Melléült vagy mellé ült? Mikor melyik a helyes?

De, ez jó.

Ne általánosíts, mert egy igekötő akár szavakként más-más jelentéssel bírhat, néha teljesen megváltoztathatja az eredeti szó jelentését.

A névutókat és az igekötőket pedig az különbözeti meg (bár nem mindig egyértelműen), hogy a névszóhoz vagy az igéhez kapcsolódnak-e.

- A szék alá teszem a cipőm. (Itt a székhez kapcsolódik, névutó.)

- Aláteszem a cipőm. (Itt a tesz igéhez kapcsolódik, igekötő.)

Plusz érdekesség:

"Egyes igekötők személyragos névmásokból erednek, pl. nekiütközik, hozzámegy, ránéz, melléáll. Ha az ige vonzata nem egyes szám 3. személyű, ezek az alakok személyragot kapnak, és különválnak az igétől: nekik ütközik, hozzád megy, rám néz, mellénk áll."

[link]

- Ne tedd a szék alá a cipőd!

Ez pl. vita tárgya lehet, de én erre azt mondom, hogy az "alá" itt is a szék névutója.

"János a kanapén ül, Éva melléül."

Ez a mondat azt jelentené, hogy Éva rá akarna ülni Jánosra, csak elnézi, és nem ráül, hanem melléül. Ha mellé ülne, akkor konkrétan mellette akarna helyet foglalni.

"János a kanapén ül, Éva melléül."

Nekem ez úgy hangzik, mintha Jánosnak sikerült volna a kanapéra ülni, Éva viszont a földön landolt. :))

Kérdező, valaki írta itt, hogy a melléül így egybeírva, az azt jelenti, hogy Éva lecsúszott a kanapéról. Ha azt mondod nekem egy beszélgetés során, hogy János a kanapén ül, Éva mellé ül, akkor én ebbe belekötnék, hogy most a kanapén ül a János vagy Éva mellé ül (le)a kanapéra. Nem tudom, érted-e mi a bajom a példamondattal. Lássuk be ezeket a példamondatokat sem a Sínai hegyen írták.

Arról nem is beszélve, hogy egy mondaton belül kétszer használni ugyanazt a szót, az unalmas és szegényes szókincsre vall. Úgy fogalmaznék, hogy János a kanapén ül, Éva mellette foglal helyet. De ha ragaszkodsz ehhez a példamondathoz, akkor is úgy írnám/ mondanám, hogy János a kanapén ül, Éva meg mellé ül. Így egyértelmű, hogy Éva leült János mellé a kanapéra. Nem véletlen mondják, hogy bonyolult a magyar nyelv.:)