"Általában mindig" - Helyesen van használva a köznyelvben? Mit jelent?

Először is: ha valamit használnak a beszélők, akkor nincs olyan, hogy helyes vagy nem helyes, legfeljebb a miértjén, eredetén/célján, jelentésén lehet filozofálni. :-)

"általában mindig": igen, ez tényleg kicsit furcsa így, és én is sokszor úgy érzem, hogy ezek "kizárják" egymást (vagy legalábbis feleslegessé teszik), és hogy bizonyára csak valami kis fogalmazási gubanc, kvázi "nyelvbotlás" lehet az oka, amolyan beszélt nyelvi bizonytalankodás...

ugyanakkor az is igaz lehet, hogy aki ezt gyakran használja, szavajárása, annál nem tévesztés, hanem neki konkrétan benne van a "szótárában".

hogy vajon mást jelent-e, mint az általában? szerintem is az van, amit az #1 is írt: annyival árnyalja az általában, hogy 'ha egy mód van rá', 'lehetőleg mindig', 'ha rajta múlik, mindig'... persze önmagában az "általában" is jelentheti ezt (vagy akár önmagában a "mindig" is jelentheti azt, hogy 'mindig, amikor lehet'...), ez így együtt csak egy kicsit egyértelműsíti, pontosítja.

"miért kell (...)": nem "kell", ő így mondja, így fejezi ki, amit szeretne, ha a többiek általában(/mindig :-) jól értik, akkor jól csinálja. ha nem, akkor a visszajelzések alapján korrigálni fog, és legközelebb máshogy mondja. :-)

Igen, valahogy úgy kell ezt érteni, hogy „ha a lehetőségek adottak”. Persze úgy is helyes, hogyha csak az „általában” szót használnánk, a „mindig” az ebben az esetben inkább csak nyomatékosítás. Egyenértékű a „szinte mindig” szókapcsolattal, bár ezt akkor használjuk, hogyha tudunk konkrét példát mondani, amikor nem úgy volt. Például;

„Szinte mindig ébren vagyok reggel hatkor, kivéve, amikor beteg vagyok.”

„Általában mindig ébren vagyok reggel hatkor.”, ebben az esetben is előfordult már, hogy nem így volt, de nem lényeges, vagy annyira ritkán, hogy nem számít.

Nekem nagyon furcsa ez a szóhasználat, és írásban nagyon szemet szúr. Ahogy te is írtad, az "általában" és a "mindig" szavak kizárják egymást - olyan, mintha azt mondanád: az esetek kilencven százalékában száz százalék, hogy a fal mellett alszok.

Azt tudom elképzelni, hogy a beszélt nyelvben talán könnyeben összejön egy ilyen szókapcsolat, és sem a beszélőnek, sem a hallgatónak nem tűnik fel annyira (és mivel a "mindig" jelentését érvényteleníti az előtte szereplő "általában", így ugyanazt jelenti, mint az önmagában álló "általában").

az az érdekes, hogy valójában nem (feltétlenül) zárja ki, ahogy a 90/100% sem, hiszen az esetek 90%-ra tényleg igaz, hogy azoknak a 100%-ában a fal mellett alszik :-)

szóval ha nagyon matekozunk-logikázunk, akkor sem kizásáról van szó, hanem csak az egyiknek a feleslegességéről.

de ez a logikázás nem jó irány, mert ez a nyelv, amelynek saját logikája van, nem akarjuk "megjavítani", hanem ha valamit úgy mondanak, ahogy "nem logikus", akkor is jó, csak meg kell fejteni, hogy miért úgy mondta, aki mondta :-)

"az az érdekes, hogy valójában nem (feltétlenül) zárja ki, ahogy a 90/100% sem, hiszen az esetek 90%-ra tényleg igaz, hogy azoknak a 100%-ában a fal mellett alszik :-)"

Csak épp ha így fogalmazol, mindenki hülyének fog nézni (teljes joggal).

"de ez a logikázás nem jó irány, mert ez a nyelv, amelynek saját logikája van, nem akarjuk "megjavítani", hanem ha valamit úgy mondanak, ahogy "nem logikus", akkor is jó, csak meg kell fejteni, hogy miért úgy mondta, aki mondta :-)"

A nyelvnek saját belső logikája és szabályrendszere van, amit a nyelvhasználók legnagyobb részt betartanak és követnek. Ha a saját egyéni nyelvhasználatodban ezt a logikát önkényesen felülbírálod, ne csodálkozz, ha furcsállással és megértési problémákkal találod magad szembe.

"Csak épp ha így fogalmazol, mindenki hülyének fog nézni (teljes joggal)."

ezért így nem szokott fogalmazni senki.

viszont úgy szokott, hogy "általában mindig".

ezek szerint nem volt igazán jó a hasonlat... :-)

amit a nyelv belső szabályrendszeréről írtál, abban egyetértünk, örülök. :-) én is éppen erre gondoltam, ezek szerint te sem vagy annak a pártján, hogy az egyik anyanyelvi beszélő kijavítsa (vagy kritizálja) a másik beszédét, csak azért, mert az nem pont úgy mond valamit, mint ő.

a nyelv belső logikáját, szabályrendszerét csakis abból tudjuk leszűrni, hogy hogyan beszélnek a beszélők, és ha azt látjuk, hogy sokan nem a szabálynak megfelelően beszélnek, akkor korrekcióra szorul – a szabály.

[de ha jól értelek, te is így gondolod, tehát ezt nem ellenvetésként írtam, csak kiegészítésképpen. :-> ]

ha kívülről erőltetnénk valamit a beszélőkre, az már nem a nyelv belső szabályrendszere lenne, hanem valami külső. (aztán persze a belső szabályrendszer részévé válhat idővel, ha elterjed és öröklődik.)

aki azt mondja, hogy "általában mindig", az általában nem szokta magát furcsállással és megértési problémákkal szemben találni. – na jó, itt most egy ember furcsállja, de attól még érti, ahogy mindenki más is, nem azért furcsállja, mert érthetetlen, hanem csak érdekes neki, hogy miért mondják így, hogy alakult ez, mi motivál erre oly sok beszélőt.

Érthető, mit akar jelenteni, én nem nyelvtanilag, inkább csak fogalmazás-logikailag látom hibásnak.

A mindig jelentése a kivétel nélkül.

Az általában meg tartalmazza a kivételek lehetőségét.

A megfogalmazás bizonyára azt akarja jelenteni, hogy nagyon ritka kivételektől eltekintve mindig.

Én erre tökéletes helyettesítőnek érzem a szinte mindig kifejezést. Rövidebb is és nincs vele ilyen logikai keveredés.