tudsz) – majd kijavítja valaki úgyis :-) (reméljük)

"egy másik ember szövegében azonnal kiszúrom a hibát"

és a sajátodban második olvasatra sem? olyan nincs.

"nem érzem, hogy mikor van új tagmondat"

erre csak elsőre lehet mondani, hogy "érzésre" megy, amikor esetleg a fogalmazás hevében nem erre figyelsz. amikor viszont átolvasod (helyesírási szempontból), akkor már tudni kell, hogy ilyen vagy olyan.